„Eyring-egyenlet” változatai közötti eltérés
új cikk kezdete enwiki alapján |
(Nincs különbség)
|
A lap 2010. november 2., 23:33-kori változata
Az Eyring-egyenlet, vagy más néven Eyring–Polányi-egyenlet a reakciókinetikában a reakciósebesség és a hőmérséklet közötti kapcsolatot írja le. Henry Eyring, M.G. Evans és Polányi Mihály csaknem egyszerre vezették le 1935-ben. Az egyenlet az átmeneti állapot elméletéből (más néven aktivált komplex elmélet) következik, és triviálisan ekvivalens az empirikus Arrhenius-egyenlettel. Mindkettő könnyen megkapható a kinetikus gázelmélet statisztikus termodinamikai megfontolásaiból[1].
Az Eyring–Polányi-egyenlet általános formája némileg emlékeztet az Arrhenius-egyenletre:
ahol ΔG‡ az aktiválás Gibbs-féle szabadenergiája, kB a Boltzmann- és h a Planck-állandó.
Az egyenlet átírható az alábbi alakba:
Hogy megtaláljuk az Eyring-Polanyi-egyenlet lineáris alakját:
ahol:
- = reakciósebességi állandó
- = abszolút hőmérséklet
- = aktiválási entalpia
- = egyetemes gázállandó
- = Boltzmann-állandó
- = Planck-állandó
- = aktiválási entrópia
A certain chemical reaction is performed at different temperatures and the reaction rate is determined. The plot of versus gives a straight line with slope from which the enthalpy of activation can be derived and with intercept from which the entropy of activation is derived.
- Endnotes
- ↑ Chapman & Enskog 1939
The Mathematical Theory of Non-uniform Gases : An Account of the Kinetic Theory of Viscosity, Thermal Conduction and Diffusion in Gases Sydney Chapman, T. G. Cowling
Accuracy of use
Az átmenetiállapot-elmélet megköveteli, hogy a fenti Eyring-egyenletben szorzótényezőként szerepeljen a transzmissziós tényező. Ennek értékét gyakran egységnek veszik (azaz az átmeneti állapotból mindig az termék keletkezik, és nem alakul vissza az és reaktánsokká). Amint az Winzor és Jackson 2006-os tárgyalásából látható, ez a feltételezés érvényteleníti azt a leírást, amely szerint az átmeneti állapot és a reaktánsok között egyensúly áll fenn, és így az empirikus Arrhenius-egyenletet preferálják az preexponenciális tényező és az aktiválási energia fenomenologikus leírásával. További részletek lásd Winzor és Jackson 2006-os művének 399–400. oldalán, a "Transition-state theory" fejezetben.
To avoid specifying a value of the ratios of rate constants can be compared to the value of a rate constant at some fixed reference temperature (i.e., ) which eliminates the term in the resulting expression.
Fordítás
Eyring_equation&oldid=386863810
Hivatkozások
- Evans, M.G., Polanyi M. (1935). „Some applications of the transition state method to the calculation of reaction velocities, especially in solution”. Trans. Faraday Soc. 31, 875. o. DOI:10.1039/tf9353100875.
- Eyring, H. (1935). „The Activated Complex in Chemical Reactions”. J. Chem. Phys. 3, 107. o. DOI:10.1063/1.1749604.
- Eyring, H., Polanyi M. (1931). „”. Z. Phys. Chem. Abt. B 12, 279. o.
- Laidler, K.J., King M.C. (1983). „The development of Transition-State Theory”. J. Phys. Chem. 87, 2657–2664. o. DOI:10.1021/j100238a002.
- Polanyi, J.C. (1987). „Some concepts in reaction dynamics. Science” 236 (4802), 680–690. o.
- Winzor, D.J., Jackson C.M. (2006). „Interpretation of the temperature dependence of equilibrium and rate constants”. J. Mol. Recognit. 19 (5), 389–407. o. DOI:10.1002/jmr.799. PMID 16897812.