Ugrás a tartalomhoz

A beszédprodukció és a beszédfeldolgozás zavarai

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Pasztilla (vitalap | szerkesztései) 2018. március 5., 08:21-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Defszort tildétlenítése, lásd az okokat itt)

A pszicholingvisztika megalakulásától kezdve fontos kutatási terület a nyelv és a beszéd zavarai, mert a beszédfolyamatok pontosabb leírásához segítséget nyújt a normálistól eltérő működések tanulmányozása. A normális kognitív struktúra valamilyen módon felbomlik, ez vezet a változáshoz. A zavarok felléphetnek a beszédprodukcióban, a beszédpercepcióban vagy akár mind a kettőben egyszerre.

Fontos elkülöníteni a beszédzavarokat a nyelvi zavaroktól. A nyelvi zavarok megjelenési formája mindig valamiféle beszédzavar, de nyelvi zavaroktól függetlenül is létrejöhet beszédzavar.

A folyamatok működése szerint a következő helyen keletkezhetnek a zavarok:

1.      zöngeképzés zavarai,

2.     a beszédprodukció (ill. részfolyamatainak) zavarai,

3.     a beszédészlelés (ill. részfolyamatainak) zavarai,

4.     a beszédmegértés (ill. részfolyamatainak) zavarai.

Beszédprodukciót és beszédpercepciót egyszerre érintő zavarok

Nyelvi zavarok

A következőek csak a nyelvfeldolgozást és a produkciót érintik, a beszédértést nem.

Beszédprodukciót érintő zavarok

  • zöngeképzés zavarai
  • hangszínezet zavarai

Beszédhangképzési zavarok

Beszédfolyamat zavarai

  • pattogás – a beszélő a közlésfolyamatban a szótagokat hasonló, rövid időtartamban ejti ki, ezzel megbontva a beszéd normális ritmusát. A beszéde ilyenkor nehezen követhető, és gyakoriak a nyelvbotlások. Gyermekkorban még viszonylag könnyen korrigálható.
  • leppegés – a beszélő a közlésfolyamatban a szótagokat hasonló, relatíve hosszú időtartamban ejti ki. Ejtéshiba és a beszédritmus zavarát jelzi, rendszerint hosszabb szünetek, lassabb beszédtempó társul hozzá.

Beszédészlelést és beszédmegértést érintő zavarok

Általában gyermekkorban, az anyanyelv-elsajátításhoz kötődnek, de előfordul, hogy felnőttkorára is megmarad a zavar a beszélőnél.

  • beszédészlelés zavara akusztikai, fonetikai és fonológiai szinten jelentkezhet
  • beszédritmus észlelési zavara
  • mondatértés zavara
  • szövegértés zavara

Vizsgálati módszerek a zavarok felismerésére

  • PPL vizsgálat
  • LAPP szókincsvizsgálat

Források

Gósy Mária: Pszicholingvisztika