Wikipédia:Tudakozó/Archívum/2012-08-30

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

„Minden jog fenntartva!” jelentése[szerkesztés]

Ez a kérdés még nyitott. Ha tudod a választ és a forrást is meg tudod adni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [szerkesztés] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy mit jelent az ha kreatív oldalakon azt látom,hogy - minden jog fenntartva -!

Az a termékre vonatkozik,vagy arra a technikára is melyet azzal a termékkel lehet készíteni?

--Machika vita 2012. augusztus 30., 20:12 (CEST)[válasz]

Szerintem a termékre írt copyright jelent ilyesmit. A weboldalakon látható licencek magára az oldal tartalmára vonatkoznak (képek, szöveg). – LApankuš 2012. augusztus 30., 20:15 (CEST)[válasz]

Nem vagyok szakértő, de szerintem is lényeges, hogy ez a kijelentés a honlapon hol látható. Ha a honlap "impresszumában", akkor ez azt jelenti, hogy a honlapról képet, szöveget átvenni és máshol felhasználni tilos. Ha láthatóan a termékre vonatkozik, akkor a kikötés egészen biztosan egy per esetén kap majd először gyakorlati értelmet. Ha bizonyítani tudod, hogy a technika kidolgozása a saját fejlesztési munkád eredménye, és/vagy olyan technikát használtál fel, amelynek a felhasználása nem engedélyhez kötött, akkor magát a technikát szerintem nem védi a jog, hacsak nincs szabadalmi oltalom alatt, annak viszont jele van a különféle országok szabadalmi hivatalainál. Magának a terméknek a megjelenése szintén lehet szabadalmaztatva, akkor konyec, de ha nincs, akkor is lehet rosszhiszeműséget feltételezni a megjelenés követésével, lásd a Samsung-bukta esetét a közelmúltban. A termék funckiója, illetve funkciói szintén lehetnek általános jogi védelem alatt. Ha van valamid, ami tudomásod szerint másnak a szellemi vagy tárgyi termékének szabadalmi, szellemi vagy kereskedelmi jogi oltalma alá eshet, akkor feltétlenül erre szakosodott ügyvéddel kell beszélned. Az sem kizárt, hogy a jogtulajdonossal megállapodsz a jog részleges birtoklásának megvásárlásáról. - Orion 8 vita 2012. augusztus 31., 17:09 (CEST)[válasz]

Szerzői jogi értelemben szokás használni; inkább csak divat, nincs valódi jelentősége. A felhasználás mindenképpen tilos a tulajdonos írásbeli engedélye nélkül, akár ki van írva, hogy minden jog fenntartva, akár nincs. (A szokás talán onnan ered, hogy pár évtizeddel ezelőtti az amerikai jog valóban csak akkor ismerte el a copyrightot, ha ott volt, hogy (C) <tulajdonos> All rights reserved. --Tgrvita 2012. szeptember 2., 22:19 (CEST)[válasz]

a világűr hőmérséklete[szerkesztés]

Megválaszolva. Ha további kiegészítést akarsz tenni, akkor kattints a szakaszcím mellett a [forrásszöveg szerkesztése] feliratra.
Ha új kérdést akarsz feltenni, kattints ide!

Azt szeretném megtudni, hogy hány fok a világűr hőmérséklete.
Hány fok a leghidegebb - celsius fok amit sikerült előállítani.
--84.0.255.118 (vita) 2012. augusztus 30., 20:19 (CEST)[válasz]

válasz1:

A hőmérséklet nem más mint a hőmérővel érintkező anyagrészecskék átlagos mozgási energiája. A hőmozgásra gondolj! Minél nagyobb bármely anyag alkotórészei rezgésének, vagy véletlenszerű, egymással való ütközésükből származó mozgásának sebessége, annál magasabb hőmérsékletűnek mondjuk.
Egyetlen atomnak, molekulának, elemi részecskének hőmérsékletét mérni nem tudjuk, hiszen a mérőműszert nem képes „felingerelni”, a műszernek hozzá képest hatalmas tömegében lévő anyagrészecskék hőmérsékletét (mozgási energiáját) nem képes mérhetően megváltoztatni. Következésképpen a vizsgálandó „egy szem” anyag hőmérsékletéről nem kaphatunk információt. (Csak közvetett módon. A sebességét megmérve mondhatjuk: ugyanakkora a sebessége, mint egy bizonyos hőmérsékletű anyagtömbben hőmozgást végző ugyanolyan részecskének...)
A világűrben nincs anyag. (Amelyik térrészben van - akármilyen kevés - anyag, az már nem űr.) Ha nincs anyag, akkor nincs hőmérséklet sem.
Ha az anyagtalan űrben van egy anyagi test: atom, molekula, elemi részecske, de akár ember, űrhajó, önmagában, akkor hősugárzással veszít hőmérsékletéből, mert nem érintkezik anyaggal (amitől energiát vehetne fel). Ez az anyagi test előbb-utóbb lehűl a teljes energiavesztésig: az ún. alapállapotba kerül. Ezt az alapállapoti hőmérsékletet nevezzük az abszolút nulla foknak. Ennél kisebb hőmérséklete anyagnak nem lehet. (Elméleti megállapítás.)
Mivel a világűrnek nevezett tér nem teljesen anyagmentes, még ahol üresnek véljük is: nincs még kozmikus por sem, ott is van elektromágneses sugárzás! Ez is anyag, hiszen energiája van, tehát hőmérséklete is van! Emiatt a világűrnek nevezett tér legritkább anyagsűrűségű részének is van (legalacsonyabb) hőmérséklete: 2,7 °K = -270 °C.
A második kérdésedre a válasz: JELENLEG A LEGHIDEGEBB „A világ legnagyobb részecskegyorsítójának, a genfi székhelyű Európai Nukleáris Kutatási Központ (CERN) nagy hadronütköztetőjének (LHC) belsejében mínusz 271 Celsius-fok a hőmérséklet, vagyis hidegebb van mint az űrben.” (Forrás: metropol.hu 2009. október 19.)
vitorlavita 2012. augusztus 30., 23:04 (CEST)[válasz]
válasz 2
Vitorla válasza a jelenleg legalacsonyabbra vonatkozik. Az Abszolút nulla fok szócikkünket olvasva találhatunk egy ideillőbb mondatot: A jelenlegi világrekordot 1999-ben állították fel, 100 pikokelvinre hűtöttek egy darab ródiumot. Ez azt jelenti, hogy 0,0000000001 Kelvin hőmérséklet a legkisebb amit már létrehoztak. – Rodrigó 2012. augusztus 31., 10:50 (CEST)[válasz]
válasz 3
"A világűr hőmérséklete" így, egyszerűen fogalmazva attól függ, hogy hol értendő. Nyilván a jelentős hősugárzástól védett helyre kell gondolnunk, tehát például a Föld vagy egy űrhajó árnyékában, a napfénytől takarva. Viszont a test, amely az árnyékot adja, szintén sugároz valamennyi hőt. Kiindulási pontnak annyi biztos, hogy az egyik Voyager szonda az Uránusz külső hőmérsékletét -213 Celsius-foknak mérte, pedig az nem is a világűr. Más adatot sajnos nem találtam, az elméleti -270 fokon kívül. - Orion 8 vita 2012. augusztus 31., 17:25 (CEST)[válasz]