Ugrás a tartalomhoz

Énekeskabóca-formák

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Énekeskabóca-formák
Tibicen linnei
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Öregrend: Egyszerűsödött szárnyas rovarok (Paraneoptera)
Rend: Félfedelesszárnyúak (Hemiptera)
Alrend: Kabócák (Auchenorrhyncha)
Alrendág: Énekeskabóca-formájúak Cicadomorpha
Öregcsalád: Énekeskabóca-szerűek (Cicadoidea)
Család: Énekeskabóca-félék (Cicadidae)
Alcsalád: Cicadinae
Latreille, 1802
Nemzetségek

szövegben

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Énekeskabóca-formák témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Énekeskabóca-formák témájú kategóriát.

Az énekeskabóca-formák (Cicadinae) a félfedelesszárnyúak (Hemiptera) rendjében a kabócák (Auchenorrhyncha) alrendjébe sorolt énekeskabóca-félék (Cicadidae) névadó alcsaládja közel 3000 eddig leírt fajjal — ide tartozik a család taxonjainak több mint kilenctizede.

Származásuk, elterjedésük

[szerkesztés]

Az egész földön elterjedtek. Változatosságuk és fajgazdagságuk az orientális faunaterületen (indo-maláj ökozóna) a legnagyobb, de sok fajuk él a mérsékelt égöv melegebb részein is.[1] Leginkább a forró égövet kedvelik, a mérsékelt övben a szőlőtermesztés határán túl nem mennek.

A Kárpát-medencében közel 600 fajuk él; a legismertebbek a mannakabóca (Cicada orni) és az óriás kabóca (Cicada plebeja). Az előbbi szúrásával a mannacukrot adja, az utóbbi a legnagyobb európai faj. Közép-Európában a hegyi énekeskabóca (Cicadetta montana) hatol a legészakabbra (Urania). Ugyancsak ez az egyetlen olyan faj, amely a Brit-szigeteken is megtelepedett; a palearktikus térségben mintegy 100 fajuk él (Alegsa).

Magyarországon főleg a Nyugat-Dunántúl enyhébb éghajlatú tájain gyakoriak. A Magyar Rovartani Társaság (MRT) szavazásán 2022-ben az év rovara az óriás énekeskabóca (Tibicina haematodes) lett.[1]

A legismertebb észak-amerikai nem a tizenhétéves kabócáké (Tibicen spp.)

Megjelenésük, felépítésük

[szerkesztés]

Ebben az alcsaládban találjuk a legnagyobb termetű kabócákat; főleg a Pomponia, Megapomponia és a Tacua nemzetségek fajai között. A császárkabóca (Megapomponia imperatoria) testhossza eléri a 7 cm-tm szárnyának fesztávolsága akár a 20 cm-t is (urania).

Életmódjuk, élőhelyük

[szerkesztés]

Az új-zélandi kabócák egyedi jellegzetessége, hogy sok faj magasan, hegycsúcsokon él (Alegsa).

Szaporodásuk

[szerkesztés]

Gazdasági jelentőségük, felhasználásuk

[szerkesztés]

Több fajuk ismert növényi kártevő — nem annyira szívogatásával, mint inkább peterakása miatt (Urania).

Többfelé rendszeresen eszik őket; főleg Kelet- és Délkelet-Ázsiában (Alegsa).

Rendszertani felosztásuk

[szerkesztés]

A 2020-as évek elején az alcsaládban 29 nemzetséget egy nemzetségbe nem sorolatlan recens nemet különítenek el:

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Bleicher Krisztina: Kabóca-együttesek (Auchenorrhyncha) faunisztikai és szerkezeti vizsgálata alma- és körteültetvényekben — doktori értekezés
  • Urania: Urania Állatvilág. Rovarok. Kurt Günther et al., 1968. Gondolat Kiadó, Budapest, 1970. 154–157 old.
  • Alegsa: AlegsaOnline.com: Énekeskabóca-félék

További információk

[szerkesztés]