A MÁV Igazgatóság épülete (Miskolc)
| MÁV Igazgatóság | |
 | |
| Korábbi nevek: Püspöki palota | |
| Település | Miskolc |
| Cím | Miskolc, Szemere Bertalan utca 26. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1892 |
| Építési stílus | neobarokk |
| Tervező | Blau Gyula |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | irodaépület |
| Egyéb jellemzők | |
| Emeletek száma | 2 |
| Elhelyezkedése | |
 MÁV Igazgatóság
Pozíció Miskolc térképén
| |
 é. sz. 48° 05′ 59″, k. h. 20° 47′ 05″Koordináták: é. sz. 48° 05′ 59″, k. h. 20° 47′ 05″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A miskolci MÁV Igazgatóság épülete a Szemere Bertalan utca (26. szám) és a Mindszent tér sarkán áll. A 19. század végén épült, s ma is Miskolc egyik legnagyobb középülete.
Története[szerkesztés]
A mai épület helyén – többek között – a tapolcai apátság serfőző műhelye és a Bárányka (Arany Bárány, Mindszenti Vendégfogadó) nevű fogadó állt. A helyükre 1892-ben építették fel a görögkatolikus püspökség neobarokk székházát. A megbízó Firczák Gyula (1836–1912), a munkácsi görögkatolikus egyházmegye püspöke volt, a terveket a miskolci építész, Blau Gyula (1855–1917) készítette. Az építkezés gyorsan haladt, a kezdés után alig három hónappal, 1892. augusztus 5-én már tető alatt állt a ház. A hatalmas épületben nyert elhelyezést a miskolci vasúti igazgatóság is.
Miskolcon korábban, 1881-ben már létesült a vasútnak egy területi irányító hivatala (Kazinczy utca, Szemere utca), de ezt 1886-ban megszüntették. A város szerette volna visszakapni a vasúti regionális üzletvezetőséget, ám ez a törekvése a kormányzat és az ellenzék politikai harcainak a középpontjába került. Végül Baross Gábor közlekedési miniszter az ugyanezért küzdő másik két várossal (Kassa, Debrecen) szemben Miskolcot választotta.[J 1] A város és a püspök közötti megállapodás eredményeként kapott helyet a püspöki székházban a vasúti üzletvezetőség négy osztálya, Görgey László MÁV-üzletvezető vezetésével. Görgey 1910-ig, országgyűlési képviselővé választásáig állt az intézmény élén. A MÁV Igazgatóság máig lakja az épületet.[J 2]
Az épület sarkán, a felső részen az 1930-as évek közepéig a görögkatolikus püspöki címer volt látható, ezután a magyar címer. Ma a MÁV emblémája látható a helyén. A sarkon Aszalay Gyula első világháborús emlékműve áll, amelyet 1936-ban, országos ünnepség keretében lepleztek le. „A M. Kir. Államvasutak Miskolci Üzletvezetőség hősi halottainak emlékére 1914–1918” felirattal készült márványtábla 155 miskolci áldozat nevét sorolja fel. A tábla alatt helyezték el 1992-ben az 1956-os forradalom vasutas résztvevőinek és mártírjainak emléktábláját. A keleti homlokzaton, a főbejárattól balra Szemere Bertalan emléktáblája helyezkedik el, míg a jobb oldali részen a MÁV Igazgatóság újjáalakulásának 100. évfordulójára (1882–1992) emlékező tábla van.
Az épület homlokzatát fennállása alatt többször is felújították, legutóbb 2017–18-ban.
Képek[szerkesztés]
-
A püspöki palota az 1890-es évek végén -
Esküvői hintó az épület előtt (1930) -
A keleti, Szemere utcai homlokzat -
A déli homlokzat -
A főbejárat -
Aszalay Gyula első világháborús emlékműve -
Óra a homlokzaton -
Szemere Bertalan emléktáblája -
A MÁV centenáriumi emléktáblája
Megjegyzések[szerkesztés]
- ↑ Az alku tárgya az volt, hogy Miskolc ne adjon helyet az Apponyi Albert által vezetett Nemzeti Párt felvidéki szervező megmozdulásának.
- ↑ A görögkatolikus püspökség eltávozásának pontos időpontja nem ismert, de feltehetően az 1930-as években történt. Ma a Görögkatolikus Püspöki Hivatal a Szeles utcán található.
Források[szerkesztés]
- MÁV üzletvezetőség a püspöki palotában. In Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1/1. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár. 2006. 76–78. o. ISBN 9639311499
