Adorf (Vogtland)
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
| Adorf | |||
 |
|||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország |
||
| Tartomány | Szászország | ||
| Kormányzati kerület | Chemnitz | ||
| Kerület | Vogtland | ||
| Alapítás éve | 1290 | ||
| Polgármester | Mariechen Bang | ||
| Irányítószám | 08626 | ||
| Körzethívószám | 037423 | ||
| Rendszám | V | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 5251 fő (2011)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 148 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tengerszint feletti magasság | 444 m | ||
| Terület | 42,80 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Adorf
Pozíció Németország térképén
|
|||
| é. sz. 50° 10′, k. h. 12° 16′ | |||
| Adorf weboldala | |||
Adorf egy kisváros Szászország nyugati részén Vogtland kerületében.
Története [szerkesztés]
1263-ban alapították a Schwarzbach patak mentén a Szent Mihály-kápolnát, melyet I. Henrik plaueni helytartó 1286-ban a német lovagrendnek adományozott. 1290-ben mellette létrehozta Adorf települést. 1294-ben már városként említik, 1477-ben falat kezdtek építeni köré, 65 év kellett hozzá, hogy befejezzék. A középkortól kezdődően a település híressé vált egy különleges népművészeti ágról, a gyöngyházkészítésről. 1546-ban itt zajlott a schmalkaldeni háború egyik ütközete, ami a császári csapatok javára fordította a háború menetét. A csatában nagy szerepet kaptak I. Ferdinánd magyar huszárjai.
Látnivalók [szerkesztés]
- Kilátó a városra és környékéra a Létra-hegyről (Leitersberg)
- Szent Mihály-kápolna
- Szent János-temetkezőtemplom - 1858-ban épült
- Erődítményrendszer, Freibergi kapu
További információk [szerkesztés]
- ↑ de.wikipedia.org/wiki/Adorf/Vogtl.#cite_note-Metadaten_Einwohnerzahl_DE-SN-1
