Őrült tudós

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
„Kinevettek engem! ENGEM!!! De én megmutatom nekik! Megmutatom MINDENKINEK!!!” Korosodó, fehér bőrű férfi, görbe fogak, zilált haj, fehér köpeny, szemüveg/védőszemüveg, drámai póz – a tipikus őrült tudós.

Az őrült tudós egy szereplőtípus, egy vagy gonosz, vagy bomlott elméjű és zavarodott ember, aki találmányaival (szándékosan vagy önkéntelenül) „megbontja a természet rendjét”. Tipikus példák az irodalomban Dr. Frankenstein, Dr. Moreau, Challenger professzor vagy Dr. Jekyll.

Jóindulatú változata a szórakozott professzor.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az őrült tudósokat többnyire megszállottság és rendkívül veszélyes és ki nem próbált módszerek jellemzik. Motivációik között gyakran szerepel a bosszú, valós vagy képzelt sérelmek miatt, rendszerint a módszereik el nem ismerése miatt.

Egyéb jellemvonásaik például:

  • a tudomány keresése pusztító hatásának kockázatára és etikai kérdésfelvetéseire való tekintet nélkül
  • ömagukon való kísérletezés
  • Istent játszás, a természetes rend megbontása
  • rendezetlen külső, mint vegyfoltos köpeny vagy zilált haj
  • érzelmi kapcsolatok hiánya, „remete-lét”
  • érdektelenség a hétköznapi, de kutatásukkal nem kapcsolatos ismeretek iránt
  • német vagy észak-európai akcentus (angol nyelvterületen; ez annak következménye, hogy a második világháború előtt, alatt és után a sok tudós emigrált ezekről a területekről az Amerikai Egyesült Államokba)
  • mániákus nevetés, különösen amikor a kísérleteik a sikerhez közelednek
  • hosszas monológok a terveikről és a sérelmeikről
  • egy vagy több végzettség vagy cím, mint doktor és professzor

Megjegyzendő, hogy a legtöbb ezek közül a tudósokkal kapcsolatos közhelyek eltúlzásából ered (a tudósokat gyakran tekintik úgy, mint akik elzárkóznak a külvilágtól, megszállottak a munkában stb.).

Mint irodalmi típus az őrült tudós tekinthető úgy, mint aki megtestesíti az emberiség félelmét az ismeretlentől és a következményektől, ha az emberiség olyasmihez nyúl, amit „jobb nem bolygatni”. Az őrült tudós, aki „istent játszik”, gyakran szerepel az emberi önhittség szimbólumaként, és oka a műben fellépő legfontosabb bonyodalmaknak, katasztrófáknak.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]