Hyde Anna yorki hercegné
| Anna yorki hercegné | |
| Anna, York hercegnéje | |
| Született | 1638. március 22. |
| Elhunyt | 1671. március 31. (33 évesen) |
| Házastársa | II. Jakab angol király |
| Gyermekei | Mária Anna |
| Szülei | Edward Hyde Frances Aylesbury |
Anna yorki hercegné, született Lady Anne Hyde (angolul Anne, Duchess of York; Windsor, 1638. március 22. – London, 1671. március 31.) angol főnemes, házassága révén angol és skót királyi hercegné, Albany és York hercegnéje.
[szerkesztés] Élete
Lady Anne Hyde 1637. március 22-én, egyes források szerint ugyanezen a napon egy évvel korábban, jött világra családja windsori rezidenciájában Sir Edward Hyde (1609–1674) és Frances Aylesbury (1617–1667) ötödik gyermekeként, egyben első leányaként. Mindkét szülője részéről régi angol főnemesi családból származott; édesapja mint II. Károly angol király bizalmi embere és minisztere vált ismertté, akit szolgálataira való tekintettel később grófi rangra emeltek.
Az angol polgári forradalmat követően a királyi család külföldi száműzetésbe kényszerült, ahova a mélyen királypárti Hyde-család 1649 májusában követte őket. Anne Hyde édesapja a királyhű royalisták egyik vezetőjeként a leendő II. Károly angol király belső tanácsnokaként működött, maga Anne Hayde pedig Mária brit királyi hercegnő udvarhölgyeként szolgált. Mint udvarhölgy ismerkedett meg a kivégzett angol király fiatalabbik fiával, Jakab yorki herceggel (1633–1701). A hercegnek megnyerte a tetszését a fiatal angol nemeskisasszony, azonban csak bátyja – aki szerint az erős akaratú, határozott Anne Hyde jó hatást gyakorolt befolyásolható öccsére – bátorítására kérte meg a kezét 1659-ben. Az esküvőt titokban tartották meg még ugyanabban az évben november 24-én a hollandiai Breda városában.
Az angol monarchia restaurálását követően a királyi család hazatért száműzetéséből, és ekkor a yorki herceg hivatalos ceremónia keretében is feleségül vette Anne Hyde-ot 1660. szeptember 3-án Londonban. A házasságot meglehetősen eltérő véleményekkel fogadták: sokak szerint az újdonsült yorki hercegné nem rendelkezett kellő eleganciával és szépséggel, ugyanakkor a francia nagykövet úgy jellemezte a hercegnét mint „bátor, okos és szinte királyi vérrel felérő tettre kész”[1] asszonyt. Saumel Pepys politikus szavai szerint „egyszerű nő” volt, míg de Gramont gróf írásai alapján „a hercegnének fenséges modora volt, egész jó alakja, nem igazi szépség, de szellemes…” Burnet véleményében „nagy tudással bírt és élénk értelemmel állt a dolgokhoz. Nagyvonalú volt és barátságos, de túl erős ellenségnek.”[2]
Anne Hyde és Jakab yorki herceg házasságából összesen nyolc gyermek született, azonban közülük csak két leány érte meg a felnőttkort, a többiek csecsemőként elhaláloztak:
- Károly (1660. október 22. – 1661. május 5.), Cambridge hercege, kisgyermekként elhalálozott
- Mária (1662. április 30. – 1694. december 28.), később Anglia és Skócia királynője, férje III. Vilmos orániai herceg
- Jakab (1663. július 12. – 1667. június 20.), Cambridge hercege, kisgyermekként elhalálozott
- Anna (1665. február 6. – 1714. augusztus 1.), később az Egyesült Királyság uralkodónője, férje György dán–norvég királyi herceg
- Károly (1666. július 4. – 1667. május 22.), Kendal hercege, kisgyermekként elhalálozott
- Edgár (1667. szeptember 14. – 1671. június 8.), Cambridge hercege, kisgyermekként elhalálozott
- Henrietta (1669. január 13. – 1669. november 15.), kisgyermekként elhalálozott
- Katalin 1671. február 9. – 1671. december 5.), kisgyermekként elhalálozott.
Élete vége felé a hercegné – mélyen anglikán családja tiltakozása ellenére is – áttért a katolikus hitre, s példáját később férje is követte. Átkeresztelkedésük ellenére gyermekeiket egy királyi rendelet értelmében protestáns nevelésben részesítették.
Mikor Anne Hyde életet adott „nyolcadik gyermekének, egy leánynak 1671. február 9-én, de ekkor már halálos betegsége, feltehetően emlőrák, előrehaladott állapotban volt.”[3] Utolsó gyermeke világra jötte után alig pár héttel Anna yorki hercegné fiatalon, harminchárom évesen elhunyt 1671. március 31-én a fővárosban található Szent Jakab-palotában. A westminsteri apátságban temették el. Halála után férje trónra került, de a dicsőséges forradalom során lemondott a koronáról idősebbik életben maradt leánya javára, akinek halála után húgát koronázták brit királynővé. Anne Hyde után a mindenkori brit trónörökös nem vett feleségül angol nőt egészen Károly walesi herceg és Diana Spencer házasságkötéséig. Anna yorki hercegné alakja feltűnt egy 2003-as, a Charles II: The Power & The Passion című tévésorozatban, ahol a hercegné szerepét Tabitha Wady játszotta el.
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Fraser, Antonia. King Charles II (angol nyelven). London: Weidenfeld and Nicolson, 202. o. ISBN 0-297-77571-5 (1979) „courage, cleverness, and energy almost worthy of a King's blood”
- ↑ Cokayne, G.E., Vicary Gibbs, H.A. Doubleday, Geoffrey H. White.szerk.: Duncan Warrand, Lord Howard de Walden: 12. kötet/2, The Complete Peerage of England, Scotland, Ireland, Great Britain and the United Kingdom, Extant, Extinct or Dormant, új kiadás (angol nyelven), Gloucester: Alan Sutton Publishing, 917. o [1910–59] (2000). Hozzáférés ideje: 2010. április 11. „Samuel Pepys as 'a plain woman'. The Comte de Gramont wrote 'this Princess had a majestic manner, a figure which was pretty good, not much beauty, a great deal of wit and ... an eye for merit'. Burnet wrote 'she had great knowledge, and a lively sense of things. She soon understood what delonged to a princess and took state on her rather too much ... She was generous and friendly; but was too severe an enemy'”
- ↑
[szerkesztés] Források
- Fraser, Antonia. King Charles II (angol nyelven). London: Weidenfeld and Nicolson. ISBN 0-297-77571-5 (1979)

