1929–1930-as NHL-szezon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az 1929–1930-as NHL-szezon a tizenharmadik NHL-szezon volt. Tíz csapat egyenként 44 mérkőzést játszott. A Stanley-kupáért a Montréal Canadiens 2:0-as győzelmi aránnyal nyerte meg a három mérkőzésből álló szériát a Boston Bruins ellen. Ez meglepetés volt, mivel a Canadiens számított a gyengébb félnek.

A liga üzleti változásai[szerkesztés]

Szabálymódosítások[szerkesztés]

A liga megszabta a jégpályák méreteit: 61 m × 26 m (200 láb × 85 láb). A már megépült Boston Gardent (58 m × 27 m, azaz 191 láb × 88 láb), és a majdnem-kész Chicago Stadiumot (57 m × 26 m, azaz 188 láb × 85 láb) kivételesen megengedték, hogy megtartsák a kisebb méreteket.

A gólok alacsony száma miatt megváltoztatták a lessel kapcsolatos szabályokat. Megengedték a korong előre passzolását mindenhol a jégen, nem csak a védekező és semleges zónákban, és a játékosok bemehettek a támadó harmadba a korong előtt. Az egyetlen lessel kapcsolatos szabály, amely érvényben maradt, az az egy zónából másikba való passzolási tilalom volt. A változásokkal sok visszaélés történt: játékosok leparkoltak az ellenfél kapuja előtt és ott várták a passzt. A szezon folyamán újra módosították a szabályt, ezután a korong előtt nem mehetett játékos a támadó zónába.

Az alapszakasz[szerkesztés]

A Boston Bruinsban játszó Cooney Weiland, kihasználva az új szabályokat, lett a pontkirály; 73 pontjával megsemmisítette az addigi rekordot. A Bruins egy másik játékosa, Tiny Thompson kapus, is új ligarekordot állított: 38 győzelme öt vereséggel és egy döntetlennel 87,5%-os győzelmi arányt jelentett.

Conn Smythe két kiváló fiatal játékost hozott be, Busher Jacksont és Charlie Conachert. Joe Primeauval a három a „Kid Line” nevű híres trió lett. Conacher az első meccsén, az első jégre lépésén gólt lőtt.

1930. január 7-én Clint Benedict lett az első kapus aki az NHL-ben maszkot hordott. Öt mérkőzésen hordta, hogy megvédje a törött orrát. Majdnem harminc év telt el ezután, amig ismét maszkos kapus lépett a jégre egy NHL meccsen, amikor Jacques Plante 1959. november 1-jén kezdett maszkkal játszani.

Tabella[szerkesztés]

Megjegyzés: a vastagon szedett csapatok bejutottak a rájátszásba

Kanadai-divízió MSz Gy V D P SzG KG
Montreal Maroons 44 23 16 5 51 141 114
Montréal Canadiens 44 21 14 9 51 142 114
Ottawa Senators 44 21 15 8 50 138 118
Toronto Maple Leafs 44 17 21 6 40 116 124
New York Americans 44 14 25 5 33 113 161
Amerikai-divízió MSz Gy V D P SzG KG B
Boston Bruins 44 38 5 1 77 179 98
Chicago Black Hawks 44 21 18 5 47 117 111
New York Rangers 44 17 17 10 44 136 143
Detroit Cougars 44 14 24 6 34 117 133
Pittsburgh Pirates 44 5 36 3 13 102 185

Kanadai táblázat[szerkesztés]

Játékos Csapat MSz G A P B
Cooney Weiland Boston Bruins 44 43 30 73 27
Frank Boucher New York Rangers 42 26 36 62 16
Dit Clapper Boston Bruins 44 41 20 61 48
Bill Cook New York Rangers 44 29 30 59 56
Hec Kilrea Ottawa Senators 44 36 22 58 23
Nels Stewart Montreal Maroons 44 39 16 55 81
Howie Morenz Montréal Canadiens 44 40 10 50 72
Norman Himes New York Americans 44 22 28 50 15
Joe Lamb Ottawa Senators 44 29 20 49 119
Dutch Gainor Boston Bruins 43 18 31 49 39

Stanley-kupa rájátszás[szerkesztés]

A divízió bajnokok közötti szériában a Boston Bruinsnak mind három meccsre szüksége volt, hogy a Montreal Maroonst 2:1-es győzelemaránnyal kiüsse. Így a Bruins jutott a Stanley-kupa döntőbe. A második helyezettek szériájában a Montréal Canadiens 3:2-es gólaránnyal verte meg a Chicago Black Hawkst, míg a harmadik helyezettek párharcában a New York Rangers 6:3-as gólaránnyal verte meg az Ottawa Senatorst. Ezután, az elődöntőben a Canadiens két egymásutáni győzelemmel kiütötte a Rangerst, evvel bekerülvén a döntőbe.

Döntő[szerkesztés]

Az alapszakaszban a Canadiens kikapott a Bruinstól mind a három találkozásukon. Ezenfelül a Bruins egyszer sem veszített két meccset zsinórban, tehát nagy meglepetésnek számított a Canadiens két egymásutáni győzelme. Az első meccsen nagyon rosszul játszott a Bruins, annál jobban a másodikban, de nem volt elég, hogy az elszánt Canadiens legyőzze. Ez volt a Canadiens harmadik Stanley-kupa győzelme.

Boston Bruins vs. Montréal Canadiens

Dátum Idegenben Eredmény Otthon Eredmény Megjegyzés
Március 28. Montréal Canadiens 3 Boston Bruins 0
Március 29. Boston Bruins 3 Montréal Canadiens 4

A három mérkőzésből álló párharcot (két győzelemig tartó sorozatot) a Montréal nyerte 2:0-re, így ők lettek a Stanley-kupa bajnokok.

NHL díjak[szerkesztés]

Nels Stewart másodszorra nyerte a Hart-emlékkupát, Frank Boucher egymásutánban harmadszorra a Lady Byng-emlékkupát. Ez volt az első alkalom, hogy nem George Hainsworth nyerte a Vézina-trófeát.

Debütálók[szerkesztés]

Itt a fontosabb debütálók szerepelnek, első csapatukkal. A csillaggal jelöltek a rájátszásban debütáltak.

Visszavonulók[szerkesztés]

Itt a fontosabb olyan játékosok szerepelnek, akik utolsó NHL-meccsüket ebben a szezonban játszották.

Források[szerkesztés]

  • Sport Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=1929–1930-as_NHL-szezon&oldid=26267929”