Zorkóczy Béla

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zorkóczy Béla
Született 1898. március 27.
Moson
Elhunyt 1975. november 18. (77 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Foglalkozása gépészmérnök,
egyetemi tanár
Iskolái Magyar Királyi József Műegyetem (–1924)
Kitüntetései Kossuth-díj (1956)
Sírhelye Farkasréti temető (35-14-36)[1][2]
SablonWikidataSegítség

Zorkóczy Béla (Moson, 1898. március 27.Budapest, 1975. november 18.) Kossuth-díjas gépészmérnök, egyetemi tanár.

Élete, munkássága[szerkesztés]

Zorkóczy Béla fiatalon, 18-19 évesen került az első világháború olasz frontjára, ahol hadifogságba esett. Visszatérve beiratkozott a budapesti József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre, ahol 1924-ben szerezte meg gépészmérnöki diplomáját. Végzés után az egyetem Mechanikai Technológiai Tanszékén maradt tanársegédként, majd 1932-től 1934-ig adjunktusként. Első publikációja - A hegesztés technológiája és korszerű alkalmazása - 1930-ban jelent meg a Magyar Anyagvizsgálók Közleményeiben. 1934-ben a Hubert és Sigmund Acél- és Fémárugyár (a mai Kőbányai Vas- és Acélöntöde elődje) gyárfőnöke lett, 1937-ben műszaki igazgató, majd 1941–1944 között vezérigazgatója volt. Ipari tevékenysége mellett továbbra is előadott az egyetemen. 1945-ben a Csonka Gépgyárban dolgozott, ahol elindította a könnyűfém-dugattyúk gyártását (a Vörös Hadsereg számára). 1945-től a Magyar Gyufaipari Rt.-nél műszaki igazgató volt.

1950-ben rövid ideig a Vasipari Kutató Intézetben volt osztályvezető, majd a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Mechanikai Technológiai Tanszékének alapító tanszékvezetője lett. Ezt a munkakörét egészen 1969-es nyugdíjazásáig betöltötte. Közben ezzel párhuzamosan - 1962 és 1966 között - a Vasipari Kutató Intézet tudományos tanácsadója is volt. 1957-ben szerezte meg a műszaki tudományok kandidátusa címet, akadémiai doktori címét 1976-ban, posztumusz kapta meg. Kiemelkedő szakmai munkájáért 1956-ban Kossuth-díj kitüntetést, 1958-ban Bánki Donát-díjat kapott. Érdemeit 1974-ben a Nehézipari Műszaki Egyetem tiszteletbeli doktori címmel, a BME aranydiplomával ismerte el. Emlékére a Hegesztési Szakosztály 1983-ban Zorkóczy Béla-emlékérmet alapított. A Miskolci Egyetem aulájában áll mellszobra, Lakatos Pál Sándor alkotása. 1994-ben Kecskeméten is avattak szobrot tiszteletére.

Zorkóczy professzor kiemelkedő oktató tevékenységet folytatott, ugyanakkor tudományos tevékenysége is fontos volt: a mechanikai technológia számos területén folytatott eredményes kutató munkát. Tudományos munkássága középpontjában azonban végig a hegesztés és a hőkezelés volt. Alapító tagja volt a Gépipari Tudományos Egyesületnek, tagja volt a Kohó- és Gépipari Minisztérium Műszaki Tanácsának és az MTA Műszaki Osztálya különböző bizottságainak, az International Institute of Welding magyar bizottságának elnöke, illetve igazgatótanácsának tagja volt.

Fontosabb művei[szerkesztés]

  • A hegesztés technológiája és korszerű alkalmazása. Magyar Anyagvizsgálók Közleményei, 1930/8.
  • Modern textilfestő berendezések. Magyar Textiltechnikusok Lapja, 1935/6.
  • Gépészeti zsebkönyv (társszerzőkkel). Budapest, 1937.
  • Maródásálló acélok. Budapest, 1942.
  • Acélok hőkezelése. Budapest, 1949.
  • Anyagismeret bányakutató és -művelő hallgatók számára. Miskolc, 1950.
  • A hőkezelés technológiája. Budapest, 1951.
  • Szerkezeti anyagok technológiája II–III. Miskolc, 1951.
  • Az öntöttvas hőkezelése. Budapest, 1952.
  • Hegesztési anyagismeret. Budapest, 1962.
  • Metallográfia és anyagvizsgálat. Budapest, 1968.

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  1. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  2. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html