Alexandra Kiadó
| Alexandra Kiadó | |
| Típus | |
| Alapítva | 1993 |
| Székhely | Pécs |
| Vezetők | Matyi Dezső |
| Forma | korlátolt felelősségű társaság |
| Magyar cégjegyzékszám | 13-09-188031 |
| Az Alexandra Kiadó weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Alexandra Kiadó Magyarország egyik legnagyobb könyvkiadója volt a 2000-es években.[1]
Története
[szerkesztés]Kezdeti évei
[szerkesztés]Az Alexandra Könyvkiadó elődjének számító Direkt Bt-t 1990-ben hozta létre Matyi Dezső, ekkor még utcai könyvárusítással foglalkozott.[2] 1993-ban vette meg az első könyváruházat (a Senecát), illetve ez év decemberében alakult meg a Pécsi Direkt Kft, mely a későbbi Alexandra birodalom alapja volt.[1][3] A kiadót Matyi Dezső 1991-ben született lányáról nevezte el.
A cég fénykora
[szerkesztés]A kezdetekben elsősorban meséskönyveket, albumokat, ismeretterjesztő könyveket adott ki, olykor kifejezetten olcsó, alacsony minőségű könyvek kiadójának bélyegezték a kiadót. Később választékot exkluzív kiállítású albumokkal bővítette.[1] A cég komoly üzleti áttörését az jelentette, amikor 2000-ben előbb a Győr Plaza, majd a Plaza Centers-szel kötött megállapodás következtében további bevásárlóközpontok kizárólagos könyvesboltja lett az Alexandra.[2] A strukturális váltás fontos mérföldköve a budapesti Nyugati téren megnyílt könyváruház volt, mely kulturális központ funkciót hivatott betölteni (Vámos Klub, Vámos Miklós vagy Konrád György dedikálásai az Alexandra-pódiumon), illetve a cég könyvpalotát nyitott a Károly körúton is.
2009-ig évente majdnem 500 könyvet jelentetett meg. 2009-ben Budapesten 14, vidéken 74 üzlete volt.[1]
A kiadó csődje
[szerkesztés]2013-ban kezdődtek a cégcsoport nyilvánosság előtti problémái, a Matyi Dezső által tulajdonolt Matias Borászat és a Pécsi MFC problémáival. A kiadó a beszállítókkal szemben sokszor csúszott a kifizetésekkel, ám ennek jelentősége utólag mérhető fel, hiszen ilyesmi korábban sem volt példa nélküli. Hamarosan az Alexandra különböző tevékenységei különböző cégekbe kerültek kiszervezésre (pl. Rainbow Kft, Könybazár Kft). 2016-ban a Pécsi Direkt Kft. végül csődöt jelentett, 2017-ben pedig a nagykereskedéssel foglalkozó Könyvbazár Kft. is csődbe ment, mely megrázta a könyvpiacot. Az összeomlás után az Alexandra Kiadó különvált a könyvesboltoktól. Előbbi továbbra is a Matyi-család érdekeltségében maradt, míg utóbbit felvásárolták. A cégcsoport 2017-re tízmilliárd forintnál nagyobb adósságot halmozott fel.[4]
A kiadó jelene
[szerkesztés]Mára az Alexandra Kiadócsoport részeként működik, melynek tagja mások mellett az Európa és a Moobius is. A korábbi tulajdonos Matyi Dezsőt 2019-től eltiltották a cégvezetéstől, a csoportot jelenleg lánya, a névadó Matyi Alexandra vezeti. Az Alexandra korábbi boltjai közül számos Libri vagy Líra könyvesbolt lett, de az Alexandra nevet megtartotta 14 áruház, miután a Könyvmolyképző Kiadó tulajdonába került.[5] A korábbi adósságok rendezése 2020 végére se lett megoldott.[6]
Jelentősebb szerzők, kiadványok
[szerkesztés]- George R. R. Martin: A tűz és jég dala (2003–)
- Frei Tamás (2010–)
- Vujity Tvrtko: Pokoli történetek (2001–2010)
- Ulysses Moore (2006–)
- Faludy György hagyatékának gondozója[7]
Díjai
[szerkesztés]- 2006: Fehér Rózsa-díj (a Kultúraközvetítők Társasága tüntette ki)[1]
- 2008: Hermész-díj (Oktatási Minisztérium tüntette ki)[1]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e f Pécs lexikon I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 30. o. ISBN 978-963-06-7919-0
- ↑ a b Portré Matyi Dezsőről, az Alexandra könyvesbirodalom vezetőjéről: Mindenét a könyvből. Magyar Narancs, 2006. december 21.
- ↑ Könyvekre épült milliárdos birodalom. [2009. április 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 22.)
- ↑ A birodalom visszatér. Magyar Nemzet, 2019. február 9.
- ↑ Matyi Dezső nem adja fel: újra nyomul az Alexandra-csoport. Magyar Narancs, 2020. február 1.
- ↑ Nyílt levelet írtak Polt Péternek, az Alexandra pénzét keresik. Index.hu, 2020. december 9.
- ↑ Faludy hagyatéka. [2009. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. február 22.)
