Acsalapu-ormányos

Acsalapu-ormányos
	Kifejlett példány
	Természetvédelmi státusz
	Nem szerepel a Vörös listán
	Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Ízeltlábúak (Arthropoda);
Altörzs:	Hatlábúak (Hexapoda);
Osztály:	Rovarok (Insecta);
Alosztály:	Szárnyas rovarok (Pterygota);
Alosztályág:	Újszárnyúak (Neoptera);
Öregrend:	Fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota);
Rend:	Bogarak (Coleoptera);
Alrend:	Mindenevő bogarak (Polyphaga);
Alrendág:	Cucujiformia;
Öregcsalád:	Ormányosbogár-szerűek (Curculionoidea);
Család:	Ormányosbogár-félék (Curculionidae);
Alcsalád:	Molytinae;
Nemzetség:	Molytini;
Alnemzetség:	Molytina;
Nem:	Liparus; Olivier, 1807
Faj:	L. glabrirostris;
Tudományos név
	Liparus glabrirostris; Küster, 1849
Szinonimák
	;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Acsalapu-ormányos témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Acsalapu-ormányos témájú médiaállományokat és Acsalapu-ormányos témájú kategóriát.

Az acsalapu-ormányos (Liparus glabrirostris) a rovarok (Insecta) osztályának a bogarak (Coleoptera) rendjébe, ezen belül a mindenevő bogarak (Polyphaga) alrendjébe és az ormányosbogár-félék (Curculionidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása[szerkesztés]

Az acsalapu-ormányos szigetszerű foltokban fordul elő, zömmel Közép-Európa déli területein. Helyenként, például Magyarországon nem ritka, száma azonban észak felé csökken.

Megjelenése[szerkesztés]

Az acsalapu-ormányos 15-22 milliméter hosszú. A közép-európai ormányosbogarak között a 7 Liparus-faj a legnagyobb. Az acsalapu-ormányos szárnyfedőin sárga szőrfoltok láthatók, az előtornak csak az oldalán vannak foltok. Csápja térdes, azaz a tőíz hosszan megnyúlt, és rajta szögben megtörve helyezkedik el az 5-7 ízes csápostor.

Életmódja[szerkesztés]

Az acsalapu-ormányos rétek, füves vagy törmelékes lejtők lakója. A közép- és a magashegységek középső és magasabb fekvésű részein él. Szívesen tartózkodik nedves helyeken. Így a bogarat gyakran megtaláljuk például a martilapun (Tussilago farfara) és az acsalapun (Petasites), melyeknek nagy leveleit rágja. A lárvák az acsalapu gyökerével, az imágók a levelével (a martilapuéval is) táplálkoznak.

Szaporodása[szerkesztés]

A nőstények az acsalapufajok (például: vörös acsalapu (Petasites hybridus), fehér acsalapu (Petasites albus)) gyöktörzsébe lyukakat szúrnak, s azokba 1-1 petét helyeznek. A lárva a gyöktörzsben aknázik, majd bábozódás céljából a talajba ássa be magát.