Zöld Párt (Svédország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Miljöpartiet de gröna
Zöldpárt

Miljöpartiet ljusreklam 2012.jpg
Mottó: 'Nu. Klimatet kan inte vänta (Nem. Az éghajlat nem várhat!)
Adatok
Elnök Gustav Fridolin
Szóvivő Isabella Lövin

Alapítva 1981
Tagok száma 10 719[1] (2014)

Ideológia zöldpolitika
ökológia
feminizmus
Politikai elhelyezkedés balközép
Parlamenti jelenlét Riksdagban:
25 / 349
Európai Parlamentben:
4 / 20
Nemzetközi szövetségek Globális Zöldek
EP-frakció Zöldek/Európai Szabad Szövetség
Weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Miljöpartiet de gröna
Zöldpárt
témájú médiaállományokat.

A Zöld Párt (svédül Miljöpartiet de gröna, szó szerint Környezetpárt, a zöldek) a zöldpolitika ideológiai alapjain álló balközép politika párt Svédországban.[2] Az 1981-ben alapított párt 2014. október 3-án kormánykoalícióra lépett Stefan Löfven Szociáldemokrata Pártájával. Ez volt az első alkalom, hogy egy zöld párt kormányra jutott Svédországban.[3]

A Zöld Párt a hagyományos pártok környezetvédelmi politikájával szembeni elégedetlenségből született, illetve az atomenergia-ellenes mozgalomból az 1980-as atomenergia népszavazást követően.[4] Kezdetben nem voltak nagyon sikeresek. Az áttörés az 1988-as választásokon következett be, amikor a szavazatok 5,5 %-át megszerezve bejutottal a Riksdagba. Ez volt az első alkalom hetven év alatt, hogy a svéd parlamentbe új párt jutott.[5] Három évvel később a 4 százalékos parlamentbe jutási küszöb alá estek, de 1994-ben ismét bejutottak a Riksdagba és azóta folyamatosan bent vannak a testületben. A pártot két szóvivő képviseli, egy férfi és egy nő. Ezt a tisztet ma (2018 szeptember) Gustav Fridolin és Isabella Lövin tölti be.

A 2014-es választáson a Zöld Párt 6,9 százalékot szerzett. Ez 25 mandátumra volt elegendő, ami a negyedik legerősebb párttá tette őket a Riksdagban. [6]

Ideológiájuk[szerkesztés]

Alapelveik[szerkesztés]

A svéd zöldek háromféle szolidaritásra helyezték elvi platformjukat: "szolidaritás az állatokkal, a természettel és az ökológiai rendszerrel", "szolidaritás a jövő generációkkal" és "szolidaritás a világ minden népével". Mindezt olyan alapeszmék segítségével kívánják megvalósítani, mint a részvételi demokrácia, az ökofilozófia, a társadalmi igazságosság, a gyermekjogok, a körforgásos gazdaság, a globális igazsságosság, az erőszakmentesség, az egyenlőség, a feminizmus, az állatjogok, az öngondoskodás és önkormányzás, a polgári jogok és a fenntarthatóság.[7]

Klímaváltozás[szerkesztés]

A Zöld Párt vezette be a svéd politikába a klímaváltozás problémáját. A klímaválktozás elleni küzdelmet a párt az egyik legfontosabb ügynek tartja. 2013-ban 49 millió svéd koronás költségvetési "klímacsomagot" javasoltak.[8] A párt támogatja, hogy a környezetet nem kímélő termékekere és gyakorlatokra extra adókat vessenek ki.

Atomenergia-ellenesség[szerkesztés]

Az atomenergia-ellenesség kulcsszerepet játszott a párt létrejöttében.[4] A párt programja szerint "ellenezzük új reaktorok építését Svédországban, vagy a létező reaktorok teljesíményének a növelését, ehelyett azonnal szeretnénk megkezdeni az atomenergia kivezetését". [7] A párt európai parlamenti képviselője, Per Bolund 2010-ben így fogalmazott: A párt "nem azt javasolja, hogy már ma csukjuk be az atomreaktorokat, hanem hogy az új, megújuló energiák bevezetésével párhuzamosan vezessük ki őket".[9]

Európai integráció[szerkesztés]

A párt eleinte ellenezte a csatlakozást az Európai Unióhoz, és új népszavazást sürgetett az ügyben. EU-ellenességük a szavazatok 17 százalékát szerezte meg nekik az 1995-ös európai parlamenti választáson, amely az első volt Svédország számára.[10] Az EU-ból való kilépés még 2006-ban is szerepelt a párt programjában.[11]

Ezt a politikát 2008 szeptemberében belső pártszavazás vetette el.[12] A párt azonban euroszkeptikus maradt. A pártprogramnak az ezt a témát kifejtő része azzal kezdődik, hogy a párt a decentralizáció híve, és politikájának lényegi célkitűzáse, hogy a döntések minél inkébb helyben szülessenek meg. Ugyanakkor a program azt is kimondja, hogy a zöldek "melegen a nemzetközi együttműködést ajánlják. Európát a demokráciák világa részének szeretnénk látni, ahol az emberek szabadon mozognak a határokon keresztül és ahol az emberek és országok kereskednek egymással és együttműködnek".[7]

Kritikák[szerkesztés]

Iszlám extrémizmus[szerkesztés]

2016 áprilisába a Zöld Pártot komoly támadások érték, miután a párt delegálta lakásögyi miniszter, Mehmet Kaplan a Szürke Farkasok nevű szélsőjobboldali török szervezet prominenseivel együtt vett részt egy vacsorán.[13][14][15][16] Miután a figyelem ráirányult egy olyan korábbi (2009-ben tett) Kaplan-nyilatkozatra, amelyek a náci Németországhoz hasonlította Izraelt, a miniszter lemondott, de a párt vezetői még mindig védték.[13][17] Már lemondása után olyan képek kerültek forgalomba, amelyeken Kaplan és a Zöld Párt más tagjai a Muszlim Testvériséghez kötött kézmozdulatokat mutatták.[13][17]

Újabb vita keletkezett, amikor egy emelkedőben lévő zöld párti politikus, Yasri Khan visszautasította a kézfogást egy női tévériporterrel.[15][17]

Választóik[szerkesztés]

A Zöld Párt szavazótáborát az egyetemi, főiskolai hallgatók, a szakszervezeti tagok, a 18-30 év közötti fiatalok és az első szavazók között népszerűek. A párt a legkevésbé a 65 év feletti nyugdíjasok és a farmerek körében népszerű. [18]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Sjunkande medlemsantal oroar inte Schyman
  2. Swedish Green Party. www.mp.se . Miljöpartiet de gröna. (Hozzáférés: 2014. szeptember 13.)
  3. Sveriges Radio: Sweden gets a new government. (Hozzáférés: 2015. február 24.)
  4. a b (2010) „Miljöpartiet De Gröna. Från miljömissnöjesparti till grön regeringspartner”. Statsvetenskaplig Tidskrift 112 (2). (Hozzáférés ideje: 2013. október 1.)  
  5. Allmänna valen, 1988, Del 1 Riksdagsvalet. Statistics Sweden. [2017. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 7.)
  6. Röster - Val 2014. Valmyndigheten
  7. a b c Party Platform 2013. Miljöpartiet de gröna
  8. (2013. szeptember 30.) „MP föreslår klimatpaket”. Svenska dagbladet.  
  9. Miljöpartiet chattade om kärnkraften. Dagens Nyheter, 2010. május 26.
  10. (1996) „No to the European union (EU): Miljöpartiet's success in the 1995 European parliament elections in Sweden”. Environmental Politics 5 (2). DOI:10.1080/09644019608414268. (Hozzáférés ideje: 2013. szeptember 30.)  
  11. (2006. április 20.) „Miljöpartiet la fram valmanifest”. Dagens Nyheter.  
  12. Mp skippar krav på EU-utträde. Sveriges radio
  13. a b c Sweden's Green Party hit by religious row”, Al Jazeera, 2016. április 27. 
  14. Housing minister, Turkish extremists dined together”, Radio Sweden, 2016. április 14. 
  15. a b Swedish cabinet member compared Israel with Nazi-Germany”, Svenska Dagbladet, 2016. április 17. 
  16. Sweden's housing minister Mehmet Kaplan quits after his Nazi comparison to Israel”, International Business Times, 2016. április 18. 
  17. a b c Green Party leaders: We have no plans to resign”, The Local, 2016. április 25. 
  18. Holmberg, Sören (2010). „Riksdagsvalet 2010 Valu”, Kiadó: Sveriges Television. [2011. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés ideje: 2010. szeptember 30.)  

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Green Party (Sweden) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.