William Henry Waddington
| William Henry Waddington | |
 | |
| Franciaország miniszterelnöke | |
| Hivatali idő 1879. február 4. – 1879. december 28. | |
| Előd | Jules Dufaure |
| Utód | Charles de Freycinet |
| külügyminiszter | |
| Hivatali idő 1877. december 13. – 1879. február 4. | |
| közoktatási miniszter | |
| Hivatali idő 1876. március 9. – 1877. május 17. | |
| Született | 1826. december 11. Saint-Rémy-sur-Avre, Eure-et-Loir |
| Elhunyt | 1894. január 13. (67 évesen) Párizs |
| Sírhely | Père-Lachaise temető |
| Párt | balközép |
| Házastársa | Mary Alsop King Waddington |
| Foglalkozás | régész, numizmatikus, diplomata |
| Iskolái |
|
| Díjak | Fellow of the Society of Antiquaries |
 A Wikimédia Commons tartalmaz William Henry Waddington témájú médiaállományokat. | |
William Henry Waddington (Saint-Rémy-sur-Avre (Eure-et-Loir), 1826. december 11. – Párizs, 1894. január 13.) francia politikus, diplomata, régész és numizmatikus. A Harmadik Francia Köztársaság 10. miniszterelnöke.
Élete
[szerkesztés]Apja 1780-ban telepedett át Angliából Saint-Rémy-sur-Avre-ba, és pamutszövő gyárat alapított, ami 1932-ig működött. William Henry Párizsban, Rugbyben és a Cambridge-i Egyetemen (Trinity College) szerzett diplomát klasszikus ókortudományból. Azután visszatért Franciaországba és kérvényezte a francia állampolgárságot. Néhány évvel később Charles öccse is ígéretes katonai pályáról mondott le Angliában, visszatért szülővárosába, hogy átvegye a családi üzem irányítását.
William minden idejét a régészetnek szentelte. 1850-ben bejárta Kis-Ázsiát, két tanulmányban számolt be útjáról. Tíz év elteltével Görögországban és Szíriában fejezte be előzőleg megkezdett munkáit. A hazatérése után publikált két tanulmányának köszönhette, hogy 1865-ben az Académie des inscriptions et belles-lettres tagjává választották. 1868-ban folytatta a görög és latin feliratokról szóló fejezetet Philippe Le Bas–val közösen írt könyvében, a Voyage archéologique en Grece et en Asie-Mineure. Waddington tekintélyes éremgyűjteményét a Francia Nemzeti Könyvtár numizmatikai kabinetje őrzi.
Politikai pályafutása
[szerkesztés]1870-ben a köztársaság mellé állt, 1871-től 1876-ig Aisne megye nemzetgyűlési képviselője, majd a megye szenátora 1894-ig. 1873. május 19-én Adolphe Thiers kormányában közoktatási miniszter, de a kormány hat nap után lemondott. 1876. március 9-én Jules Dufaure 4. kormányában a közoktatási minisztérium élére került, 1877. december 13-án Dufaure 5. kormányában a külügyminiszter lett. 1878-ban a francia küldöttséget vezette a Berlini kongresszuson.
1879. február 4-én Jules Grévy miniszterelnökké nevezte ki, de megtartotta a külügyi tárcát is. Miniszterelnökként sikerült egyensúlyt tartania a konzervatív szenátus és a republikánus nemzetgyűlés között. Közel egy évig tartó kormányzása pozitív eredményeket hozott: a párizsi kommün felkelői részleges amnesztiát kaptak, a Marseillaise hivatalosan is nemzeti himnusz lett, a nemzetgyűlés visszatért Versailles-ból Párizsba, megindult a vasúthálózat fejlesztése, döntés született arról, hogy minden megyében tanítóképzőt létesítenek, kiegyensúlyozott költségvetést szavaztak meg. Kormányában öt protestáns miniszter foglalt helyet. Néhány olyan intézkedést, mint a vasárnapi munka betiltásának eltörlését a jobboldal a római katolikus egyház elleni támadásnak vette, ezért Waddington 1879. december 28-án lemondott.
1883-ban ő képviselte hazáját III. Sándor orosz cár koronázási ünnepségén. Júliusban nagykövetként küldték az Egyesült Királyságba. Gazdag angol család sarjaként könnyen megnyíltak előtte a kapuk, a kormányhivatalnokok között viszontlátta egykori cambridge-i diáktársait. Szolgálai ideje alatt súrlódásmentesek voltak az angol–francia kapcsolatok.
Publikációi
[szerkesztés]- Voyage en Asie mineure au point de vue numismatique (1853)
- Mélanges de numismatique et de philologie (1861)
- Édit de Dioclétien établissant le maximum dans l'Empire romain (1864)
- Inscriptions grecques et latines de la Syrie (1870)
- Voyage archéologique en Grèce et en Asie Mineure (1877)
Források
[szerkesztés]- Bokor József (szerk.). A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X
- Waddington William, ancient sénateur de l’Aisne (francia nyelven). Sénat. (Hozzáférés: 2015. július 4.)
- Balbino Katz: Quand un Anglais gouvernait la France (francia nyelven). Aventures de l’histoire, 2009. (Hozzáférés: 2015. július 4.)
Kapcsolódó szócikk
[szerkesztés]
| Elődje: Jules Dufaure |
Franciaország kormányfője 1879. február 4. – 1879. december 28.  |
Utódja: Charles de Freycinet |
