Kesernyés tinóru

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Gyökeres tinóru szócikkből átirányítva)
Kesernyés tinóru
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák
Törzs: Bazídiumos gombák
Osztály: Agaricomycetes
Rend: Boletales
Család: Boletaceae
Nemzetség: Caloboletus
Tudományos név
Caloboletus radicans
(Pers.) Vizzini (2014)
Szinonimák

Boletus radicans

Hivatkozások
Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kesernyés tinóru témájú médiaállományokat és Kesernyés tinóru témájú kategóriát.

A kesernyés tinóru vagy gyökeres tinóru (Caloboletus radicans) a tinórufélék családjába tartozó, Európában honos, lomberdőkben élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése[szerkesztés]

A kesernyés tinóru kalapja 6-20 (25) cm széles, fiatalon félgömb alakú, azután domborúan, végül majdnem laposan kiterül. Pereme kezdetben behajló, később egyenes. Színe szürkés, piszkosszürke, okkeresszürke, néha elefántcsontszínű, fehéres. Felszíne száraz, sima vagy nagyon finoman bársonyos, néha repedezett.

Húsa vastag, fiatalon kemény, öregen szivacsos. Színe fiatalon citromsárga, később sárgás, a tönk tövében rózsaszínes; sérülésre azonnal kékül. Szaga nem jellegzetes vagy kissé kellemetlen tinta- vagy leveskockaszerű; íze keserű.

Termőrétege csöves. A termőréteg és a pórusok eleinte citromsárgák, később halványsárgák olív árnyalattal. Sérülésre kékül.

Tönkje 8–12 cm magas és 3–5 cm vastag. Alakja gumós-hasas, idővel többé-kevésbé hengeresen megnyúlt, a töve gumós, gyökérszerűen végződő, gyakran kihegyesedő. Színe sárga-citromsárga, néha sárgásfehérre fakul; középen vagy alul rozsdavörös sáv lehet rajta. Felső részét vagy teljes egészét fehéres-sárgás hálóminta díszíti.

Spórapora olívbarna. Spórája orsó alakú, sima, mérete 10–15 × 4–6 μm.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A mérgező sátántinóru, a farkastinóru, a változékony tinóru, a fakó tinóru hasonlíthat hozzá.

A kesernyés tinóru
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
fogyasztásra alkalmatlan
Életmód
Tráma
Spórapor

mikorrhizás

csöves

barna
Kalap
Lemezek
Tönk

domború

csupasz

Elterjedése és termőhelye[szerkesztés]

Európában honos; északon ritka. Magyarországon nem gyakori.

Melegkedvelő, meszes talajú lombos erdőkben él, különféle fákkal (tölgy, bükk, gyertyán, hárs, szelídgesztenye) alkot gyökérkapcsoltságot. Júliustól októberig terem.

Nem ehető.

Kapcsolódó cikkek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]