Ang Mei kambodzsai királynő
| Ang Mei | |
 |
|
|
|
|
| Kambodzsai Királyság királynője | |
| Uralkodási ideje 1835. január 9. – 1841 1844 – 1845/48 |
|
| Koronázása | 1. 1844 Phnom Penh 2. 1848. március 7. Phnom Penh |
| Elődje | II. Ang Chan Ang Duong |
| Utódja | Ang Duong Ang Duong |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Varman-dinasztia |
| Teljes neve | Samdach Brhat Anak Angga Mei (Khieu), Samdach Brhat Maha Rajini Mei, (vietnami:) Ba-cong-chua |
| Született | 1815 Kambodzsa |
| Elhunyt | 1874. december (59 évesen) Udong, Kambodzsa |
| Nyughelye | Phnom Penh 1884 |
| Házastársa | N. N. |
| Gyermekei | két leány |
| Édesapja | II. Ang Csan kambodzsai király (1791–1835) |
| Édesanyja | Kracsap királyné |
Ang Mei (1815 – Udong,[1] Kambodzsa, 1874. december). Kambodzsa királynője 1835–1841 és 1844–1845/48 között. A Varman-dinasztia tagja.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
II. Ang Csan kambodzsai király és Kracsap királyné lánya volt. Apja másodszülött lánya, akinek 1835. január 7-én bekövetkezett halála után a Kambodzsát megszálló vietnami erők nyomására január 9-én Ang Meit kiáltották ki királlyá.[2] Nővérét, Pen (1809–1840) hercegnőt[3] azért mellőzték, mert thai érdekeket képviselt, és visszautasította, hogy a vietnami császár, Minh Mạng fiához menjen feleségül. Az elhunyt király öccsei szintén felléptek trónkövetelőkként, de a kambodzsai kormányzat (oknha) mindenképpen az elhunyt király lányainak trónöröklését támogatta.
A vietnamiak a királynőt is össze akarták házasítani egy vietnami császári herceggel azért, hogy Kambodzsát bekebelezzék a Vietnami Birodalomba, de ez meg a kambodzsai nemesek ellenállásán bukott meg. A vietnamiak csak a hercegnő (quận chúa) címet adományozták a királynőnek 1845 májusában, ezzel is alárendelt szerepre kárhoztatva a Vietnami Császársággal szemben. A vietnamiak erős őrizet alatt tartották a hercegnőket, Ang Mei nővérét és két húgát. A vietnamizáció, amely már elkezdődött II. Ang Csan király alatt, lánya uralkodása idején is folytatódott, amely ellen felkelések törtek ki az országban.[4] 1840 augusztusában vagy szeptemberében a királynőt, két húgát, az elhunyt király két királynéját egy bárkára csalták, kíséretüket leitatták, és Vietnamba hurcolták őket. A felkelések a királynő távolléte és nővérének, Pen hercegnőnek a bebörtönzése és meggyilkolása miatt elharapóztak az országban. A vietnami hivatalnokok azzal próbálták lecsendesíteni a zendülőket, hogy ígéretet tettek a királynő hazatérésére, de ezt a vietnami császár határozottan megtagadta.
A királynő távollétében nagybátyját, Ang Duong herceget kiáltották ki királlyá, aki a régi fővárosban, Udongban rendezkedett be thai befolyással. A királynő végül a császár engedélyével hazatérhetett, és újra őt ültették trónra Phnompenben, húgát, Peou hercegnőt pedig trónörökössé nevezték ki. A kambodzsai udvarok 1846-ig vietnami befolyás alatt maradtak, ekkor elengedték Ang Duong lányát, Mom hercegnőt akit túszként tartottak fogva. Kompromisszumként a két udvar megegyezett, hogy a királynő és nagybátyja közösen fog uralkodni, és egyidejű koronázásokat tartottak 1848-ban mind Bangkokban, mind pedig Phnompenben, de a kambodzsai források csak Ang Duongot említik meg királyként. 1848 után a krónikák hallgatnak a királynőről, aki a régi fővárosban, Udongban élt.
A kambodzsai krónikák Ang Mei királynőt a vietnami császár és a vietnami hivatalnokok bábjaként említik, aki együttműködött a megszállókkal. Kambodzsában a női uralom éppen ezért összekapcsolódott a nemzeti megalázottsággal, de a vietnami megszállás már apja idején elkezdődött. Élete végén a királynőt meglátogatta 1874-ben a francia gyarmatosító hatalom képviselője Kambodzsában, Jean Moura, aki öregnek és őrültnek találta az udongi palotában elzárt királynőt. Ang Mei nem sokkal ez után a látogatás után egy baleset következtében halt meg. Lehetséges házasságáról hallgatnak a krónikák. Két lánya született, de mégsem az ő, hanem a nagybátyja ágán folytatódott a kambodzsai királyi vonal napjainkig.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Francia átírással Oudong.
- ↑ Az 1831–1834-es, a Kambodzsa fennhatóságáért folytatott sziámi (thai)–vietnami háborúból Vietnam került ki győztesen, melyet vietnami katonai megszállás követett, és erőteljes vietnami befolyás alá került az ország.
- ↑ Őt később a vietnamiak bebörtönözték, és 1840. október 30-án a Mekong-folyóba fojtották.
- ↑ A nőknek vietnami szokás szerint kellett a hajukat hordani, és szoknya helyett nadrágot kellett viselniük.
Irodalom [szerkesztés]
- Jacobsen, Trudy: Lost Godesses: The Denial of Female Power in Cambodian History, NIAS Press, 2008, URL: Lásd Külső hivatkozások
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Jacobsen, Trudy: Lost Godesses: The Denial of Female Power in Cambodian History – 2011. augusztus 1.
- Christopher Bowers: The Royal Ark/Cambodia/The Varman Dynasty – 2011. augusztus 1.
| Előző II. Ang Csan Ang Duong |
Kambodzsa királynője  1835 – 1841 1844 – 1845/48 |
Következő Ang Duong Ang Duong |
