Will Eisner

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Will Eisner
Will Eisner (San Diego Comic Con, 2004).jpg
Született William Erwin Eisner
1917. március 6.
Brooklyn, New York
Elhunyt 2005. január 3. (87 évesen)
Lauderdale Lakes Florida, Amerikai Egyesült Államok
Művészneve Will Eisner
Álneve
  • Willis Rensie
  • Mr. Heck
  • W. Morgan Thomas
  • Erwin Willis
  • Ford Davies
Állampolgársága amerikai[1]
Nemzetisége amerikai
Foglalkozása képregényalkotó
Iskolái
  • DeWitt Clinton High School
  • Art Students League of New York
Kitüntetései
  • Inkpot Award (1975)[2]
  • Grand prix de la ville d'Angoulême (1975)[3]
  • Yellow Kid Award (1986)[4]
  • Jack Kirby Hall of Fame (1987)[5]
  • Harvey Award for Best Writer (1993)[6]
  • Harvey Award for Best Cartoonist (Writer/Artist) (1993)[6]
  • Milton Caniff Lifetime Achievement Award (1994)[7]
  • Reuben Award (1998)[7]
  • Society of Illustrators Hall of Fame (2015)[2]
Halál okahirtelen szívmegállás

Will Eisner aláírása
Will Eisner aláírása

Will Eisner 2004-ben

A Wikimédia Commons tartalmaz Will Eisner témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

William Erwin Eisner (Brooklyn, New York, 1917. március 6.Lauderdale Lakes, Florida, 2005. január 3.) amerikai képregényalkotó. Stílusteremtő alkotásain, így például a The Spirit és az A Contract With God, valamint elméleti munkáin keresztül jelentősen hozzájárult a képregény, mint értékes művészeti forma elismertségének előmozdításában, ami miatt az amerikai képregény egyik legkiemelkedőbb alakjaként tartják számon. Emlékét a tiszteletére alapított és a nevét viselő Eisner-díj őrzi.

Életpályája[szerkesztés]

Will Eisner bevándorló zsidó szülők gyermekeként született 1917-ben, Brooklynban. A középiskola után első képregényei, a Harry Karry és a The Flame a Wow, What A Magazine! című magazinban jelentek meg. A kiadvány megszűnése után Eisner és Jerry Iger saját stúdiót alapítottak, melyben a képregény szinte minden műfaját felölelve tevékenykedtek, és olyan későbbi jelentős alkotók kezdték meg pályájukat náluk, mint Bob Kane, Lou Fine és Jack Kirby. A stúdió kedvelt képregényei közé tartozott a Sheena, Queen of the Jungle és a Muss em Up.

Eisner 1939-től a Quality Comicsnál folytatta pályafutását, és olyan szereplőket alkotott meg, mint például Doll Man, Uncle Sam, Wonder Man, Lady Luck és Black Hawk. 1940-ben alkotta meg legnevezetesebb figuráját, a The Spirit című képsor címszereplőjét. Az álarcos detektív kalandjait bemutató történetek hamar nagy népszerűségre tettek szert.

1942-ben Eisnert besorozták. Ebben az időben elsősorban a hadsereg számára készített posztereket, illusztrációkat és képsorokat, mint például a Private Dogtag és a Joe Dope. Leszerelése után ismét folytatta a The Spirit történeteit és új füzeteket is indított. Az általa alapított American Visuals Corporation oktatási és reklámcélú képregényeket és más illusztrációkat készített.

Eisner 1978-ban alkotta meg A Contract With God című, az amerikai képregény egyik mérföldköveként is számon tartott művét. Az 1980-as és 1990-es években több más, szintén elismert műve is megjelent, mint például a The Building, a The Dreamer, az A Family Matter és a To the Heart of the Storm. 2005-ben nem sokkal halála előtt jelent meg utolsó képregénye, a Cion bölcseinek jegyzőkönyvei című antiszemita gúnyirat ihlette Az összeesküvés (The Plot).

Alkotói munkáján kívül Eisner jelentős képregényelméleti munkája a Comics and Sequential Art és a Graphic Storytelling.

Halála[szerkesztés]

Eisner, 2005. január 3-án halt meg a Florida-i Lauderdale Lakesben. Halálát szövődmények okozták, miután 2004. december 22-én négyszeres bypass műtétett végeztek el rajta.

Halála után a DC Comics, megemlékezést tartott a manhattani Lower East Side környéken, ahol azóta is gyakran látogatják Eisner munkáját, az Angel Orensanz Alapítvány Norfolk Streeten.[8]

Eisnert a felesége, Ann Weingarten Eisner, és fiuk, John élte túl.[9][10][11]

Magyarul megjelent művei[szerkesztés]

  • Az összeesküvés. Cion bölcseinek jegyzőkönyve. Az igazság; előszó Umberto Eco, ford. Greskovits Endre; Ulpius-ház, Bp., 2005

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]