Ugrás a tartalomhoz

„Reumatoid artritisz” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
64. sor: 64. sor:
== Tünetek ==
== Tünetek ==


A betegség elsősorban az ízületeket érinti, de a betegek jelentős részében ízületen kívüli ''(extraartikuláris)'' érintettséggel is jár. Utóbbi előfordulási gyakorisága jelentős földrajzi eltéréseket mutat, egy 2003-as svéd tanulmányban a betegek 40,6 százalékában alakult ki valamilyen extraartikuláris manifesztáció.<ref name="pmid12860726">{{cite journal |author=Turesson C, O'Fallon WM, Crowson CS, Gabriel SE, Matteson EL.|title=Extra-articular disease manifestations in rheumatoid arthritis: incidence trends and risk factors over 46 years.|journal=Ann Rheum Dis. |volume=62 |issue=8 |pages=722-7 |year=2003 |month=August |language=angol |pmid=12860726 |doi=10.1136/ard.62.8.722}}</ref> Nagy általánosságban a betegek kb. 30 százalékában jelentkezik ízületen kívüli érintettség.<ref name="pmid17870035">{{cite journal |author=Young A, Koduri G.|title=Extra-articular manifestations and complications of rheumatoid arthritis.|journal=Best Pract Res Clin Rheumatol. |volume=21 |issue=5 |pages=907-27 |year=2007 |month=October |language=angol |pmid=17870035 |doi=10.1016/j.berh.2007.05.007}}</ref>
A betegség elsősorban az ízületeket érinti, de a betegek jelentős részében ízületen kívüli ''(extraarticuláris)'' érintettséggel is jár. Utóbbi előfordulási gyakorisága jelentős földrajzi eltéréseket mutat, egy 2003-as svéd tanulmányban a betegek 40,6 százalékában alakult ki valamilyen extraartikuláris manifesztáció.<ref name="pmid12860726">{{cite journal |author=Turesson C, O'Fallon WM, Crowson CS, Gabriel SE, Matteson EL.|title=Extra-articular disease manifestations in rheumatoid arthritis: incidence trends and risk factors over 46 years.|journal=Ann Rheum Dis. |volume=62 |issue=8 |pages=722-7 |year=2003 |month=August |language=angol |pmid=12860726 |doi=10.1136/ard.62.8.722}}</ref> Nagy általánosságban a betegek kb. 30 százalékában jelentkezik ízületen kívüli érintettség.<ref name="pmid17870035">{{cite journal |author=Young A, Koduri G.|title=Extra-articular manifestations and complications of rheumatoid arthritis.|journal=Best Pract Res Clin Rheumatol. |volume=21 |issue=5 |pages=907-27 |year=2007 |month=October |language=angol |pmid=17870035 |doi=10.1016/j.berh.2007.05.007}}</ref>


=== Ízületi érintettség ===
=== Ízületi érintettség ===
[[Fájl:DIP, PIP and MCP joints of hand.jpg|bélyegkép|balra|150px|A DIP, PIP és MCP ízületek helyzete a jobb kéz középső ujján. RA-ban a DIP ízületi sor jellegzetesen megkímélt.]]
[[Fájl:DIP, PIP and MCP joints of hand.jpg|bélyegkép|balra|150px|A DIP, PIP és MCP ízületek helyzete a jobb kéz középső ujján. RA-ban a DIP ízületi sor jellegzetesen megkímélt.]]
A betegség legjellegzetesebb velejárója az [[ízületi gyulladás|ízületek gyulladása]] ''(artritisz)'', mely hosszútávon azok mozgásképességének elvesztéséhez és deformitásukhoz vezet. Leginkább a kis ízületek érintettek, elsősorban a kézen. Típusosan a proximális interfalangeális ízületek (PIP), a metakarpofalangeális (MCP), illetve a lábon a metatarzofalangeális ízületi sor (MTP) érintettek, a disztális interfalangeális ízületek (DIP) jellegzetesen megkíméltek. Ritkábban nagyobb ízületek (pl. váll, térd) is érintettek lehetnek.<ref name="pmid17976416"></ref> Klinikailag az ízületi gyulladás az érintett ízületek fájdalmas duzzanatával jár, a gyulladt ízületek meleg tapintatúak, az ízület tapintásra is érzékeny. Később megfigyelhető az ízület körüli izmok sorvadása is. A betegség rendszerint kétoldalt szimmetrikusan, több ízület gyulladását okozza ''(poliartritisz),'' ritkábban néhány ízület aszimmetrikus gyulladásával jelentkezik ''(oligoartritisz).'' A tünetek lassan, hetek-hónapok alatt fejlődnek ki. A gyulladt ízület különösen reggelente, ébredés után, illetve huzamosabb inaktivitás, pihentetés után fájdalmas. Típusos a hosszan, kb. 30-60 percen át tartó reggeli ízületi merevség, az ízületet a betegnek fokozatosan "be kell járatnia." Ez segíthet elkülöníteni a nem-gyulladásos eredetű ízületi bántalmaktól (pl. ''oszteoartrózis'', [[porckopás]]), ahol a reggeli merevség nem olyan meghatározó és a fájdalom az ízület további mozgatására csak fokozódik.
A betegség legjellegzetesebb velejárója az [[ízületi gyulladás|ízületek gyulladása]] ''(arthritis)'', mely hosszútávon azok mozgásképességének elvesztéséhez és deformitásukhoz vezet. Leginkább a kis ízületek érintettek, elsősorban a kézen. Típusosan a proximális interfalangeális ízületek (PIP), a metakarpofalangeális (MCP), illetve a lábon a metatarzofalangeális ízületi sor (MTP) érintettek, a disztális interfalangeális ízületek (DIP) jellegzetesen megkíméltek. Ritkábban nagyobb ízületek (pl. váll, térd) is érintettek lehetnek.<ref name="pmid17976416"></ref> Klinikailag az ízületi gyulladás az érintett ízületek fájdalmas duzzanatával jár, a gyulladt ízületek meleg tapintatúak, az ízület tapintásra is érzékeny. Később megfigyelhető az ízület körüli izmok sorvadása is. A betegség rendszerint kétoldalt szimmetrikusan, több ízület gyulladását okozza ''(polyarthritis),'' ritkábban néhány ízület aszimmetrikus gyulladásával jelentkezik ''(oligoarthritis).'' A tünetek lassan, hetek-hónapok alatt fejlődnek ki. A gyulladt ízület különösen reggelente, ébredés után, illetve huzamosabb inaktivitás, pihentetés után fájdalmas. Típusos a hosszan, kb. 30-60 percen át tartó reggeli ízületi merevség, az ízületet a betegnek fokozatosan "be kell járatnia." Ez segíthet elkülöníteni a nem-gyulladásos eredetű ízületi bántalmaktól (pl. ''osteoarthrosis'', [[porckopás]]), ahol a reggeli merevség nem olyan meghatározó és a fájdalom az ízület további mozgatására csak fokozódik.


[[Fájl:Arthrite rhumatoide.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Reumatoid artritisz megjelenése a kézen. Jól látható az ujjak jellegzetes ulnáris deviációja előrehaladott betegségnél.]]
[[Fájl:Arthrite rhumatoide.jpg|bélyegkép|jobbra|200px|Reumatoid artritisz megjelenése a kézen. Jól látható az ujjak jellegzetes ulnáris deviációja előrehaladott betegségnél.]]
75. sor: 75. sor:
=== Bőr ===
=== Bőr ===
[[Fájl:Rheumatoid nodule - intermed mag 2.jpg|bélyegkép|balra|200px|Reumás csomó szövettani metszeten, H&E festés.]]
[[Fájl:Rheumatoid nodule - intermed mag 2.jpg|bélyegkép|balra|200px|Reumás csomó szövettani metszeten, H&E festés.]]
A reumatoid artritisz az ízületek mellett leggyakrabban a bőrt érinti, a betegek kb. 30 százalékában ún. reumás csomók alakulnak ki a bőrben, elsősorban a csontok kitüremkedései felett (pl. a singcsont könyöknyúlványa, a sarokcsontnál, vagy az MCP ízületek felett).<ref name="pmid17870035"></ref> Szövettanilag a csomók hasonlóak a szinóviumban található elváltozásokhoz, lényegében makrofágokból és fibroblasztokból álló granulómák, közepükön fibrines szövetelhalással, mely a kisereket érintő szisztémás [[érgyulladás]] ''(vaszkulitisz)'' részjelensége. A granulómák széli részeit [[limfociták]]kal infiltrált kötőszövet veszi körül. Mint az extraartikuláris érintettségek általában, a reumás csomók is gyakrabban jelentkeznek reuma faktor (RF) pozitív betegekben.<ref name="pmid21977172">{{cite journal |author=Cojocaru M, Cojocaru IM, Silosi I, Vrabie CD, Tanasescu R.|title=Extra-articular Manifestations in Rheumatoid Arthritis.|journal=Maedica (Buchar). |volume=5 |issue=4 |pages=286-91 |year=2010 |month=December |language=angol |pmid=21977172}}</ref> A vaszkulitisz a bőrben egyéb módon is manifesztálódhat, megjelenhetnek kisebb bevérzések, fekélyek a lábon, vagy köröm körüli kisebb infarktusok.<ref name="pmid21977172"></ref> Ritkább bőrmanifesztációknak számít a súlyosabb vaszkulitisz okozta ''pyoderma gangrenosum'' vagy a Sweet-szindróma.<ref name="pmid24073904">{{cite journal |author=Caucanas M, Heylen A, Rolland F, Müller G, Olemans C, Sass U, Vanhooteghem O.|title=Associated pyoderma gangrenosum, erythema elevatum diutinum, and Sweet's syndrome: the concept of neutrophilic disease.|journal=Int J Dermatol. |volume=52 |issue=10 |pages=1185-8 |year=2013 |month=October |language=angol |pmid=24073904 |doi=10.1111/j.1365-4632.2011.05415.x}}</ref>
A reumatoid artritisz az ízületek mellett leggyakrabban a bőrt érinti, a betegek kb. 30 százalékában ún. reumás csomók alakulnak ki a bőrben, elsősorban a csontok kitüremkedései felett (pl. a singcsont könyöknyúlványa, a sarokcsontnál, vagy az MCP ízületek felett).<ref name="pmid17870035"></ref> Szövettanilag a csomók hasonlóak a szinóviumban található elváltozásokhoz, lényegében makrofágokból és fibroblasztokból álló granulómák, közepükön fibrines szövetelhalással, mely a kisereket érintő szisztémás [[érgyulladás]] ''(vasculitis)'' részjelensége. A granulómák széli részeit [[limfociták]]kal infiltrált kötőszövet veszi körül. Mint az extraartikuláris érintettségek általában, a reumás csomók is gyakrabban jelentkeznek reuma faktor (RF) pozitív betegekben.<ref name="pmid21977172">{{cite journal |author=Cojocaru M, Cojocaru IM, Silosi I, Vrabie CD, Tanasescu R.|title=Extra-articular Manifestations in Rheumatoid Arthritis.|journal=Maedica (Buchar). |volume=5 |issue=4 |pages=286-91 |year=2010 |month=December |language=angol |pmid=21977172}}</ref> A vaszkulitisz a bőrben egyéb módon is manifesztálódhat, megjelenhetnek kisebb bevérzések, fekélyek a lábon, vagy köröm körüli kisebb infarktusok.<ref name="pmid21977172"></ref> Ritkább bőrmanifesztációknak számít a súlyosabb vaszkulitisz okozta ''pyoderma gangrenosum'' vagy a Sweet-szindróma.<ref name="pmid24073904">{{cite journal |author=Caucanas M, Heylen A, Rolland F, Müller G, Olemans C, Sass U, Vanhooteghem O.|title=Associated pyoderma gangrenosum, erythema elevatum diutinum, and Sweet's syndrome: the concept of neutrophilic disease.|journal=Int J Dermatol. |volume=52 |issue=10 |pages=1185-8 |year=2013 |month=October |language=angol |pmid=24073904 |doi=10.1111/j.1365-4632.2011.05415.x}}</ref>


=== Tüdő ===
=== Tüdő ===


A betegség gyakran érinti a légzőrendszert, bár az érintettség sokszor tünetmentes, így klinikailag nem kerül felismerésre.<ref name="pmid11828057">{{cite journal |author=Provenzano G.|title=Asymptomatic pulmonary involvement in RA.|journal=Thorax. |volume=57 |issue=2 |pages=187-8 |year=2002 |month=February |language=angol |pmid=11828057}}</ref> A [[mellhártya]] érintettsége gyakori, [[boncolás]]ok alapján a betegek kb. 50 százalékában jelen van, azonban klinikailag csak mintegy 10 százalékukban kerül felismerésre.<ref name="pmid21977172"></ref> A [[mellüreg]]ben képződő exudátum általában többféle sejtféleséget tartalmaz és magas a fehérjetartalma. Jellegzetesek benne a többmagvú óriássejtek, melyek azonban csak az exudátumok kevesebb mint felében vannak jelen.<ref name="pmid16765714">{{cite journal |author=Balbir-Gurman A, Yigla M, Nahir AM, Braun-Moscovici Y.|title=Rheumatoid pleural effusion.|journal=Semin Arthritis Rheum. |volume=35 |issue=6 |pages=368-78 |year=2006 |month=June |language=angol |pmid=16765714}}</ref> A mellhártya mellett gyakran a [[tüdő]] is érintett, melyben rendszerint instersticiális alveolitisz van jelen, mely képalkotókkal (pl. [[Komputertomográfia|HRCT]]) az idiopátiás intersticiális pneumoniákkal (IIP) azonos megjelenést mutat.<ref name="pmid19892679">{{cite journal |author=Kim EJ, Collard HR, King TE Jr.|title=Rheumatoid arthritis-associated interstitial lung disease: the relevance of histopathologic and radiographic pattern.|journal=Chest. |volume=136 |issue=5 |pages=1397-405 |year=2009 |month=November |language=angol |pmid=19892679 |doi=10.1378/chest.09-0444}}</ref> A tüdőben zajló intersticiális gyulladásra utalhat a köhögés, nehézlégzés, illetve a tüdők felett hallható kóros légzési zörejek, előrehaladottabb esetben fibrotikus pattogás, mely már a tüdőszövet heges átépülésére, tüdőfibrózisra utal.<ref name="pmid19892679"></ref> A tüdőfibrózis lehet részben az alapbetegség következménye, de a betegség kezelésében használt gyógyszerek (pl. [[metotrexát]]) mellékhatásaként is felléphet.<ref name="pmid9336418">{{cite journal |author=Kremer JM, Alarcón GS, Weinblatt ME, ''et al.'' |title=Clinical, laboratory, radiographic, and histopathologic features of methotrexate-associated lung injury in patients with rheumatoid arthritis: a multicenter study with literature review.|journal=Arthritis Rheum. |volume=40 |issue=10 |pages=1829-37 |year=1997 |month=October |language=angol |pmid=9336418}}</ref> Tüdőfibrózis gyakrabban alakul ki reuma faktor pozitív betegekben. Az említett intersticiális alveolitiszen kívül a bőrben található reumás csomókhoz hasonló csomók a tüdőkben is kialakulhatnak, melyek szövettanilag a bőrben található elváltozásokkal azonos granulómák és feltehetően szintén szisztémás vaszkulitisz áll a hátterükben.<ref name="pmid21977172"></ref> Eredetileg szénbányászokban megfigyelt légzőszervi manifesztáció az ún. Caplan-szindróma, melyben az előbb említett csomós elváltozásokat a tüdőben szén lerakódása ''(pneumoconiosis)'' kíséri.<ref name="pmid2661027">{{cite journal |author=Ondrasík M. |title=Caplan's syndrome.|journal=Baillieres Clin Rheumatol. |volume=3 |issue=1 |pages=205-10 |year=1989 |month=April |language=angol |pmid=2661027}}</ref> Caplan-szindrómában a mellkas [[röntgensugárzás|röntgenvizsgálata]] során jól elhatárolt, kerek árnyékok láthatók, elsősorban a periférián, melyek gyakran el is meszesednek.<ref name="pmid20493416">{{cite journal |author=Schreiber J, Koschel D, Kekow J, Waldburg N, Goette A, Merget R. |title=Rheumatoid pneumoconiosis (Caplan's syndrome).|journal=Eur J Intern Med. |volume=21 |issue=3 |pages=168-72 |year=2010 |month=June |language=angol |pmid=20493416 |doi=10.1016/j.ejim.2010.02.004}}</ref>
A betegség gyakran érinti a légzőrendszert, bár az érintettség sokszor tünetmentes, így klinikailag nem kerül felismerésre.<ref name="pmid11828057">{{cite journal |author=Provenzano G.|title=Asymptomatic pulmonary involvement in RA.|journal=Thorax. |volume=57 |issue=2 |pages=187-8 |year=2002 |month=February |language=angol |pmid=11828057}}</ref> A [[mellhártya]] érintettsége gyakori, [[boncolás]]ok alapján a betegek kb. 50 százalékában jelen van, azonban klinikailag csak mintegy 10 százalékukban kerül felismerésre.<ref name="pmid21977172"></ref> A mellüregben képződő exudátum általában többféle sejtféleséget tartalmaz és magas a fehérjetartalma. Jellegzetesek benne a többmagvú óriássejtek, melyek azonban csak az exudátumok kevesebb mint felében vannak jelen.<ref name="pmid16765714">{{cite journal |author=Balbir-Gurman A, Yigla M, Nahir AM, Braun-Moscovici Y.|title=Rheumatoid pleural effusion.|journal=Semin Arthritis Rheum. |volume=35 |issue=6 |pages=368-78 |year=2006 |month=June |language=angol |pmid=16765714}}</ref> A mellhártya mellett gyakran a [[tüdő]] is érintett, melyben rendszerint instersticiális alveolitisz van jelen, mely képalkotókkal (pl. [[Komputertomográfia|HRCT]]) az idiopátiás intersticiális pneumoniákkal (IIP) azonos megjelenést mutat.<ref name="pmid19892679">{{cite journal |author=Kim EJ, Collard HR, King TE Jr.|title=Rheumatoid arthritis-associated interstitial lung disease: the relevance of histopathologic and radiographic pattern.|journal=Chest. |volume=136 |issue=5 |pages=1397-405 |year=2009 |month=November |language=angol |pmid=19892679 |doi=10.1378/chest.09-0444}}</ref> A tüdőben zajló intersticiális gyulladásra utalhat a köhögés, nehézlégzés, illetve a tüdők felett hallható kóros légzési zörejek, előrehaladottabb esetben fibrotikus pattogás, mely már a tüdőszövet heges átépülésére, tüdőfibrózisra utal.<ref name="pmid19892679"></ref> A tüdőfibrózis lehet részben az alapbetegség következménye, de a betegség kezelésében használt gyógyszerek (pl. [[metotrexát]]) mellékhatásaként is felléphet.<ref name="pmid9336418">{{cite journal |author=Kremer JM, Alarcón GS, Weinblatt ME, ''et al.'' |title=Clinical, laboratory, radiographic, and histopathologic features of methotrexate-associated lung injury in patients with rheumatoid arthritis: a multicenter study with literature review.|journal=Arthritis Rheum. |volume=40 |issue=10 |pages=1829-37 |year=1997 |month=October |language=angol |pmid=9336418}}</ref> Tüdőfibrózis gyakrabban alakul ki reuma faktor pozitív betegekben. Az említett intersticiális alveolitiszen kívül a bőrben található reumás csomókhoz hasonló csomók a tüdőkben is kialakulhatnak, melyek szövettanilag a bőrben található elváltozásokkal azonos granulómák és feltehetően szintén szisztémás vaszkulitisz áll a hátterükben.<ref name="pmid21977172"></ref> Eredetileg szénbányászokban megfigyelt légzőszervi manifesztáció az ún. Caplan-szindróma, melyben az előbb említett csomós elváltozásokat a tüdőben szén lerakódása ''(pneumoconiosis)'' kíséri.<ref name="pmid2661027">{{cite journal |author=Ondrasík M. |title=Caplan's syndrome.|journal=Baillieres Clin Rheumatol. |volume=3 |issue=1 |pages=205-10 |year=1989 |month=April |language=angol |pmid=2661027}}</ref> Caplan-szindrómában a mellkas [[röntgensugárzás|röntgenvizsgálata]] során jól elhatárolt, kerek árnyékok láthatók, elsősorban a periférián, melyek gyakran el is meszesednek.<ref name="pmid20493416">{{cite journal |author=Schreiber J, Koschel D, Kekow J, Waldburg N, Goette A, Merget R. |title=Rheumatoid pneumoconiosis (Caplan's syndrome).|journal=Eur J Intern Med. |volume=21 |issue=3 |pages=168-72 |year=2010 |month=June |language=angol |pmid=20493416 |doi=10.1016/j.ejim.2010.02.004}}</ref>


=== Szív-érrendszer ===
=== Szív-érrendszer ===


A betegségben szenvedőkben nagyobb gyakorisággal alakulnak szív-érrendszeri problémák, gyakoribb például az [[érelmeszesedés]] ''(ateroszklerózis),'' a [[szívinfarktus]] és az [[agyi érkatasztrófa]] is.<ref name="pmid12628952">{{cite journal |author=Solomon DH, Karlson EW, Rimm EB, ''et al.'' |title=Cardiovascular morbidity and mortality in women diagnosed with rheumatoid arthritis.|journal=Circulation. |volume=107 |issue=9 |pages=1303-7 |year=2003 |month=March |language=angol |pmid=12628952 |doi=10.1161/01.CIR.0000054612.26458.B2}}</ref><ref name="pmid19035419">{{cite journal |author=Aviña-Zubieta JA, Choi HK, Sadatsafavi M, ''et al.'' |title=Risk of cardiovascular mortality in patients with rheumatoid arthritis: a meta-analysis of observational studies.|journal=Arthritis Rheum. |volume=59 |issue=12 |pages=1690-7 |year=2008 |month=December |language=angol |pmid=19035419 |doi=10.1002/art.24092}}</ref> Az RA-s nőbetegek kockázata szívinfaktusra például kb. kétszerese az egészséges nőkhöz képest, 10 éves betegségfennállást követően már a háromszorosa.<ref name="pmid21977172"></ref> A leggyakoribb szívérintettség a [[szívburok]] gyulladása ''(perikarditisz),'' mely azonban az esetek zömében tünetmentes.<ref name="pmid24268008">{{cite journal |author=Sen D, González-Mayda M, Brasington RD Jr. |title=Cardiovascular disease in rheumatoid arthritis.|journal=Rheum Dis Clin North Am. |volume=40 |issue=1 |pages=27-49 |year=2014 |month=February |language=angol |pmid=24268008 |doi=10.1016/j.rdc.2013.10.005}}</ref> A szívburok mellett a szívizom ''(miokarditisz)'' vagy a szívbelhártya is begyulladhat ''(endokarditisz),'' a szívizomban hegesedés alakulhat ki, mely ingerületvezetési zavarokhoz vezethet. Reumatoid csomók képződhetnek a szívbillentyűkön is, kiáramlási akadályt okozva. A szív-érrendszeri kockázatot növeli a beteg reuma faktor pozitivitása.<ref name="pmid19833748">{{cite journal |author=Liang KP, Kremers HM, Crowson CS, ''et al.'' |title=Autoantibodies and the risk of cardiovascular events.|journal=J Rheumatol. |volume=36 |issue=11 |pages=2462-9 |year=2009 |month=November |language=angol |pmid=19833748 |doi=10.3899/jrheum.090188}}</ref> Az érrendszer felgyorsult károsodása és az érelmeszesedés a szervezetben zajló tartós [[gyulladás]] következménye, a gyulladás megszüntetésével (pl. gyógyszeres kezelés) a folyamat lassul, a kardiovaszkuláris kockázat pedig csökken.<ref name="pmid22272912">{{cite journal |author=Chighizola C, Schioppo T, Ingegnoli F, Meroni PL. |title=Potential effect of anti-inflammatory treatment on reducing the cardiovascular risk in rheumatoid arthritis.|journal=Curr Vasc Pharmacol. |volume=10 |issue=5 |pages=639-46 |year=2012 |month=September |language=angol |pmid=22272912}}</ref><ref name="pmid24907149">{{cite journal |author=Choy E, Ganeshalingam K, Semb AG, Szekanecz Z, Nurmohamed M. |title=Cardiovascular risk in rheumatoid arthritis: recent advances in the understanding of the pivotal role of inflammation, risk predictors and the impact of treatment.|journal=Rheumatology (Oxford). |volume=53 |issue=12 |pages=2143-54 |year=2014 |month=December |language=angol |pmid=24907149 |doi=10.1093/rheumatology/keu224}}</ref> Viszonylag ritka, de súlyos szövődménye a betegségnek a szisztémás reumás érgyulladás ([[angol nyelv|angolul]]: systemic rheumatoid vasculitis, SRV), mely a kis és a nagyereket egyaránt érintő nekrotizáló vaszkulitisz, melyre a bőrön látható infarktusok, fekélyek hívhatják fel a figyelmet.<ref name="pmid24108586">{{cite journal |author=Ntatsaki E, Mooney J, Scott DG, Watts RA. |title=Systemic rheumatoid vasculitis in the era of modern immunosuppressive therapy.|journal=Rheumatology (Oxford). |volume=53 |issue=1 |pages=145-52 |year=2014 |month=January |language=angol |pmid=24108586 |doi=10.1093/rheumatology/ket326}}</ref>
A betegségben szenvedőkben nagyobb gyakorisággal alakulnak szív-érrendszeri problémák, gyakoribb például az [[érelmeszesedés]] ''(atherosclerosis),'' a [[szívinfarktus]] és az [[agyi érkatasztrófa]] is.<ref name="pmid12628952">{{cite journal |author=Solomon DH, Karlson EW, Rimm EB, ''et al.'' |title=Cardiovascular morbidity and mortality in women diagnosed with rheumatoid arthritis.|journal=Circulation. |volume=107 |issue=9 |pages=1303-7 |year=2003 |month=March |language=angol |pmid=12628952 |doi=10.1161/01.CIR.0000054612.26458.B2}}</ref><ref name="pmid19035419">{{cite journal |author=Aviña-Zubieta JA, Choi HK, Sadatsafavi M, ''et al.'' |title=Risk of cardiovascular mortality in patients with rheumatoid arthritis: a meta-analysis of observational studies.|journal=Arthritis Rheum. |volume=59 |issue=12 |pages=1690-7 |year=2008 |month=December |language=angol |pmid=19035419 |doi=10.1002/art.24092}}</ref> Az RA-s nőbetegek kockázata szívinfaktusra például kb. kétszerese az egészséges nőkhöz képest, 10 éves betegségfennállást követően már a háromszorosa.<ref name="pmid21977172"></ref> A leggyakoribb szívérintettség a [[szívburok]] gyulladása ''(pericarditis),'' mely azonban az esetek zömében tünetmentes.<ref name="pmid24268008">{{cite journal |author=Sen D, González-Mayda M, Brasington RD Jr. |title=Cardiovascular disease in rheumatoid arthritis.|journal=Rheum Dis Clin North Am. |volume=40 |issue=1 |pages=27-49 |year=2014 |month=February |language=angol |pmid=24268008 |doi=10.1016/j.rdc.2013.10.005}}</ref> A szívburok mellett a szívizom ''(myocarditis)'' vagy a szívbelhártya is begyulladhat ''(endocarditis),'' a szívizomban hegesedés alakulhat ki, mely ingerületvezetési zavarokhoz vezethet. Reumatoid csomók képződhetnek a szívbillentyűkön is, kiáramlási akadályt okozva. A szív-érrendszeri kockázatot növeli a beteg reuma faktor pozitivitása.<ref name="pmid19833748">{{cite journal |author=Liang KP, Kremers HM, Crowson CS, ''et al.'' |title=Autoantibodies and the risk of cardiovascular events.|journal=J Rheumatol. |volume=36 |issue=11 |pages=2462-9 |year=2009 |month=November |language=angol |pmid=19833748 |doi=10.3899/jrheum.090188}}</ref> Az érrendszer felgyorsult károsodása és az érelmeszesedés a szervezetben zajló tartós [[gyulladás]] következménye, a gyulladás megszüntetésével (pl. gyógyszeres kezelés) a folyamat lassul, a kardiovaszkuláris kockázat pedig csökken.<ref name="pmid22272912">{{cite journal |author=Chighizola C, Schioppo T, Ingegnoli F, Meroni PL. |title=Potential effect of anti-inflammatory treatment on reducing the cardiovascular risk in rheumatoid arthritis.|journal=Curr Vasc Pharmacol. |volume=10 |issue=5 |pages=639-46 |year=2012 |month=September |language=angol |pmid=22272912}}</ref><ref name="pmid24907149">{{cite journal |author=Choy E, Ganeshalingam K, Semb AG, Szekanecz Z, Nurmohamed M. |title=Cardiovascular risk in rheumatoid arthritis: recent advances in the understanding of the pivotal role of inflammation, risk predictors and the impact of treatment.|journal=Rheumatology (Oxford). |volume=53 |issue=12 |pages=2143-54 |year=2014 |month=December |language=angol |pmid=24907149 |doi=10.1093/rheumatology/keu224}}</ref> Viszonylag ritka, de súlyos szövődménye a betegségnek a szisztémás reumás érgyulladás ([[angol nyelv|angolul]]: systemic rheumatoid vasculitis, SRV), mely a kis és a nagyereket egyaránt érintő nekrotizáló vaszkulitisz, melyre a bőrön látható infarktusok, fekélyek hívhatják fel a figyelmet.<ref name="pmid24108586">{{cite journal |author=Ntatsaki E, Mooney J, Scott DG, Watts RA. |title=Systemic rheumatoid vasculitis in the era of modern immunosuppressive therapy.|journal=Rheumatology (Oxford). |volume=53 |issue=1 |pages=145-52 |year=2014 |month=January |language=angol |pmid=24108586 |doi=10.1093/rheumatology/ket326}}</ref>


=== Szem ===
=== Szem ===


A reumatoid artritisz többféleképpen is érintheti a [[emberi szem|szemet]]. A leggyakrabban, a betegek mintegy 10 százalékában szemszárazság, és következményes szaru- és kötőhártya gyulladás alakul ki ''(keratoconjunctivitis sicca).''<ref name="pmid24323074">{{cite journal |author=Artifoni M, Rothschild PR, Brézin A, Guillevin L, Puéchal X. |title=Ocular inflammatory diseases associated with rheumatoid arthritis.|journal=Nat Rev Rheumatol. |volume=10 |issue=2 |pages=108-16 |year=2014 |month=February |language=angol |pmid=24323074 |doi=10.1038/nrrheum.2013.185}}</ref> Súlyosabb az ínhártya direkt gyulladása ''(episcleritis, scleritis),'' mely a szisztémás [[érgyulladás]] részjelensége. Ritka, a látást is veszélyeztető állapot a szaruhártya kifekélyesedéssel járó gyulladása ([[angol nyelv|angolul]]: peripheral ulcerative keratitis, PUK), melynek leggyakoribb oka a reumatoid artritisz.<ref name="pmid24323074"></ref>
A reumatoid artritisz többféleképpen is érintheti a [[emberi szem|szemet]]. A leggyakrabban, a betegek mintegy 10 százalékában szemszárazság, és következményes szaru- és kötőhártya gyulladás alakul ki ''(keratoconjunctivitis sicca).''<ref name="pmid24323074">{{cite journal |author=Artifoni M, Rothschild PR, Brézin A, Guillevin L, Puéchal X. |title=Ocular inflammatory diseases associated with rheumatoid arthritis.|journal=Nat Rev Rheumatol. |volume=10 |issue=2 |pages=108-16 |year=2014 |month=February |language=angol |pmid=24323074 |doi=10.1038/nrrheum.2013.185}}</ref> Súlyosabb az ínhártya direkt gyulladása ''(episcleritis, scleritis),'' mely a szisztémás [[érgyulladás]] részjelensége. Ritka, a látást is veszélyeztető állapot a szaruhártya kifekélyesedéssel járó gyulladása ([[angol nyelv|angolul]]: peripheral ulcerative keratitis, PUK), melynek leggyakoribb oka a reumatoid artritisz.<ref name="pmid24323074"></ref>

=== Vese ===

A tartós gyulladás a szervezetben ritkán szisztémás AA amiloidózist okozhat, mivel a gyulladásos [[citokin]]ek hatására fokozódik az akut fázis reakció során a májsejtekben keletkező szérum amiloid A [[fehérje|protein]] (SAA) termelése, mely ezt követően különböző szervekben, többek között a [[vese|vesékben]] is lerakódhat.<ref name="pmid25378951">{{cite journal |author=Real de Asúa D, Costa R, Galván JM, Filigheddu MT, Trujillo D, Cadiñanos J. |title=Systemic AA amyloidosis: epidemiology, diagnosis, and management.|journal=Clin Epidemiol. |volume=6 |issue= |pages=368-77 |year=2014 |month=October |language=angol |pmid=25378951 |doi=10.2147/CLEP.S39981}}</ref> A renális AA amiloidózis súlyos, de szerencsére ritka komplikáció.<ref name="pmid11477289">{{cite journal |author=Chevrel G, Jenvrin C, McGregor B, Miossec P. |title=Renal type AA amyloidosis associated with rheumatoid arthritis: a cohort study showing improved survival on treatment with pulse cyclophosphamide.|journal=Rheumatology (Oxford). |volume=40 |issue=7 |pages=821-5 |year=2001 |month=July |language=angol |pmid=11477289 |doi=10.1093/rheumatology/40.7.821}}</ref> A betegség ritkán más módon is érintheti a veséket (pl. ''mesangialis glomerulonephritis, membranosus glomerulopathia''),<ref name="pmid8672034">{{cite journal |author=Irie F, Kobayashi M, Hirayama K, Nagase S, Iitsuka T, Yamaguchi N, Koyama A. |title=Rheumatoid arthritis associated with membranous nephropathy and IgA nephritis with necrotizing lesions.|journal=Nephrol Dial Transplant. |volume=11 |issue=7 |pages=1338-41 |year=1996 |month=July |language=angol |pmid=8672034}}</ref><ref name="pmid9402863">{{cite journal |author=Korpela M, Mustonen J, Teppo AM, Helin H, Pasternack A. |title=Mesangial glomerulonephritis as an extra-articular manifestation of rheumatoid arthritis.|journal=Br J Rheumatol. |volume=36 |issue=11 |pages=1189-95 |year=1997 |month=November |language=angol |pmid=9402863}}</ref> azonban az esetek többségében a vesekárosodást a betegség kezelésében használt gyógyszerek váltják ki (pl. [[Nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek|NSAID]]-ok, [[ciclosporin|ciklosporin]], [[penicillamin]], [[arany]]-sók).<ref name="pmid21977172"></ref>


== Források ==
== Források ==

A lap 2015. január 10., 09:07-kori változata

 Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést.
A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.
Reumatoid artritisz
A kéz ízületein jelentkező és azokat deformáló reumatoid artritisz.
A kéz ízületein jelentkező és azokat deformáló reumatoid artritisz.
'AngolulRheumatoid arthritis
Osztályozás
BNO-10M05.-M06.
BNO-9714
'...
Főbb tünetekchronic secondary musculoskeletal pain
Adatbázisok
OMIM180300
DiseasesDB11506
MedlinePlus000431
MeSH IDD001172
A Wikimédia Commons tartalmaz Reumatoid artritisz témájú médiaállományokat.

A reumatoid artritisz (RA, angolul: rheumatoid arthritis) egy szisztémás autoimmun kórkép, melyre elsősorban az ízületek gyulladásos elváltozásai jellemzőek, azonban más szerveket is érinthet.[1] Kialakulásának oka nem teljesen ismert, a veleszületett genetikai hajlam mellett környezeti hatások (dohányzás, egyes vírusfertőzések) is szerepet játszanak a kialakulásában. Mindazonáltal a genetikai meghatározottság jelentős, a kockázat 50 százalékát a genetikai faktorok teszik ki.[1][2]
A betegség során az érintett ízület tokjában gyulladásos reakció alakul ki, az ízületi üregben folyadék halmozódik fel, majd heges kötőszövet, ún. pannus tölti ki az ízületi üreget, mely az ízület mozgásának maradandó korlátozásával jár. A folyamattal egy időben az ízületet alkotó csontok és azok porcfelszínei is károsodnak. A betegség az ízületek mellett érintheti a tüdőt, a szívet borító savós hártyát, a mellhártyát, a szemet és a bőrt is, azok gyulladását okozva. A betegség diagnózisát a klinikai tünetek mellett a betegségre jellemző laboreltérések (pl. autoantitestek jelenléte a vérben) és az ízületekről készült képalkotó vizsgálatok (pl. röntgen) szolgáltatják.
A betegség kezelésének célja a gyulladásos folyamatok megszüntetése, ezáltal a későbbi szövődmények és mozgáskorlátozottság megelőzése. A nem-gyógyszeres kezelés magába foglalja a fizikoterápiát, gyógyászati segédeszközök használatát, életmódbeli változtatásokat. Jótékony hatásuk mellett ezek nem akadályozzák meg a gyulladásos reakciókat és az ízületek károsodását, melynek megelőzésére gyógyszeres kezelésre van szükség. A reumatoid artritisz kezelésére sokféle gyógyszert alkalmaznak, így az akut tünetek enyhítésére fájdalomcsillapítókat, gyulladáscsökkentő gyógyszereket, köztük szteroidokat használnak. Hosszútávú kezelésként az ún. betegséglefolyást módosító reumaellenes szereket (angolul: Disease-modifying antirheumatic drugs, DMARD) használnak, melyek lassítják a betegség progresszióját.[3] A betegség kezelésében célzott biológiai terápiát is alkalmaznak, mely elsősorban a gyulladásos folyamatokat mediáló citokin, a TNFα ellen termeltetett monoklonális antitestek használatát jelenti, de más célmolekulákat blokkoló szerek is használatosak.[4]

Epidemiológia

A reumatoid artritisz az egyik leggyakoribb autoimmun betegség, mely világszerte a lakosság kb. 0,5-1 százalékát érinti.[5][6] Elsősorban a fejlett nyugati világ betegsége, Észak-Amerikában és Európában a leggyakoribb.[7] Európán belül északról délre haladva csökken a prevalenciája, míg Finnországban például a nőknek 1, a férfiaknak 0,6 százalékát érinti, Franciaországban ez 0,86 és 0,32, Olaszországban pedig már csak 0,51 és 0,13 százalék.[8] Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy a déli népcsoportokban kimutathatóan ritkább a betegség valószínűségét növelő HLA-DR4 gén előfordulása.[8] Éves incidenciája a fejlett világban 5-50/100.000 fő között változik, az életkor előrehaladtával növekszik, átlagosan 40-50 év között jelentkezik.[9][10] Nemek szerinti eloszlását tekintve a nőkben kb. háromszor gyakoribb.[1]
A betegségben szenvedők várható élettartama az egészséges kontroll populációhoz viszonyítva kb. 3-10 évvel rövidebb, vagyis nem pusztán az életminőséget rontó kórállapotról van szó.[11]

Tünetek

A betegség elsősorban az ízületeket érinti, de a betegek jelentős részében ízületen kívüli (extraarticuláris) érintettséggel is jár. Utóbbi előfordulási gyakorisága jelentős földrajzi eltéréseket mutat, egy 2003-as svéd tanulmányban a betegek 40,6 százalékában alakult ki valamilyen extraartikuláris manifesztáció.[12] Nagy általánosságban a betegek kb. 30 százalékában jelentkezik ízületen kívüli érintettség.[13]

Ízületi érintettség

A DIP, PIP és MCP ízületek helyzete a jobb kéz középső ujján. RA-ban a DIP ízületi sor jellegzetesen megkímélt.

A betegség legjellegzetesebb velejárója az ízületek gyulladása (arthritis), mely hosszútávon azok mozgásképességének elvesztéséhez és deformitásukhoz vezet. Leginkább a kis ízületek érintettek, elsősorban a kézen. Típusosan a proximális interfalangeális ízületek (PIP), a metakarpofalangeális (MCP), illetve a lábon a metatarzofalangeális ízületi sor (MTP) érintettek, a disztális interfalangeális ízületek (DIP) jellegzetesen megkíméltek. Ritkábban nagyobb ízületek (pl. váll, térd) is érintettek lehetnek.[3] Klinikailag az ízületi gyulladás az érintett ízületek fájdalmas duzzanatával jár, a gyulladt ízületek meleg tapintatúak, az ízület tapintásra is érzékeny. Később megfigyelhető az ízület körüli izmok sorvadása is. A betegség rendszerint kétoldalt szimmetrikusan, több ízület gyulladását okozza (polyarthritis), ritkábban néhány ízület aszimmetrikus gyulladásával jelentkezik (oligoarthritis). A tünetek lassan, hetek-hónapok alatt fejlődnek ki. A gyulladt ízület különösen reggelente, ébredés után, illetve huzamosabb inaktivitás, pihentetés után fájdalmas. Típusos a hosszan, kb. 30-60 percen át tartó reggeli ízületi merevség, az ízületet a betegnek fokozatosan "be kell járatnia." Ez segíthet elkülöníteni a nem-gyulladásos eredetű ízületi bántalmaktól (pl. osteoarthrosis, porckopás), ahol a reggeli merevség nem olyan meghatározó és a fájdalom az ízület további mozgatására csak fokozódik.

Reumatoid artritisz megjelenése a kézen. Jól látható az ujjak jellegzetes ulnáris deviációja előrehaladott betegségnél.

A reumatoid artritisz az ízületi tokot belülről bélelő ún. szinoviális membrán gyulladásával jár. A szinóviumban található sejtek, a szinoviociták az elsődlegesen érintett sejtek, a porcsejtek mellett. A szinoviocitákat két alcsoportra osztják, makrofág-szerű szinoviocitákra (MLS) és fibroblaszt-szerű szinoviocitákra (FLS). A betegségben a makrofág-szerű szinoviociták fokozottan termelnek gyulladást serkentő citokineket. Emellett a fibroblaszt-szerű szinoviociták is abnormálisak, kísérletekben képesek például betörni a porcszövetbe, károsítva ezáltal az ízületi felszíneket.[14] A gyulladásos területet aktivált T-limfociták is beszűrik. A szinóvium megvastagszik, benne számos elhalás (nekrózis) jön létre, emellett fokozott érújdonképződés figyelhető meg, a képződő kötőszövet (pannus) lassan kitölti az ízületi üreget és károsítja az ízületi porcot, illetve az alatta található csontot is. Mindez az ízület deformálódásához, mozgásképességének csökkenéséhez vezet. Késői stádiumban jellegzetesen torz kéztartás alakul ki, az ujjak rendszerint hiperextendáltak és a singcsont irányába deviálnak (ulnáris deviáció).

Bőr

Reumás csomó szövettani metszeten, H&E festés.

A reumatoid artritisz az ízületek mellett leggyakrabban a bőrt érinti, a betegek kb. 30 százalékában ún. reumás csomók alakulnak ki a bőrben, elsősorban a csontok kitüremkedései felett (pl. a singcsont könyöknyúlványa, a sarokcsontnál, vagy az MCP ízületek felett).[13] Szövettanilag a csomók hasonlóak a szinóviumban található elváltozásokhoz, lényegében makrofágokból és fibroblasztokból álló granulómák, közepükön fibrines szövetelhalással, mely a kisereket érintő szisztémás érgyulladás (vasculitis) részjelensége. A granulómák széli részeit limfocitákkal infiltrált kötőszövet veszi körül. Mint az extraartikuláris érintettségek általában, a reumás csomók is gyakrabban jelentkeznek reuma faktor (RF) pozitív betegekben.[15] A vaszkulitisz a bőrben egyéb módon is manifesztálódhat, megjelenhetnek kisebb bevérzések, fekélyek a lábon, vagy köröm körüli kisebb infarktusok.[15] Ritkább bőrmanifesztációknak számít a súlyosabb vaszkulitisz okozta pyoderma gangrenosum vagy a Sweet-szindróma.[16]

Tüdő

A betegség gyakran érinti a légzőrendszert, bár az érintettség sokszor tünetmentes, így klinikailag nem kerül felismerésre.[17] A mellhártya érintettsége gyakori, boncolások alapján a betegek kb. 50 százalékában jelen van, azonban klinikailag csak mintegy 10 százalékukban kerül felismerésre.[15] A mellüregben képződő exudátum általában többféle sejtféleséget tartalmaz és magas a fehérjetartalma. Jellegzetesek benne a többmagvú óriássejtek, melyek azonban csak az exudátumok kevesebb mint felében vannak jelen.[18] A mellhártya mellett gyakran a tüdő is érintett, melyben rendszerint instersticiális alveolitisz van jelen, mely képalkotókkal (pl. HRCT) az idiopátiás intersticiális pneumoniákkal (IIP) azonos megjelenést mutat.[19] A tüdőben zajló intersticiális gyulladásra utalhat a köhögés, nehézlégzés, illetve a tüdők felett hallható kóros légzési zörejek, előrehaladottabb esetben fibrotikus pattogás, mely már a tüdőszövet heges átépülésére, tüdőfibrózisra utal.[19] A tüdőfibrózis lehet részben az alapbetegség következménye, de a betegség kezelésében használt gyógyszerek (pl. metotrexát) mellékhatásaként is felléphet.[20] Tüdőfibrózis gyakrabban alakul ki reuma faktor pozitív betegekben. Az említett intersticiális alveolitiszen kívül a bőrben található reumás csomókhoz hasonló csomók a tüdőkben is kialakulhatnak, melyek szövettanilag a bőrben található elváltozásokkal azonos granulómák és feltehetően szintén szisztémás vaszkulitisz áll a hátterükben.[15] Eredetileg szénbányászokban megfigyelt légzőszervi manifesztáció az ún. Caplan-szindróma, melyben az előbb említett csomós elváltozásokat a tüdőben szén lerakódása (pneumoconiosis) kíséri.[21] Caplan-szindrómában a mellkas röntgenvizsgálata során jól elhatárolt, kerek árnyékok láthatók, elsősorban a periférián, melyek gyakran el is meszesednek.[22]

Szív-érrendszer

A betegségben szenvedőkben nagyobb gyakorisággal alakulnak szív-érrendszeri problémák, gyakoribb például az érelmeszesedés (atherosclerosis), a szívinfarktus és az agyi érkatasztrófa is.[23][24] Az RA-s nőbetegek kockázata szívinfaktusra például kb. kétszerese az egészséges nőkhöz képest, 10 éves betegségfennállást követően már a háromszorosa.[15] A leggyakoribb szívérintettség a szívburok gyulladása (pericarditis), mely azonban az esetek zömében tünetmentes.[25] A szívburok mellett a szívizom (myocarditis) vagy a szívbelhártya is begyulladhat (endocarditis), a szívizomban hegesedés alakulhat ki, mely ingerületvezetési zavarokhoz vezethet. Reumatoid csomók képződhetnek a szívbillentyűkön is, kiáramlási akadályt okozva. A szív-érrendszeri kockázatot növeli a beteg reuma faktor pozitivitása.[26] Az érrendszer felgyorsult károsodása és az érelmeszesedés a szervezetben zajló tartós gyulladás következménye, a gyulladás megszüntetésével (pl. gyógyszeres kezelés) a folyamat lassul, a kardiovaszkuláris kockázat pedig csökken.[27][28] Viszonylag ritka, de súlyos szövődménye a betegségnek a szisztémás reumás érgyulladás (angolul: systemic rheumatoid vasculitis, SRV), mely a kis és a nagyereket egyaránt érintő nekrotizáló vaszkulitisz, melyre a bőrön látható infarktusok, fekélyek hívhatják fel a figyelmet.[29]

Szem

A reumatoid artritisz többféleképpen is érintheti a szemet. A leggyakrabban, a betegek mintegy 10 százalékában szemszárazság, és következményes szaru- és kötőhártya gyulladás alakul ki (keratoconjunctivitis sicca).[30] Súlyosabb az ínhártya direkt gyulladása (episcleritis, scleritis), mely a szisztémás érgyulladás részjelensége. Ritka, a látást is veszélyeztető állapot a szaruhártya kifekélyesedéssel járó gyulladása (angolul: peripheral ulcerative keratitis, PUK), melynek leggyakoribb oka a reumatoid artritisz.[30]

Vese

A tartós gyulladás a szervezetben ritkán szisztémás AA amiloidózist okozhat, mivel a gyulladásos citokinek hatására fokozódik az akut fázis reakció során a májsejtekben keletkező szérum amiloid A protein (SAA) termelése, mely ezt követően különböző szervekben, többek között a vesékben is lerakódhat.[31] A renális AA amiloidózis súlyos, de szerencsére ritka komplikáció.[32] A betegség ritkán más módon is érintheti a veséket (pl. mesangialis glomerulonephritis, membranosus glomerulopathia),[33][34] azonban az esetek többségében a vesekárosodást a betegség kezelésében használt gyógyszerek váltják ki (pl. NSAID-ok, ciklosporin, penicillamin, arany-sók).[15]

Források

  1. ↑ a b c Scott DL, Wolfe F, Huizinga TW. (2010. September). „Rheumatoid arthritis.” (angol nyelven). Lancet. 376 (9746), 1094-108. o. DOI:10.1016/S0140-6736(10)60826-4. PMID 20870100.  
  2. ↑ Kurkó J, Besenyei T, Laki J, Glant TT, Mikecz K, Szekanecz Z. (2013. October). „Genetics of rheumatoid arthritis - a comprehensive review.” (angol nyelven). Clin Rev Allergy Immunol. 45 (2), 170-9. o. DOI:10.1007/s12016-012-8346-7. PMID 23288628.  
  3. ↑ a b Majithia V, Geraci SA. (2007. November). „Rheumatoid arthritis: diagnosis and management.” (angol nyelven). Am J Med. 120 (11), 936-9. o. PMID 17976416.  
  4. ↑ Takeuchi T. (2011). „Revolutionary change in rheumatoid arthritis management with biological therapy.” (angol nyelven). Keio J Med. 60 (3), 75-81. o. PMID 21979826.  
  5. ↑ Gabriel SE. (2001. May). „The epidemiology of rheumatoid arthritis.” (angol nyelven). Rheum Dis Clin North Am. 27 (2), 269-81. o. PMID 11396092.  
  6. ↑ Gibofsky A. (2012. December). „Overview of epidemiology, pathophysiology, and diagnosis of rheumatoid arthritis.” (angol nyelven). Am J Manag Care. 18 (13 (Suppl)), S295-302. o. PMID 23327517.  
  7. ↑ Alamanos Y, Voulgari PV, Drosos AA. (2006. December). „Incidence and prevalence of rheumatoid arthritis, based on the 1987 American College of Rheumatology criteria: a systematic review.” (angol nyelven). Semin Arthritis Rheum. 36 (3), 182-8. o. PMID 17045630.  
  8. ↑ a b Symmons DP. (2002. December). „Epidemiology of rheumatoid arthritis: determinants of onset, persistence and outcome.” (angol nyelven). Best Pract Res Clin Rheumatol. 16 (5), 707-22. o. PMID 12473269.  
  9. ↑ Carbonell J, Cobo T, Balsa A, Descalzo MA, Carmona L; SERAP Study Group. (2008. July). „The incidence of rheumatoid arthritis in Spain: results from a nationwide primary care registry.” (angol nyelven). Rheumatology (Oxford). 47 (7), 1088-92. o. DOI:10.1093/rheumatology/ken205. PMID 18511475.  
  10. ↑ Pedersen JK, Kjaer NK, Svendsen AJ, Hørslev-Petersen K. (2009. February). „Incidence of rheumatoid arthritis from 1995 to 2001: impact of ascertainment from multiple sources.” (angol nyelven). Rheumatol Int. 29 (4), 411-5. o. DOI:10.1007/s00296-008-0713-6. PMID 18853167.  
  11. ↑ Alamanos Y, Drosos AA. (2005. March). „Epidemiology of adult rheumatoid arthritis.” (angol nyelven). Autoimmun Rev. 4 (3), 130-6. o. PMID 15823498.  
  12. ↑ Turesson C, O'Fallon WM, Crowson CS, Gabriel SE, Matteson EL. (2003. August). „Extra-articular disease manifestations in rheumatoid arthritis: incidence trends and risk factors over 46 years.” (angol nyelven). Ann Rheum Dis. 62 (8), 722-7. o. DOI:10.1136/ard.62.8.722. PMID 12860726.  
  13. ↑ a b Young A, Koduri G. (2007. October). „Extra-articular manifestations and complications of rheumatoid arthritis.” (angol nyelven). Best Pract Res Clin Rheumatol. 21 (5), 907-27. o. DOI:10.1016/j.berh.2007.05.007. PMID 17870035.  
  14. ↑ Müller-Ladner U, Kriegsmann J, Franklin BN, Matsumoto S, Geiler T, Gay RE, Gay S. (1996. November). „Synovial fibroblasts of patients with rheumatoid arthritis attach to and invade normal human cartilage when engrafted into SCID mice.” (angol nyelven). Am J Pathol. 149 (5), 1607-15. o. PMID 8909250.  
  15. ↑ a b c d e f Cojocaru M, Cojocaru IM, Silosi I, Vrabie CD, Tanasescu R. (2010. December). „Extra-articular Manifestations in Rheumatoid Arthritis.” (angol nyelven). Maedica (Buchar). 5 (4), 286-91. o. PMID 21977172.  
  16. ↑ Caucanas M, Heylen A, Rolland F, Müller G, Olemans C, Sass U, Vanhooteghem O. (2013. October). „Associated pyoderma gangrenosum, erythema elevatum diutinum, and Sweet's syndrome: the concept of neutrophilic disease.” (angol nyelven). Int J Dermatol. 52 (10), 1185-8. o. DOI:10.1111/j.1365-4632.2011.05415.x. PMID 24073904.  
  17. ↑ Provenzano G. (2002. February). „Asymptomatic pulmonary involvement in RA.” (angol nyelven). Thorax. 57 (2), 187-8. o. PMID 11828057.  
  18. ↑ Balbir-Gurman A, Yigla M, Nahir AM, Braun-Moscovici Y. (2006. June). „Rheumatoid pleural effusion.” (angol nyelven). Semin Arthritis Rheum. 35 (6), 368-78. o. PMID 16765714.  
  19. ↑ a b Kim EJ, Collard HR, King TE Jr. (2009. November). „Rheumatoid arthritis-associated interstitial lung disease: the relevance of histopathologic and radiographic pattern.” (angol nyelven). Chest. 136 (5), 1397-405. o. DOI:10.1378/chest.09-0444. PMID 19892679.  
  20. ↑ Kremer JM, Alarcón GS, Weinblatt ME, et al. (1997. October). „Clinical, laboratory, radiographic, and histopathologic features of methotrexate-associated lung injury in patients with rheumatoid arthritis: a multicenter study with literature review.” (angol nyelven). Arthritis Rheum. 40 (10), 1829-37. o. PMID 9336418.  
  21. ↑ Ondrasík M. (1989. April). „Caplan's syndrome.” (angol nyelven). Baillieres Clin Rheumatol. 3 (1), 205-10. o. PMID 2661027.  
  22. ↑ Schreiber J, Koschel D, Kekow J, Waldburg N, Goette A, Merget R. (2010. June). „Rheumatoid pneumoconiosis (Caplan's syndrome).” (angol nyelven). Eur J Intern Med. 21 (3), 168-72. o. DOI:10.1016/j.ejim.2010.02.004. PMID 20493416.  
  23. ↑ Solomon DH, Karlson EW, Rimm EB, et al. (2003. March). „Cardiovascular morbidity and mortality in women diagnosed with rheumatoid arthritis.” (angol nyelven). Circulation. 107 (9), 1303-7. o. DOI:10.1161/01.CIR.0000054612.26458.B2. PMID 12628952.  
  24. ↑ Aviña-Zubieta JA, Choi HK, Sadatsafavi M, et al. (2008. December). „Risk of cardiovascular mortality in patients with rheumatoid arthritis: a meta-analysis of observational studies.” (angol nyelven). Arthritis Rheum. 59 (12), 1690-7. o. DOI:10.1002/art.24092. PMID 19035419.  
  25. ↑ Sen D, González-Mayda M, Brasington RD Jr. (2014. February). „Cardiovascular disease in rheumatoid arthritis.” (angol nyelven). Rheum Dis Clin North Am. 40 (1), 27-49. o. DOI:10.1016/j.rdc.2013.10.005. PMID 24268008.  
  26. ↑ Liang KP, Kremers HM, Crowson CS, et al. (2009. November). „Autoantibodies and the risk of cardiovascular events.” (angol nyelven). J Rheumatol. 36 (11), 2462-9. o. DOI:10.3899/jrheum.090188. PMID 19833748.  
  27. ↑ Chighizola C, Schioppo T, Ingegnoli F, Meroni PL. (2012. September). „Potential effect of anti-inflammatory treatment on reducing the cardiovascular risk in rheumatoid arthritis.” (angol nyelven). Curr Vasc Pharmacol. 10 (5), 639-46. o. PMID 22272912.  
  28. ↑ Choy E, Ganeshalingam K, Semb AG, Szekanecz Z, Nurmohamed M. (2014. December). „Cardiovascular risk in rheumatoid arthritis: recent advances in the understanding of the pivotal role of inflammation, risk predictors and the impact of treatment.” (angol nyelven). Rheumatology (Oxford). 53 (12), 2143-54. o. DOI:10.1093/rheumatology/keu224. PMID 24907149.  
  29. ↑ Ntatsaki E, Mooney J, Scott DG, Watts RA. (2014. January). „Systemic rheumatoid vasculitis in the era of modern immunosuppressive therapy.” (angol nyelven). Rheumatology (Oxford). 53 (1), 145-52. o. DOI:10.1093/rheumatology/ket326. PMID 24108586.  
  30. ↑ a b Artifoni M, Rothschild PR, Brézin A, Guillevin L, Puéchal X. (2014. February). „Ocular inflammatory diseases associated with rheumatoid arthritis.” (angol nyelven). Nat Rev Rheumatol. 10 (2), 108-16. o. DOI:10.1038/nrrheum.2013.185. PMID 24323074.  
  31. ↑ Real de Asúa D, Costa R, Galván JM, Filigheddu MT, Trujillo D, Cadiñanos J. (2014. October). „Systemic AA amyloidosis: epidemiology, diagnosis, and management.” (angol nyelven). Clin Epidemiol. 6, 368-77. o. DOI:10.2147/CLEP.S39981. PMID 25378951.  
  32. ↑ Chevrel G, Jenvrin C, McGregor B, Miossec P. (2001. July). „Renal type AA amyloidosis associated with rheumatoid arthritis: a cohort study showing improved survival on treatment with pulse cyclophosphamide.” (angol nyelven). Rheumatology (Oxford). 40 (7), 821-5. o. DOI:10.1093/rheumatology/40.7.821. PMID 11477289.  
  33. ↑ Irie F, Kobayashi M, Hirayama K, Nagase S, Iitsuka T, Yamaguchi N, Koyama A. (1996. July). „Rheumatoid arthritis associated with membranous nephropathy and IgA nephritis with necrotizing lesions.” (angol nyelven). Nephrol Dial Transplant. 11 (7), 1338-41. o. PMID 8672034.  
  34. ↑ Korpela M, Mustonen J, Teppo AM, Helin H, Pasternack A. (1997. November). „Mesangial glomerulonephritis as an extra-articular manifestation of rheumatoid arthritis.” (angol nyelven). Br J Rheumatol. 36 (11), 1189-95. o. PMID 9402863.  
Ez az orvostudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!


A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Reumatoid_artritisz&oldid=15503141”