„Részhalmaz” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a ISBN/PMID/RFC link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján
7. sor: 7. sor:
Ha <math>A \subseteq B</math>, de <math>A \neq B</math>, azaz <math>B</math>-nek van legalább egy olyan eleme, amely nem eleme <math>A</math>-nak, akkor azt mondjuk, hogy <math>A</math> '''valódi részhalmaza''' <math>B</math>-nek, és ezt így jelöljük: <math>A \subset B</math>.<ref name="jeloles"/>
Ha <math>A \subseteq B</math>, de <math>A \neq B</math>, azaz <math>B</math>-nek van legalább egy olyan eleme, amely nem eleme <math>A</math>-nak, akkor azt mondjuk, hogy <math>A</math> '''valódi részhalmaza''' <math>B</math>-nek, és ezt így jelöljük: <math>A \subset B</math>.<ref name="jeloles"/>
==Jelölések==
==Jelölések==
A részhalmazok mai jelölését először Ernst Schröder használta 1890-ben „Algebra der Logik“ című művében.<ref name="deiser">Oliver Deiser: ''Einführung in die Mengenlehre''. Springer, 2004, ISBN 978-3-540-20401-5, 33. oldal</ref>
A részhalmazok mai jelölését először Ernst Schröder használta 1890-ben „Algebra der Logik“ című művében.<ref name="deiser">Oliver Deiser: ''Einführung in die Mengenlehre''. Springer, 2004, {{ISBN|978-3-540-20401-5}}, 33. oldal</ref>


A patkó jelölést fordított irányban is szokták használni. A patkó a tartalmazó halmaz irányába nyitott. Mivel a halmazelméleti tartalmazás kapcsolódik a logikai implikációhoz, azért a patkót az implikáció jelölésére is használják. Néhány szerző a <math>\subseteq</math> és <math>\supseteq</math> jelek helyett a <math>\subset</math> és <math>\supset</math> jeleket használja, és nem vezet be külön jelölést a valódi részhalmazra;<ref>[http://www.encyclopediaofmath.org/index.php?title=Set_theory&oldid=24823 ''Set theory''.] In: ''Encyclopedia of Mathematics''.</ref><ref>Otto Kerner, Joseph Maurer, Jutta Steffens, Thomas Thode, Rudolf Voller: ''Vieweg Mathematik Lexikon''. Vieweg, 1988, ISBN 3-528-06308-4, S. 190.</ref> sőt, nem is használja a valódi részhalmaz fogalmat.
A patkó jelölést fordított irányban is szokták használni. A patkó a tartalmazó halmaz irányába nyitott. Mivel a halmazelméleti tartalmazás kapcsolódik a logikai implikációhoz, azért a patkót az implikáció jelölésére is használják. Néhány szerző a <math>\subseteq</math> és <math>\supseteq</math> jelek helyett a <math>\subset</math> és <math>\supset</math> jeleket használja, és nem vezet be külön jelölést a valódi részhalmazra;<ref>[http://www.encyclopediaofmath.org/index.php?title=Set_theory&oldid=24823 ''Set theory''.] In: ''Encyclopedia of Mathematics''.</ref><ref>Otto Kerner, Joseph Maurer, Jutta Steffens, Thomas Thode, Rudolf Voller: ''Vieweg Mathematik Lexikon''. Vieweg, 1988, {{ISBN|3-528-06308-4}}, S. 190.</ref> sőt, nem is használja a valódi részhalmaz fogalmat.


A legtöbb szerző rendre a <math>\subset</math> és <math>\supset</math> jeleket használja a valódi részhalmaz és a valódi tartalmazó halmaz számára <math>\subsetneq</math> és <math>\supsetneq</math> helyett.<ref name = "deiser" /> Ez hasonló a <math>\leq</math> és <math>< </math> jelekhez. Mivel ezeket akkor használják, ha ez a különbségtétel fontos, az <math>\subsetneq</math> és <math>\supsetneq</math> jelek ritkán kerülnek elő.
A legtöbb szerző rendre a <math>\subset</math> és <math>\supset</math> jeleket használja a valódi részhalmaz és a valódi tartalmazó halmaz számára <math>\subsetneq</math> és <math>\supsetneq</math> helyett.<ref name = "deiser" /> Ez hasonló a <math>\leq</math> és <math>< </math> jelekhez. Mivel ezeket akkor használják, ha ez a különbségtétel fontos, az <math>\subsetneq</math> és <math>\supsetneq</math> jelek ritkán kerülnek elő.

A lap 2020. június 2., 18:10-kori változata

A részhalmaza B-nek, azaz B tartalmazza A-t.

A halmazelméletben egy halmaz valamely elemeinek a halmazát, összességét az adott halmaz részhalmazának nevezzük, beleértve azt az esetet is, amikor az adott halmaz összes elemét kiválasztjuk és azt is, amikor a halmazból egyetlen elemet sem választottunk ki. Az így értelmezett részhalmaz fogalma a halmazelmélet egyik alapvető fogalma.

Definíció

Legyenek és tetszőleges halmazok. Azt mondjuk, hogy részhalmaza a halmaznak, és így jelöljük [1], ha az a halmaz összes elemét tartalmazza a halmaz, azaz .
Ha , de , azaz -nek van legalább egy olyan eleme, amely nem eleme -nak, akkor azt mondjuk, hogy valódi részhalmaza -nek, és ezt így jelöljük: .[1]

Jelölések

A részhalmazok mai jelölését először Ernst Schröder használta 1890-ben „Algebra der Logik“ című művében.[2]

A patkó jelölést fordított irányban is szokták használni. A patkó a tartalmazó halmaz irányába nyitott. Mivel a halmazelméleti tartalmazás kapcsolódik a logikai implikációhoz, azért a patkót az implikáció jelölésére is használják. Néhány szerző a és jelek helyett a és jeleket használja, és nem vezet be külön jelölést a valódi részhalmazra;[3][4] sőt, nem is használja a valódi részhalmaz fogalmat.

A legtöbb szerző rendre a és jeleket használja a valódi részhalmaz és a valódi tartalmazó halmaz számára és helyett.[2] Ez hasonló a és jelekhez. Mivel ezeket akkor használják, ha ez a különbségtétel fontos, az és jelek ritkán kerülnek elő.

Tulajdonságok

  • Minden halmaz önmagának részhalmaza, azaz tetszőleges halmazra teljesül, hogy .
  • Az üres halmaz minden halmaznak részhalmaza, azaz tetszőleges halmazra teljesül, hogy .
  • Ha és , akkor .
  • Ha és , akkor .
  • pontosan akkor áll fenn, ha .
  • pontosan akkor áll fenn, ha .
  • pontosan akkor áll fenn, ha .

A számhalmazok kapcsolata

  • = természetes számok halmaza
  • = egész számok halmaza
  • = racionális számok halmaza ( alakú számok, ahol )
  • = irracionális számok halmaza (olyan számok, amelyek nem írhatók fel alakban)
  • = valós számok halmaza (a racionális és irracionális számok összessége ())

Ekkor: , továbbá .

Lásd még

További információk

Jegyzetek

  1. a b A részhalmaz jelölése a szakirodalomban nem egységes, használatos még az jelölés is. Utóbbi esetben a valódi részhalmazt a következőképpen jelöljük: .
  2. a b Oliver Deiser: Einführung in die Mengenlehre. Springer, 2004, ISBN 978-3-540-20401-5, 33. oldal
  3. Set theory. In: Encyclopedia of Mathematics.
  4. Otto Kerner, Joseph Maurer, Jutta Steffens, Thomas Thode, Rudolf Voller: Vieweg Mathematik Lexikon. Vieweg, 1988, ISBN 3-528-06308-4, S. 190.

Hivatkozások

  • Rédei László: Algebra I., Akadémiai Kiadó, Budapest (1954)
  • Szendrei Ágnes, Diszkrét matematika, Polygon, JATE Bolyai Intézet, Szeged (1994)
  • Hajnal András, Hamburger Péter: Halmazelmélet, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 3. kiadás, (1994) ISBN 963-18-5998-3

Külső hivatkozások