Zsidó abbreviaturák

A zsidó abbreviaturáknak, olykor akronimának (rövidítésnek) nevezik a szavaknak, többnyire tulajdonneveknek vagy az Isten-névnek a kezdőbetűk összevonásával történt lerövidített formáit, amelyek már a legrégibb időben az írás keletkezésekor jöhettek létre.

Története

Az abbreviatúrák egyik oka az volt, hogy eredetileg maguk a betűk is szimbolizáltak valamit, és a szimbólumból általánosították őket. Másik oka a térhiány, az írásjegyekkel való takarékoskodás szükségessége, továbbá a héber betűk számértékes jellege, az Isten-névhez fűződő szent tisztelet, amely miatt lehetőleg kerülték annak kiírását, azonkívül a gyorsírásra való törekvés (ez utóbbi Steinschneider feltevése). Már a Maszóra-szöveg számos abbreviaturát tartalmaz, a Talmud pedig jól ismeri azt, és eredetileg a görögből átvett natrikon, később a III. században pedig a szintén görög szimon szóval jelöli azt.

Az abbreviaturákat az ókorban nem a szerzők nevének rövidítésére használták. Ez utóbbi a késői középkorban és később, egész a legújabb korig volt igen népszerű, annyira, hogy a szerzők teljes neveit számos kommentárnál és szerzőnél nem a címlapból, hanem a bevezetésből ismertek. Néha családi nevek is keletkeztek a XVI–XVIII. század folyamán az abbreviatúrából, így pl. a Brill vagy Brüll név, amely főleg Magyarország, Cseh- és Morvaország területén keletkezett, és amely nem más, mint a Ben Rabbi Juda Löb ha-Levi név abbreviatúrája. Ilyen továbbá a Katz név, amely a Kohen Cedek-ből, minden kohanitának a neve után rövidítve feltüntetett "K" és "c" összevonásából ered. Az abbreviaturákat népszerűvé tette a középkorban az az elterjedt különös szokás, hogy a címek kezdőbetűit megrövidítve összevonták olyan módon, hogy egy személynevet adjanak. A címek, illetve a könyvek szerzői azután ezzel a megrövidített névvel lettek híresek. A legismertebbek ezek közül Rási (Salamon ben Jicchák, 1040–1105) és Rambam (Mose ben Maimon, latinosan Maimonidész, 1137–1204) hittudósok, akiket a rabbinikus irodalomban csakis ezeken neveken említenék. De a többi tekintélyek is rövidített és összevont névformájukban említik őket.

Zsidó hittudósok abbreviaturás nevükön

Forrás: [1]

Abbreviatura	Eredeti (teljes) név	Élt	Latinos név
ARI / HaARI	Rabbi Isaac (ben Solomon) Luria Ashkenazi	1534 – 1572
BeST	Baál Sém Tóv	1698 – 1760
HaGRA	Elija ben Slómó Zalman (HaGaon Rabbenu Eliyahu, "a Vilnai gaon")	1720 – 1797
ChiDA	Chaim Yosef David Azulai	1724 – 1806
MaBIT	Moses ben Joseph di Trani	1505 – 1585
MaHaRaL	Moreinu Ha-Rav Loew (Júda Löw ben Becalél)	1512 – 1609	'
MaHaRaM	Moshe Schick	1807 – 1879	'
MaHaRHaS	Ḥayyim Shabbethai	1557 – 1643	'
MaHaRIL	Yaakov ben Moshe Levi Moelin	1365 – 1427	'
MaHaRIT	Joseph Trani	1538 – 1639	'
MaHaRSA	Shmuel Eidels	1555 – 1631	'
MaHaRSaK	Shlomo Kluger	1785 – 1869	'
MaHaRSaL	Salomon Luria	1510 – 1573	'
MaLBIM	Meir Leibush ben Yehiel Michel Wisser	1809 – 1879	'
RABaD	Abraham ben David	1125 – 1198	'
RABaN (RAVeN)	Eliezer ben Nathan	1090 – 1170	'
RABIH	Eliezer ben Joel HaLevi	1140 – 1225	'
RaDBaZ	David ben Solomon ibn Abi Zimra	1479 – 1573	'
RaLBaG	Rabbi Levi Ben Gerson	1288 – 1344	Gersonides, Leo Hebraeus
RaMaK	Moses Cohen	1709 – 1762	'
RaMaK	Moses ben Jacob Cordovero	1522 – 1570	'
RaMBaM	Mose ben Maimon	1137 – 1204	Maimonides
RaMBaN	Rabbi Mose ben Nahman	1194 – 1270	Nahmanides
RaMBeMaN	Moses ben Menachem Mendel (Moses Mendelssohn)	1729 – 1786	'
RaN	Nisszim ben Reuven	1315 – 1376	'
RaS	Rabbi Simson	?	'

Abbreviaturás családnevek

Az az ősi szokás, hogy a zsidók patronymikont viseltek, 1780-ban a magyar birodalomban is megszűnt. Arra sem gondolhattak többé a magyar zsidók, hogy magyar hangzású neveket vesznek fel, amely régebben, ha gyéren is, megtörtént. II. József magyar királynak 1787. július 23-án kiadott rendelete arra kényszerítette a magyar zsidókat, hogy német hangzású személyes vezetékneveket viseljenek. Sok zsidó azonban a hagyományokhoz való ragaszkodásában irtózott a ráoktrojált német névtől és az újítást azzal tette elviselhetővé, hogy olyan nevet választott, amely ősi nevét, vagy foglalkozását, esetleg származását rejtette magában, anélkül, hogy a német szó eredeti formájából kiesett volna. Akkor vált szokássá, hogy, abbreviaturákba bujtatták az öröklött neveket. Így keletkezett a Bram név a "ben rabbi Mózes" (rabbi Mózes fia) szavak kezdőbetűinek összevonásából. Ben Simon (Simon fia) a régi név kezdőbetűinek összevonásával Basch-ra változtatta a nevét. A Bak, Back névben a "ben kódos" (szent fia) szavak rejtőznek. Ezt a nevet rendszerint a vértanúk ivadékai vették fel. Sok kohanita (papi származású) család a Katz nevet választotta. Ez a név a "Kohen cedek" (igazságos pap) szavakból alakult a kezdőbetűk összevonása által. A Brill-család névadó őse "ben rabbi Jonah Löb" volt. Abbreviaturáknak köszönhetik formájukat még a következő családnevek: Asch, Ascher = Eisenstadt (Kismarton), Bárd, Brod = ben rabbi Dávid; Fakh = Frauenkirchen (Boldogasszonyfalva), Nasch = Nikolsburg, Pach, Pacher = poteach chószem (pecsét vésnök) Sachs = zera kódos (szent ivadék) Schatz = seliach cibur (előimádkozó). A Basch, Back és Brill-családok több kitűnőséget adtak a magyar zsidóságnak.

Források

• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. [2] és [3]

További információk

• A régi, ókori abbreviaturákat összeállította a protestáns G. Dalman „Aramaisch-neuhebrätsches Wörterbuch”-ja, ill. az ehhez mellékelt Händler-féle «Lexikon der Abbreviaturen (1897);
• Schlechter, Studies in Judaism (1901);
• Schlechter, Talmudical Fragments (Cambridge 1896);
• Bernstein, Szefer Rosé Thebót (London 1896);
• Joseph Ezekiel, A Handbook of Hebrew Abbreviations, with their Explanations in Hebrew and English (Bombay 1897);
• Ph. Lederer, Hebräische und aramäische Abbreviaturen (Frankfurt a./M. 1894)
• Mandel Bernát, «A zsidók családneveiről» című tanulmányával az Egyenlőségnek 1909 jan. 17., jan. 24., febr. 7., márc. 7. és márc. 14-én megjelent számaiban.