Óbéba vasútállomás
Óbéba vasútállomás (Óbéba) | |
Stari Beb (szerb) | |
Cím | |
Ország | Magyarország, Jugoszlávia |
Névadó | Óbéba (falu és községközpont Romániában) |
Állomáskategória | vasútállomás |
Építési adatok | |
Megnyitás | 1908 |
Rekonstrukciók évei | 1915 |
Bezárás ideje | 1945 |
Lebontás éve | 1945 |
Lebontás oka | határátmenet és a vasútvonal megszűnt |
Felhasználási terület | vasútállomás |
Egyéb jellemzők | |
Peronnal rendelkező vágányok száma | 3 |
Része ennek | Magyarország vasúti közlekedése, Jugoszlávia vasúti közlekedése |
Szomszédos állomások | Szőreg vasútállomás, Újszentiván megállóhely, Rábé megállóhely |
Időzóna | UTC+01:00 UTC+02:00 |
Vasútvonalak | |
Szeged–Temesvár-vasútvonal | |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 07′ 47″, k. h. 20° 13′ 24″46.129722°N 20.223333°EKoordináták: é. sz. 46° 07′ 47″, k. h. 20° 13′ 24″46.129722°N 20.223333°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az egykori Szeged-Temesvár-vasútvonal állomása volt, Újszentiván megállóhely és Rábé megállóhely között. Az állomás Rábé községtől légvonalban 3 kilométerre északnyugatra, Óbéba községtől légvonalban 6 kilométerre nyugatra, Kübekháza községtől légvonalban 5 kilométerre délnyugatra helyezkedett el, a mai magyar-szerb határ mellett.
Létesítése
[szerkesztés]A vasútvonalon 1908-ban létesült az állomás, kétvágányos forgalmi kitérőként, 724 méter hasznos hosszal. Az átmenő fővágány a II. vágány volt. 1915 körül háromvágányosra bővítették, innentől a III. vágány lett az átmenő fővágány.
1920 után
[szerkesztés]A trianoni határ az állomást pontosan középen metszette, a Szőreg felőli bejárati váltókörzet magyar területen maradt, a felvételi épület és a Rábé felőli bejárati váltókörzet a jugoszláv oldalra került.[1] Ekkortól a vasúti forgalom megszűnt az állomáson és határátmenetben a vonalon is. Mivel ekkor Óbéba a Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz került, az állomásnak még volt közvetlen kapcsolata a faluval. Az 1924-es jugoszláv-román határkiigazítás után Óbéba Romániához került,[2] így a falu el lett vágva vasútállomásától, az állomás maga a semmi közepén maradt jugoszláv területen.
Határátmenetben 1925-ben vették fel újra a forgalmat, de az állomás nem lett határállomás, helyette magyar oldalról Szőreg, jugoszláv oldalról pedig Oroszlámos lett a határállomás, viszont a határőrizeti szervek emberei mindkét oldalról idáig kísérték a vonatokat.
1930-ban a MÁV az állomás Magyarországon maradt bejárati váltókörzetét elbontotta és a váltókörzettől a határvonalig az I. és II. vágányokat felszedte.[3]
1945 után a határátmeneten a forgalmat nem állították helyre, jugoszláv oldalról az állomást felszámolták és Oroszlámosig a pályát is felszedték. Magyar oldalról a pályát a határtól a szőregi téglagyárig elbontották.
Az állomás egykori helye és a pálya egykori nyomvonala a műholdas felvételeken még ma is kivehető.
Források
[szerkesztés]- Óbéba vasútállomás
- A román-jugoszláv területcsere és Újszentiván és Rábé megállóhelyek megszüntetésének említése a Heti Új Szó Temesvár 2016-os cikkében
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Óbéba állomás a vonal hossz-szelvényén, az országhatár megjelölésével. (Hozzáférés: 2019. november 1.)
- ↑ A magyar-jugoszláv-román hármashatárpont kijelölése. (Hozzáférés: 2019. november 1.)
- ↑ Óbéba állomás I. és II. vágányának elbontási engedélyokirata 1930.. (Hozzáférés: 2019. november 1.)