Ugrás a tartalomhoz

Antal László (közgazdász)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2021. január 26., 20:49-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (0 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8)
Antal László
Született1943. január 22.[1]
Budapest[1]
Elhunyt2008. szeptember 26. (65 évesen)[1]
Budapest[1]
Állampolgárságamagyar[1]
GyermekeiAntal Gergely
Foglalkozásaközgazdász
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
SablonWikidataSegítség

Dr. Antal László (Budapest, 1943. január 22.2008. szeptember 26.) nemzetközi hírű magyar közgazdász, az MTA doktora, oktató. Antal Gergely nemzetközi sakknagymester édesapja.

Élete

1967-ben végzett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen pénzügy szakon. 1968-tól a Pénzügyminisztérium Közgazdasági Főosztályán dolgozott Faluvégi Lajos alatt. A Pénzügyi Szemle c. szakfolyóirat szerkesztője volt, majd miniszteri tanácsos. 1977-1987 között a Pénzügykutató Intézet tudományos osztályát vezette, majd 1987-1988-ban igazgatóhelyettese volt. 1986-ban szerezte meg a közgazdaság-tudomány kandidátusa címet. 1989-ben pénzügyminiszter-helyettessé nevezték ki.

1988 tavaszán az MSZMP belső reformellenzékével részt vett az Új Márciusi Front megalakításában.

Az 1994-es, 1998-as és 2006-os országgyűlési választásokon a Szabad Demokraták Szövetsége országos listáján indult.

2008. szeptember 26-án hunyt el, temetésére 2008. október 13-án, a Fiumei úti Sírkert parcellájában kerül sor.

Munkahelyei

1967-68 között a Pénzügyi Szemle szerkesztője volt. 1968-77 között a Pénzügyminisztérium munkatársa, majd tanácsosa. 1977-től 1988-ig a Pénzügykutatási Intézet tudományos osztályvezetője, később igazgatóhelyettese, ez alatt 1982-1985 között az MTA Közgazdaságtudományi Intézetében a tőkeáramlás-kutatás vezetésével foglalkozott. 1989-1990 között a Minisztertanács Gazdaságpolitikai Titkárságában kormányfőtanácsos, majd miniszterhelyettes, a Testület vezetője.

A rendszerváltás után a Konjunktúra- és Piackutató Intézet tudományos főmunkatársaként dolgozott. 1990-1991-ben, a Magyar Nemzeti Bank elnöki tanácsadója volt. 1991-1992 között a Kopint-Datorg tudományos igazgatója. 1992-ben a Magyar Külkereskedelmi Bank elnöki tanácsadója lett. 1990-1994 között a Közép-európai Gazdaságkutató és Tanácsadó Kft. (CERC) tagja (alapító). 1994-1998 között Pénzügyminiszteri tanácsadóként működött Békesi László, Bokros Lajos és Medgyessy Péter pénzügyminiszterek mellett. 1997-1998-ban a Budapesti Pénzügyi Központ Rt. felügyelőbizottsági elnöke volt. 1995-2001 között ismét a Magyar Nemzeti Bank elnöki tanácsadója, már csak részmunkaidőben.

2002-2006 között az Informatikai Minisztérium miniszteri tanácsadója és a Miniszterelnöki Hivatal gazdaságpolitikai tanácsadója.

További tagságai

  • 1970–1974: a Magyar Közgazdasági Társaság Pénzügyi Szakosztályának titkára
  • 1994–2008: az MTA Pénzügytani Bizottságának tagja
  • 1994–2002: a Magyar Közgazdasági Társaság Pénzügyi Szakosztályának elnöke (Ebben a periódusban minden évben a közgazdász-vándorgyűlés előadója)
  • 2006–2008: az MTA Közgazdaságtudományi Bizottságának tagja

A Mozgó Világ szerkesztőségi tagja és kuratóriumi tag; Külgazdaság és a Napi Gazdaság szerkesztőbizottsági tagja; az Európai Utas kuratóriumi tagja.

Oktatási tevékenysége

1973-1982 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen tartott féléves szemináriumot a magyar gazdasági mechanizmusról. Hallgatói fanyar humorú oktatónak ismerték meg. 1997-1998 között a Láthatatlan Kollégium tutora volt. 1990-1991 között a Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügy szakán tartott előadást az 1980-as évek pénzügyeiről. 2001-ben makropénzügyekről oktatott a BKÁE-n. 2004-től a BME-n folyó PhD-képzésben féléves gazdaságpolitikai kurzust tartott. 2006-tól a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Karán PhD-hallgatók témavezetésével, irányításával foglalkozott.

Munkássága

Antal László a reformközgazdászok közé tartozott. Tudományos publikációiban kiemelten szerepet kapott a magyarországi tőkeáramlás, valamint a fenntartható növekedés témaköre.

A szocialista tervgazdaság késői korszakára jellemző alkumechanizmusait tárta fel 1979-ben megjelent Fejlődés – kitérővel c. iskolateremtő műve. 1985-ben jelent meg könyv alakban kandidátusi disszertációja, az 1970-1980-as évek gazdasági-politikai korrajzát adó Gazdaságirányítási és pénzügyi rendszerünk a reform útján.

1986-ban mintegy 60 társával közreműködött a Fordulat és reform című tanulmány elkészítésében, mely 1987-ben jelent meg a Medvetánc című folyóirat 1987/2. számában. 1988 tavaszán az MSZMP belső reformellenzékével részt vett az Új Márciusi Front megalakításában.

A piacgazdasági átalakulást, a kor fontosabb makrogazdasági és gazdaságpolitikai kérdéseit az elméleti közgazdaságtan eszközeivel elemzi, értékeli a 2004-ben megjelent, Fenntartható-e a fenntartható növekedés? c. könyvében.

Főbb művei

  • Fejlődés – kitérővel (1979)
  • Gazdaságirányítási és pénzügyi rendszerünk a reform útján (1985, Közgazdasági és Jogi könyvkiadó, ISBN 963-221-650-4)
  • Tőkeáramlás Magyarországon (Várhegyi Évával, Budapest, 1987, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, ISBN 963-221-688-1)
  • Fenntartható-e a fenntartható növekedés? (2004, Líra és Lant, ISBN 9789632163123)

Díjai, elismerései

Források

  1. a b c d e Petőfi Irodalmi Múzeum névtér, 2023. december 15., PIM41181