Wolin (település)
Megjelenés
Ellenőrzött
| Wolin | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország | |||
| Vajdaság | Nyugat-pomerániai | ||
| Járás | Kamieńi járás | ||
| Polgármester | Ewa Grzybowska | ||
| Irányítószám | 72-510 | ||
| Körzethívószám | +(48)91 | ||
| Rendszám | ZKA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 4702 fő (2021. márc. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 326,3 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 14,41 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
![]() | |||
| Wolin weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Wolin témájú médiaállományokat. | |||
Wolin (németül: Wollin) város Lengyelországban a Nyugat-pomerániai vajdaságban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A Wolin sziget déli részen található.
Történelem
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bambergi Szent Ottó 1124-ben vezette be a városba a kereszténységet. 1140 és 1176 között a település Pomerániában az első püspöki székhely volt. 1262-ben I. Barnim pomerániai herceg és III. Vartiszláv pomerániai herceg emelte Wollint városi rangra.[2]
Wollin a Hanza-szövetség tagja volt. A reformáció 1535-ben jelent meg a városban. A vesztfáliai béke után mint Svéd-Pomeránia része Svédországé, majd 1720-ban a stockholmi szerződés után a Porosz Királyságé lett a település.
1945. május 4-én a Vörös Hadsereg elfoglalta a várost, majd hivatalosan átadták a lengyel hatóságoknak.
Képek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A tanácsház
- A Dziwna szoros Wolinben
- A könyvtár
- A posta
- A múzeum
- A Szent Miklós-templom
Itt született
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Johannes Bugenhagen (1485–1558), német reformátor
- Adrian Virginius (1605/1615–1647), német evangélikus lelkész
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "bdl.stat.gov.pl/api/v1/data/localities/by-unit/023216607064-0980079?var-id=1639616&format=jsonapi". Hozzáférés: 2022. október 6..
- ↑ Dietmar Lucht: Die Städtepolitik Herzog Barnims I. von Pommern 1220-1278. Veröffentlichungen der Historischen Kommission für Pommern, Reihe V: Forschungen zur pommerschen Geschichte, Bd. 10. Köln Graz 1965, Seite 8 ff
