1928–1929-es NHL-szezon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az 1928–1929-es NHL-szezon a tizenkettedik NHL-szezon volt. Tíz csapat egyenként 44 mérkőzést játszott. Az 1929-es Stanley-kupa döntő volt az első, amelyben két amerikai csapat szerepelt. A Boston Bruins 2:0-as győzelmi aránnyal nyerte meg a három mérkőzésből álló szériát a New York Rangers ellen.

A liga üzleti változásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Szabálymódosítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megengedték a korong előre passzolását a semleges harmadból a kék vonalon át a támadó zónába, amennyiben támadó játékos nem tartózkodott a támadó területben amikor a korong átment a kék vonalon; az előrepasszolás a támadó zónán belül továbbra is tiltott maradt. Az alapszakaszban történő hosszabbítás tíz perces lett; ez nem volt „hirtelen halál” - a tíz percet teljességben végig játszották. A rájátszás formáját is megváltoztatták. A két divízió bajnok egy öt meccses szériát játszott egymással a döntőbe jutásért. A divízióbeli második és harmadik helyezettek egy két meccses, gólaránnyal döntött szériát játszott egymással, majd a két győztes csapat egy három mérkőzésből álló szériát játszott egymással a döntőbe jutásért. A döntő egy három meccsből álló, két győzelemig tartó párharc volt.

Az alapszakasz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ottawai csapat továbbra is pénzügyi problémákkal bajlódott, es Punch Broadbent-et eladták a New York Americansnak. A Senators tulajdonosa, Frank Ahearn, bejelentette, hogy a csapat eladó.

A New York Americans, akik az előző szezont utolsó helyen végezték, nagy meglepetést okozott. Sokáig az első helyet foglalták el a Kanadai-divízió táblázatán. Lionel Conacher hátvéd és Roy Worters kapus kiváló játéka volt a siker oka. De végül a Montréal Canadiensnek sikerült utolérni az Americanst, és végre a Canadiens nyerte meg a divíziói bajnokságot. Az Amerikai-divízió bajnoka a Boston Bruins lett, Tiny Thompson újonc kapus irányítása alatt.

George Owen, a Bruins játékosa, volt az első NHL játékos aki rendszeresen hordott sisakot biztonsági célból; ezelőtt csak ideiglenesen hordtak sisakot, ha sérülést kellett megvédeni. Ötvenegy évvel később lett kötelező a sisak viselése az NHL-ben. Craig MacTavish, aki 1997-ben vonult vissza, volt az utolsó aki sisak nélkül játszhatott, mivel a szabály érvénybelépése előtt sisak nélkül játszók részére nem tették kötelezővé a védőeszköz viselését.

A Chicago Black Hawks új eredménytelenségi rekordokat állított fel. Mindössze 33 gólt lőttek az alapszakasz folyamán, miközben 85 gólt kaptak; a 85 kapott gól volt a legtöbb a ligában. Február 7-e és 28-a között zsinórban nyolc meccset játszottak, amelyben egyetlen gólt sem lőttek. Vic Ripley csatár volt a chicagoi gólkirály: összesen tizenegy gólt lőtt a 44 meccsben.

A Canadiens kapusa, George Hainsworth, 22 shutouttal egy olyan rekordot állított, ami a mai napig is áll.

Tabella[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjegyzés: a vastagon szedett csapatok bejutottak a rájátszásba

Kanadai-divízió MSz Gy V D P SzG KG B
Montréal Canadiens 44 22 7 15 59 71 43 465
New York Americans 44 19 13 12 50 53 53 486
Toronto Maple Leafs 44 21 18 5 47 85 69 541
Ottawa Senators 44 14 17 13 41 54 67 461
Montreal Maroons 44 15 20 9 39 67 65 638
Amerikai-divízió MSz Gy V D P SzG KG B
Boston Bruins 44 26 13 5 57 89 52 472
New York Rangers 44 21 13 10 52 72 65 384
Detroit Cougars 44 19 16 9 47 72 63 381
Pittsburgh Pirates 44 9 27 8 26 46 80 324
Chicago Black Hawks 44 7 29 8 22 33 85 363

Kanadai táblázat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Játékos Csapat MSz G A P B
Ace Bailey Toronto Maple Leafs 44 22 10 32 78
Nels Stewart Montreal Maroons 44 21 8 29 74
Carson Cooper Detroit Cougars 43 18 9 27 14
Howie Morenz Montréal Canadiens 42 17 10 27 47
Andy Blair Toronto Maple Leafs 44 12 15 27 41
Frank Boucher New York Rangers 44 10 16 26 8
Harry Oliver Boston Bruins 43 17 6 23 24
Bill Cook New York Rangers 43 15 8 23 41
Jimmy Ward Montreal Maroons 44 14 8 22 46
Frank Finnigan Ottawa Senators 44 15 4 19 71

Kapusok statisztikái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Játékos Csapat MSz Gy V D Perc KG SO KGÁ
George Hainsworth Montréal Canadiens 44 22 7 15 2800 43 22 0.92
Tiny Thompson Boston Bruins 44 26 13 5 2710 52 12 1.15
Roy Worters New York Americans 44 16 12 10 2390 46 13 1.15
Dolly Dolson Detroit Cougars 38 19 16 9 2750 63 10 1.37
John Ross Roach New York Rangers 44 21 13 10 2760 65 13 1.41

Stanley-kupa rájátszás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rájátszás új formája szerint a két divízió bajnok egymás ellen játszott egy öt meccsből álló, három győzelemig tartó párharcot a döntőbe jutásért. Emellett a második és harmadik helyezettek divíziónként egy két meccses, gólaránnyal döntött szériát játszott - a két másodikos egymás ellen, a két harmadikos egymás ellen; e két széria győztesei utána egymás ellen egy három meccsből álló, két győzelemig tartó párharcot játszott a döntőbe jutásért. Maga a Stanley-kupa döntő egy három meccsből álló, két győzelemig tartó széria volt.

A divízió-bajnokok közötti szériaban a Boston Bruins három egymásutáni győzelemmel kiütötte a Montréal Canadienst. A New York Rangers 1:0-as gólaránnyal verte meg a New York Americanst, a Toronto Maple Leafs pediglen 7:2-es gólaránnyal a Detroit Cougarst. Ezt követően a Rangers két egymásutáni győzelemmel kiütötte a Maple Leafst.

Döntő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Bruins két meccsen egymás után legyőzte a Rangerts, így vereség nélkül nyerték meg a Stanley-kupát. Egészen 1952-ig nem sikerült egy másik csapatnak vereség nélkül végigjátszani a rájátszást.

New York Rangers vs. Boston Bruins

Dátum Idegenben Eredmény Otthon Eredmény Megjegyzés
Március 28. Boston Bruins 2 New York Rangers 0
Március 29. Boston Bruins 2 New York Rangers 1 (hossz.)

A három mérkőzésből álló párharcot (két győzelemig tartó sorozatot) a Boston nyerte 2:0-ra, így ők lettek a Stanley-kupa bajnokok.

NHL díjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Frank Boucher egymásutánban másodszorra nyerte a Lady Byng-emlékkupát, George Hainsworth harmadszorra egymásutánban a Vézina-trófeát.

Debütálók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt a fontosabb debütálók szerepelnek, első csapatukkal. A csillaggal jelöltek a rájátszásban debütáltak.

Visszavonulók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt a fontosabb olyan játékosok szerepelnek, akik utolsó NHL-meccsüket ebben a szezonban játszották.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]