„Aranysárga csipeszhal” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
új szócikk
(Nincs különbség)

A lap 2013. november 9., 19:57-kori változata

Aranysárga csipeszhal
(Forcipiger flavissimus)
(Forcipiger flavissimus)
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Rend: Sügéralakúak (Perciformes)
Család: Sörtefogúfélék (Chaetodontidae)
Nem: Forcipiger
Faj: f. flavissimus
Tudományos név
''Forcipiger flavissimus''
(D. S. Jordan & E. A. McGregor, 1898)
Szinonimák

  • Foreipiger flavissimus (Jordan & McGregor, 1898)
  • Chelmo longirostris (non Broussonet, 1782)
  • Forcipiger longirostris (non Broussonet, 1782)

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Aranysárga csipeszhal témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Aranysárga csipeszhal témájú médiaállományokat és Aranysárga csipeszhal témájú kategóriát.

Az aranysárga csipeszhal (Forcipiger flavissimus) a sügéralakúak (Perciformes) rendjéhez, a sörtefogúfélék (Chaetodontidae) családjához sorolt és a Forcipiger nemhez tartozó halfaj.

Kisméretű hal maximum 22 centiméter nagyságúra nő meg. Az akváriumokban népszerű, emiatt Hawaii jelentős exportcikke.

Előfordulása

Előfordul a tengervíz 114 m-es mélységéig a trópusok mentén az indo-csendes-óceáni térségben, Afrika keleti partjától Hawaii-ig, a Vörös-tengerben, a Csendes-óceánban Alsó-Kaliforniától a Revillagigedo és a Galápagos-szigetekig.

Életmódja

Étrendje változatos fogyaszt kisebb rákokat, férgeket és halikrát is. Nyílt, tengerbe nyúló zátonyokon és a lagúnák zátonyain található meg. Magányosan, vagy nem több mint öt fős csapatokban is látható, de a kifejlett egyedek általában párosával saját területükön élnek.

Territorialitás

Az aranysárga csipeszhal életmódját tekintve monogám. A hím és ikrás fajtársaival szemben is védelmezi a birtokukba vett korallszirtet. Az ikrások védelmezik az élelmiszerforrásaikat más ikrásokkal szemben, míg a hímek védik a saját területüket és védik párjukat más hímekkel szemben.[1][2]

Galéria

Jegyzetek

  1. (2007. március) „Monogamy in marine fishes” (angol nyelven). Biological Reviews 79 (2). (Hozzáférés: 2013. november 9.)  
  2. (1989. május) „Environmental determinants of butterflyfish social systems” (angol nyelven). Environmental Biology of Fishes 25. (Hozzáférés: 2013. november 9.)  

Források

További információk