Negro

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Negro cukorkák

A Negro közismert magyar gyógycukorka, amelynek történetéről számos legenda kering.

Története[szerkesztés]

A Negro keménycukorkát állítólag feltalálójáról, Pietro Negróról nevezték el, aki az 1920-as években a cukorkagyártás melléktermékét, a törmelékcukrot használta fel alapanyagként.[1] A fekete Negróban felismerhető az édesgyökér (Glycyrrhiza glabra) jellegzetes aromája.

Híres reklámszlogenje: A torok kéményseprője.[2] Csomagolásán munkáját végző kéményseprő stilizált ábrája látható.[3]

A nyolcvanas években Negro-rágógumi is forgalomban volt. [4]

1990-ig csak a hagyományos (ma „Classic”-nak nevezett) ánizs-mentol ízű, fekete Negro készült.

A szerencsi üzemben később méz-mentol ízesítésű sárga, valamint meggy-mentol ízű piros Negro is készült. Az extra erős Negro fehér, az eukaliptuszolajjal készült euka-mentolos Negro zöld színű. A győri mézes (sárga) Negro közönséges mézízű cukorka, se mentol, se ánizs nincs benne. Szintén nem sok köze van az eredeti aromarecepthez a feketeribizli ízű lila Negrónak.

A cukormárka tulajdonosa 2006 óta a Győri Keksz Kft.

2007-ben újra forgalomba került a méz-mentol ízesítésű Negro.[5]

2018 szeptemberében bejelentették, hogy a hazai gyártás megszűnik és 2019 nyarától a Negrót a törökországi Gebzében gyártják.[6]

Kritika[szerkesztés]

A cukorka neve egyes „politikailag korrekt” körökben félreértésekre ad okot, mert a Negro márkanévről a portugál eredetű, az angolban erősen rasszista árnyalatú negro (=néger) szóra asszociálnak, és mint ilyet, elfogadhatatlannak tartják.[7] Megjegyzendő ugyanakkor, hogy nem ez az egyetlen Negro nevű édesség a világpiacon.[8]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]