Újrafutózás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az újrafutózás a gumiabroncs felújítását jelenti a futó (az abroncs kopófelületének) lecserélésével. Akkor lehet alkalmazni, ha a futó elkopott, de az abroncs többi része nem sérült. Az, hogy hányszor lehet újrafutózni egy abroncsot, függ az abroncs gyártásakor alkalmazott technológiától és a felhasználási körülményektől is.

A megfelelően előállított újrafutózott gumiabroncsok az újakénak megfelelő minőségűek, és

Az újrafutózás menete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az újrafutózás lépései a következők:[1]

  1. Elsődleges vizsgálat annak megállapítására, hogy alkalmas-e a feldolgozásra az abroncs. Csak azok az abroncsok futózhatók újra, amelyek váza kellően tartós,[2] kopáson kívül más sérülése nincs, és a következő lépéshez szükséges mennyiségű futó még rendelkezésre áll.
  2. A futófelület lebontása, megfelelő érdes felület kialakítása, amire az új futófelület felvihető. A kinyert gumi egyéb célra felhasználható.
  3. Másodlagos vizsgálat
  4. Futófelület és néha oldalfal építése
  5. A vulkanizálás során a régi és az új komponensek összeforrnak
  6. Végső ellenőrzés. A hibás abroncsokat feldarabolják.

A jó minőségű termékek előállításában nagy kihívást jelent, hogy a feldolgozott abroncsok anyaga nem homogén, így a zajvédelmi, nedves tapadási és gördülő ellenállásra vonatkozó előírások teljesítéséhez (melyek természetesen ugyanazok, mint az új termékeknél) igen körültekintő eljárásokat kell alkalmazni.[3] A BIPAVER (Európai Újrafutózó Gyártók Szövetsége) ezért egyrészt a folyamatok fejlesztésére irányuló projektet indított Újrafutózás 2010 címmel, másrészt szorgalmazzák abroncsgyártási követelmények meghatározását, amik lehetővé tennék minden abroncs legalább egyszeri újrafutózását.[3]

Elterjedtsége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A technológiát több területen használják, elsősorban olyan területeken, ahol fontos az ár, és az abroncsok gyorsan kopnak. A városi buszokon viszonylag gyorsan elkopnak az abroncsok a folytonos fékezés-gyorsítás és kanyarodás miatt, míg többi részük nem károsodik, ezért nem ritka, hogy egy abroncsot ötször-hatszor is újrafutóznak.[4] A repülőgépfutóművek abroncsait tipikusan 7-9-szer futózzák újra a használat során,[3] és a fuvarozók körében is használják. A tehergépkocsik abroncsait az USA-ban 4-6-szor, Európában kb. 3-szor futózzák újra.[5] Japánban ellenben kifejezetten tilos az újrafutózás.[5]

Az újrafutózás a 2008 előtti években teret veszített Európában is. A személygépkocsik körében az újrafutózás gyakorlatilag megszűnt.[2][5] Ehhez hozzájárult a termékekkel szembeni vásárlói bizalmatlanság mellett az is, hogy EU-n kívüli gyártók olcsó új termékekkel jelentek meg, amelyek csak kevéssel voltak drágábbak a felújított abroncsoknál. A kirobbanó gazdasági válság azonban a fuvarozókat a költségcsökkentés lehetőségét látva ismét elkezdtek érdeklődni utána. Nagy gumiabroncsgyártó cégek is közül is többen beszálltak az iparágba.[3]

Környezetvédelmi szempontok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az elhasznált gumiabroncsok óriási hulladéktömeget jelentenek, becslések szerint Magyarországon is évente 40-45 ezer tonnát.[6] Ennek elhelyezése is komoly probléma lenne, emellett az új abroncsok gyártása is sok energiát(kb. 32 kWh/kg) igényel.[6] Ez a módszer sokkal nagyobb energiamegtakarítással jár, mint akár az anyagában történő, akár energetikai (eltüzelés) felhasználás. Elterjedésének ugyanakkor gátja a jelenleg szűkös kereslet. Több EU tagállam éppen ezért és saját gazdaságának védelme érdekében előírja újrafutózott abroncsok kötelező használatát. Olaszországban például a fuvarozóvállalatok a beszerzések során legalább 20 százalékban újrafutózott abroncsokat kötelesek vásárolni.[3]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. greentyres.com
  2. ^ a b Dr. Sinka Gábor: Elhasznált gumiabroncsok hasznosítása a hulladékkezelési hierarchia tükrében. Magusz. (Hozzáférés: 2010. július 22.)
  3. ^ a b c d e Németh I. Gábor (2010. július). „Újra felfedezett újrafutózók”. Hulladéksors XI (7), 12. o. ISSN 1586-0280.  
  4. Átvétel a magyar Gumiabroncs cikk 2010 július 4-ei állapotából
  5. ^ a b c Még megéri, de csak nagyban. Totalcar, 2008. május 20. (Hozzáférés: 2010. július 22.)
  6. ^ a b Dr. Sinka Gábor (2010. július). „Ösztönzőket a szankciók mellé”. Hulladéksors XI (7), 8-9. o. ISSN 1586-0280.