Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon/Baktérium

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Baktérium[szerkesztés]

Több mint megérdemelten kiemelt cikk, témában üdítő változatosság lenne a kezdőlapon, egyetlen piroska árválkodik az első két bekezdésben, fotó akad, minden más rendben. | Bennó Pffffft.gif idemondjad/mitművelt 2007. február 22., 23:52 (CET)

Symbol support vote.svg támogatom --KGyST 2007. március 7., 15:00 (CET)

Symbol support vote.svg támogatom Peterbud 2007. március 14., 15:08 (CET)

Symbol oppose vote.svg ellenzem, amíg a vitalapon jelzett aggályaim a baktériumoknak a ragadozók előli menekülésére vonatkozó kijelentéssel kapcsolatban - ami a Morfológia szakaszban találtatik - eloszlatásra nem kerülnek. Utána viszont - ha Mivel a szükséges javítás megtörtént - Symbol support vote.svg támogatom. Ragold 2007. március 17., 14:02 (CET) Ragold 2007. március 17., 21:46 (CET)

Symbol support vote.svg támogatom --Lily15 üzenet 2007. március 17., 19:02 (CET)

Symbol support vote.svg támogatom + egy tudománytalan Symbol opinion vote.svg megjegyzés: szerintem a "szaporodás" fejezetben levő kép sokkal jobban mutatna a címlapon. --Hkoala Pesce(Simbolo).jpg vita 2007. március 17., 22:01 (CET)


Baktériumtelepek lemez agaron

A baktériumok (Bacteria domén) egysejtű, többnyire pár mikrométeres prokarióta mikroorganizmusok. Változatos megjelenésűek: sejtjeik gömb, pálcika, csavart stb. alakúak lehetnek. A mikrobiológia egyik ága, a bakteriológia foglalkozik a baktériumok tudományos vizsgálatával. A baktériumok prokarióta szervezetek, tehát szemben az állatokkal és más eukariótákkal, nincs sejtmagjuk és más membránnal határolt sejtszervecskéjük. Ámbár hagyományosan baktériumnak neveznek minden prokariótát, a tudományos nevezéktan az utóbbi pár évben megváltozott, miután molekuláris biológiai módszerekkel a prokariótákat sikerült két alapvetően eltérő felépítésű és származású csoportra különíteni. Ez a két domén az Archaea és a Bacteria. A Föld minden élőhelyén megtalálhatóak a baktériumok: vízben, szárazföldön vagy a levegőben, még mélytengeri hőforrásokban és nukleáris hulladékban is. Egy gramm talaj kb. 40 millió, egy milliliter felszíni víz egymillió baktériumsejtet tartalmaz. A Földön pedig összesen mintegy 5 kvintillió (5 × 1030) baktérium élhet.