1,2-Dinitrobenzol
| 1,2-Dinitrobenzol | |||
| |||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 528-29-0 | ||
| PubChem | 10707 | ||
| ChemSpider | 10257 | ||
| RTECS szám | CZ7450000 | ||
| |||
| InChIKey | IZUKQUVSCNEFMJ-UHFFFAOYSA-N | ||
| UNII | 35XUO924Y0 | ||
| ChEMBL | 168075 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C6H4N2O4 | ||
| Moláris tömeg | 168,11 g/mol | ||
| Megjelenés | fehér, szilárd anyag | ||
| Sűrűség | 1,565 g/cm3 | ||
| Olvadáspont | 118 °C | ||
| Forráspont | 318 °C | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
Az 1,2-dinitrobenzol szerves vegyület, egyike a három dinitrobenzol izomernek, képlete C6H4(NO2)2. Fehér vagy színtelen szilárd anyag, szerves oldószerekben oldódik. 2-nitroanilinból állítják elő diazotálással, majd nátrium-nitrites kezeléssel réz katalizázor jelenlétében.[1]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ E. B. Starkey (1939). „p-Dinitrobenzene”. Org. Synth. 19, 40. o. DOI:10.15227/orgsyn.019.0040.
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) 1,2-Dinitrobenzene című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.