Ugrás a tartalomhoz

„Rubídium-formiát” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Glikol (vitalap | szerkesztései)
Új oldal, tartalma: „{{Vegyület infobox | név = rubídium-formiát | kép = Rubidiumion.svg | képméret = 60px | képaláírás = rubídiumion | kép2 = Formate-anion-2D.png | képméret…”
Címke: HTML-sortörés
(Nincs különbség)

A lap 2013. november 17., 00:29-kori változata

rubídium-formiát
rubídiumion
formiátion
IUPAC-név rubídium-metanoát
Kémiai azonosítók
CAS-szám 3495-35-0
PubChem 23673641
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet CHO2Rb
Moláris tömeg 130,48 g/mol−1
Megjelenés higroszkópos, fehér por[1][2]
Olvadáspont 170 °C[3]
Oldhatóság (vízben) oldódik
Veszélyek
Főbb veszélyek mérgező[4]
R mondatok 36/37/38
S mondatok 26​ 37
Rokon vegyületek
Azonos kation rubídium-oxid
rubídium-hidroxid
Az infoboxban SI-mértékegységek szerepelnek. Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

A rubídium-formiát a hangyasav rubídiumsója képlete CHO2Rb.

Előállítása

Rubídium-hidroxid és hangysav reakciójával állítható elő:[5]

Vagy rubídium-karbonát és hangysav reakciójával, szén-dioxid is keletkezhet:[6]

Esetleg rubídium-karbonát és szén-dioxid reakciójával:[7][8]

Tulajdonságai

A rubídium-formimátnak két különböző kristályszerkezete van, a fázisátmenet 363 K-n van.[9][10]

A rubídium-formiát külölönböző kristályszerkezeteinek rács paraméterei[10]
Hőmérséklet Kristályszerkezet  a [pm]   b [pm]   c [pm]   β 
363 K alatt ortorombos 922,9 463,0 740,8
363 K felett monoklin 465,52 465,28 751,70 97,610°

Szobahőmérsékleten hemihidrát, 16,5 °C-on monohidrát, 51 ° C felett anhidrát formában van jelen.[11] A vízben való oldhatóságának adatait az alábbi táblázat tartalmazza:

A HCOORb oldhatósága vízben[11]
(A HCOORb g-ban kifejezve a telített oldat 100 g)
Hőmérséklet [°C] 3,3 7,8 9,5 14,0 16,3 28,3 43,6 49,9 60,8 101,7
Oldhatóság HCOORb [g] 78,86 80,71 81,37 83,59 84,61 83,60 87,77 89,23 90,06 93,89

Termikusan 245 °C-ig stabil, további hevítésre az először keletkező hidrogén miatt rubídium-oxalátra, majd tovább bomlik rubídium-karbonátra és szén-dioxidra:[12]


Létezik egy RbH(HCOO)2 összegképletű savas rubídium-formiát 50-195 °C között. Hangyasavra és rubídium-formiátra bomlik.[13]

Források

  1. "Catalog Handbook of Fine Chemicals", Verlag Aldrich Chemical Co., 2000, S. 1470. (korlátozott előnézet a Google Könyvekben)
  2. Sablon:Alfa
  3. D. Leonesi, G. Berchiesi, A. Cingolani: "Electric Conductivity in Molten Binaries of Alkali Formates and Acetates", in: J. Chem. Eng. Data, 1975, 20(1), S. 31–32; doi:10.1021/je60064a026.
  4. Sablon:Sigma-Aldrich
  5. Sablon:BibISBN
  6. N. V. Sidgwick, J. A. H. R. Gentle: "The solubilities of the alkali formates and acetates in water" in J. Chem. Soc., Trans. 1922, 121, S. 1837-1843 doi:10.1039/CT9222101837
  7. R. Abegg, F. Auerbach: Handbuch der anorganischen Chemie. Verlag S. Hirzel, Bd. 2, 1908. S. 425.Volltext
  8. "A Text-Book of Inorganic Chemistry", Verlag Forgotten Books, ISBN 978-1-4510-0469-4. S. 209. (korlátozott előnézet a Google Könyvekben)
  9. S. D. Hamann, E. Spinner: The effect of pressure on the infrared spectra of the formates of the alkali and alkaline earth metals. In: Australian Journal of Chemistry. 30, 1977, S. 957, doi:10.1071/CH9770957.
  10. a b Y. Masuda, W. Morita, A. Yahata, Y. Yukawa: "Structural studies on the phase transition of rubidium formate", in: Thermochimica Acta, 1998, 318, S. 39–43; doi:10.1016/S0040-6031(98)00327-X.
  11. a b Aterton Seidell: "Solubilities Of Organic Compounds Vol - I", S. 1429. Volltext
  12. T. Meisel, Z. Halmos, K. Seybold, E. Pungor: "The thermal decomposition of alkali metal formates" in Journal of Thermal Analysis and Calorimetry 1975, 7(1). S. 73-80. doi:10.1007/BF01911627
  13. Journal of general chemistry of the USSR, englische Übersetzung, Band 52, Ausgaben 4-6, S. 1063. (korlátozott előnézet a Google Könyvekben)

Ez a szócikk részben vagy egészben a Rubidiumformiat című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.