1925–1926-os NHL-szezon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az 1925–1926-os NHL-szezon a kilencedik National Hockey League szezon volt. Az ontariói Hamiltonban játszó Hamilton Tigers a szezon előtt megszűnt, de a liga két új amerikai csapattal bővült - a New York Americansszel és a Pittsburgh Piratesszal. Az Ottawa Senators nyerte meg az alapszakaszt, de a bajnoki döntőben a Montreal Maroons ellen kikapott. A Maroons azután a Stanley-kupa döntőben a Victoria Tigerst verte meg.

A szezon első mérkőzése a Montréal Canadiens és a Pittsburgh Pirates között volt. A meccs első harmadában a Canadiens sztár kapusa, Georges Vézina, összeesett, és többé nem is játszott. Tuberkulózissal diagnosztizálták, és néhány hónappal később bele is halt.

A liga üzleti változásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1925. szeptember 22-én jóváhagyta a Hamilton Tigers kitiltását és a New York Americans felvételét. Az Americans leigazolta a hamiltoni játékosokat, és a New York-i Madison Square Gardenben játszotta hazai mérkőzéseit.

Az 1925. november 7-i évi gyűlésen a liga jóváhagyta a Pittsburgh Pirates felvételét. Egyedül az Ottawa Senators szavazott a javaslat ellen. Eddie Livingstone, a volt NHA-beli torontói franchise tulajdonosa, egy rivális liga alapításával fenyegetődzött, és a pennsylvaniai Pittsburghöt említette egy lehetséges franchise székhelyeként. Frank Calder, az NHL elnöke, és a liga vezérigazgatósága gyorsan hozzájárult a Pittsburgh Yellow Jackets felvételéhez; ezután a Yellow Jackets átkeresztelte magát a helyi baseball csapat után. Odie Cleghorn elhagyta a Canadienst és az új csapat játékosedzője lett.

A liga bevezetett egy fizetési maximumot, amely keretében egy csapat összesen legfeljebb 35 000 dollárt fizethetett játékosainak. Lionel Conacher, a Pirates játékosa és Dunc Munro, a Maroons játékosa voltak a legmagasabban fizetett játékosok; fejenként 7 500 dollárt kaptak a szezonra. Billy Burch, aki közben az Americanshoz igazolt, 6 500 dollárt kapott. 6 000-6 000 dollárt kapott Joe Simpson (Americans) és Hap Day (St. Patricks).

Szabálymódosítások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Legfeljebb két védekező játékos tartózkodhat a kék vonal mögött.
  • Csak a csapatkapitány szólhat a bíróhoz.
  • A bíró helyett az időmérő jelzi a harmad végét, haranggal.
  • A kapus lábvédője szélességben legfeljebb 30,48 cm (12 inch) lehet.
  • A játékos keret legfeljebb 14 játékosból állhat; legfeljebb 12 játékost lehet egy mérkőzésre kinevezni.

Az alapszakasz[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Pirates kezdte el az NHL-ben a játék folyamán lévő „on-the-fly” játékosváltást.

Tabella[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Megjegyzés: a vastagon szedett csapatok bejutottak a rájátszásba

National Hockey League MSz Gy V D P SzG KG B
Ottawa Senators 36 24 8 4 52 77 42 341
Montreal Maroons 36 20 11 5 45 91 73 554
Pittsburgh Pirates 36 19 16 1 39 82 70 264
Boston Bruins 36 17 15 4 38 92 85 279
New York Americans 36 12 20 4 28 68 89 361
Toronto St. Patricks 36 12 21 3 27 92 114 325
Montréal Canadiens 36 11 24 1 23 79 108 458

Kanadai táblázat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Játékos Csapat MSz G A P
Nels Stewart Montreal Maroons 36 34 8 42
Cy Denneny Ottawa Senators 36 24 12 36
Carson Cooper Boston Bruins 36 28 3 31
Jimmy Herbert Boston Bruins 36 26 5 31
Howie Morenz Montréal Canadiens 31 23 3 26
Jack Adams Toronto St. Patricks 36 21 5 26
Aurel Joliat Montréal Canadiens 35 17 9 36
Billy Burch New York Americans 36 22 3 25
Hooley Smith Ottawa Senators 28 16 9 25
Frank Nighbor Ottawa Senators 35 12 13 25

Kapusok statisztikái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Játékos Csapat MSz KG SO KGÁ
Alex Connell Ottawa Senators 36 42 15 1.2
Roy Worters Pittsburgh Pirates 35 68 7 1.9
Clint Benedict Montreal Maroons 36 73 6 2.0
Charles Stewart Boston Bruins 35 80 6 2.3
Jake Forbes New York Americans 36 89 2 2.5

Stanley-kupa rájátszás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ez volt az utolsó szezon amelyben nem NHL-tag csapat is játszott a Stanley-kupáért. A szezon elején a Western Canada Hockey League Western Hockey League-re átkeresztelte magát miután az egyik csapat, a Regina Capitals, az Egyesült Államokba költözött. A Capitals új székhelye az oregoni Portland volt, a csapat új neve Portland Rosebuds.

A Victoria Cougars ismét a WHL táblázatának harmadik helyén fejezte be a szezont, és ismét megnyerték a WHL bajnokságot. A szezon után viszont megszűnt a WHL, és az NHL-re maradt a Stanley-kupa.

Ez volt az egyetlen szezon az NHL történelmében amelyben a rájátszásban részt vevő csapatok száma kevesebb volt az alapszakaszban részt vevő csapatok száma felénél.

NHL Bajnokság[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Elődöntő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pittsburgh Pirates vs. Montreal Maroons

Dátum Csapat Eredmény Csapat Eredmény Megjegyzés
Március 8. Pittsburgh Pirates 1 Montreal Maroons 3
Március 11. Pittsburgh Pirates 3 Montreal Maroons 3

6:4-es összesítésben az Montreal nyerte a sorozatot.

Döntő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Montreal Maroons vs. Ottawa Senators

Dátum Csapat Eredmény Csapat Eredmény Megjegyzés
Március 25. Montreal Maroons 1 Ottawa Senators 1
Március 27. Montreal Maroons 1 Ottawa Senators 0

2:1-es összesítésben az Montreal nyerte a sorozatot.

Stanley-kupa döntő[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Stanley-kupa döntőt Montrealban rendezték.

Victoria Cougars vs. Montreal Maroons

Dátum Otthon Eredmény Idegenben Eredmény Megjegyzés
Március 30. Victoria Cougars 0 Montreal Maroons 3
Április 1. Victoria Cougars 0 Montreal Maroons 3
Április 3. Victoria Cougars 3 Montreal Maroons 2
Április 6. Victoria Cougars 0 Montreal Maroons 2

Az öt mérkőzésből álló párharcot (három győzelemig tartó sorozatot) a Montreal nyerte 3:1-ra, így ők lettek a Stanley-kupa bajnokok.

NHL díjak[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

E szezonban vezették be a Prince of Wales-trófeát. Először a Montréal Canadiensnek adták, jutalmul a győzelemért az első Madison Square Gardenben játszott mérkőzésen. Ezután a terv az volt, hogy ezt adják majd az alapszakasz győztesének, de a már létező O'Brien-trófeát, amit eddig adtak az alapszakasz győztesének, mégsem vonták vissza. Frank Nighbor újra megnyerte a Lady Byng-emlékkupát, másodszorra egymásutánban.

Debütálók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt a fontosabb debütálók szerepelnek, első csapatukkal. A csillaggal jelöltek a rájátszásban debütáltak.

Visszavonulók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt a fontosabb olyan játékosok szerepelnek, akik utolsó NHL-meccsüket ebben a szezonban játszották.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • sport Sportportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap