Andrásfalu
Andrásfalu (szlovákul Liptovská Ondrašová) Liptószentmiklós város része Szlovákiában a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában.
Fekvése
A városközponttól 2 km-re északnyugatra a Szentmáriai-víztározó északkeleti partján fekszik.
Története
1286-ban említik először. A falu már a 13. században létezett, a Pongrácz család birtoka volt. Néhány 17-18. századi nemesi kúriája van.
Vályi András szerint "ANDRÁSFALVA. Tót falu Liptó Vármegyében, totúl Andrásova. Birtokosa Pongrátz Uraság, a’ kinek kastéllya is van itten; más nemes házakkal egyetemben, lakosai katolikusok, fekszik nem meszsze Vág vizétöl, Fűzesse hajdan a’ késértetekröl vala híres. Ambár e’ helységnek határja lejtős helyeken fekszik, mind az által jó termékenységű, elegendő legelője, fája hasonlóképen; Szent Miklós mező Várostól, 1/4 órányi járásra lévén, fuharozással, és kézi munkával is keresnek, ’s más javai is lévén, első Osztálybéli. " [1]
Fényes Elek szerint "Andrásfalva, (Andrássova), tót falu, Liptó vgyében, a Vágh jobb partján: 199 kath., 380 evang., 1 ref. lak. – Kath. fiók-szentegyház. Földje a buzát, rozsot is megtermi. Van két urasági kastély. F. u. a Pongrácz család. Okolicsnához 1 1/2 óra. " [2]
1910-ben 619, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott. 1960-óta Liptószentmiklós része.
Nevezetességei
- Neogótikus római katolikus temploma 1911-ben épült.
- A Pongrácz-kápolna a 19. század közepén épült.
- Evangélikus temploma a 20. század elején épült.
Jegyzetek
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.