Wikipédia:Nevezetesség (könyvek)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ez a lap néhány alapvető szempontot ad a Wikipédia szerkesztőinek annak az eldöntéséhez, hogy egy adott könyvnek legyen-e cikke a Wikipédián vagy sem. Ha egy könyv eleget tesz ezeknek a kritériumoknak, akkor általában a könyv megérdemel egy cikket, ha azonban nem tesz eleget, az önmagában nem ok az azonnali törlésre.

Ez az útmutató a Wikipédia:Nevezetesség könyvekre specializált változatának tekinthető, a könyvekre alkalmazza a Wikipédia alapvető elveit, beleértve az alábbiakat:

A nevezetességre vonatkozó állításoknak is eleget kell tenniük a Wikipédia ellenőrizhetőségi irányelvének; nem elég egyszerűen kijelenteni, hogy egy könyv teljesíti a kritériumot, hanem megbízható források segítségével meg is kell indokolni ezt a kijelentést.

Az alábbiakban használt „nevezetesség” fogalom nem azonosítható a könyv értékével. Lehet ugyanis egy könyv briliánsan megírt, lenyűgöző és tartalmas, és ugyanakkor az itteni kritériumok értelmében mégsem eléggé nevezetes, mivel nincsen annyi ellenőrizhető anyag a könyvről, amiből kitelne egy enciklopédia szócikk.

Alkalmazási terület[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A könyv fogalmát tágan értelmezzük; ez az útmutató nem tartalmaz specifikus nevezetességi kritériumokat a következő típusú kiadványokra: képregények; képregényalbumok (a manga kivételével); magazinok; szótárak, értelmező szótárak, enciklopédiák, atlaszok és almanachok; zenei kiadványok, mint például librettók; használati utasítások és vizsgára felkészítő könyvek. A jövőben készülhet ezekre is külön irányelv, de analógiaként addig ez is hasznos lehet.

A fenti kritériumok alkalmazhatóak az elektronikus formátumú könyvek (e-könyvek) esetében is.

Kritériumok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy könyv általában akkor nevezetes, ha megbízható forrásokból ellenőrizhető módon eleget tesz legalább egy kritériumnak az alábbiak közül:

  1. A könyv tárgya[1] volt több kiadott nemtriviális[2] munkának, amelynek forrásai függetlenek magától a könyvtől,[3] és ezen munkák némelyike általános közönségnek szól. A meghatározás magában foglal minden formájú kiadott művet, legyen az újságcikk, más könyv, televíziós dokumentumfilm és recenzió. Szükséges az is, hogy létezzenek olyan művek is, amelyek elégséges kritikai megjegyzést tartalmaznak ahhoz, hogy a cikk túlmutasson a cselekmény egyszerű összefoglalásán.
    • Ez kritérium nem tartalmazza az újranyomásokat, a sajtóközleményeket, a fülszöveget, illetve az egyéb olyan kiadványokat, amelyben a szerző, a kiadó, az ügynöke vagy más érdekelt fél hirdeti a könyvet vagy beszél róla.[4]
  2. A könyv jelentős irodalmi díjat nyert.
  3. Megbízható források szerint a könyv jelentősen hozzájárult egy nevezetes filmhez, más műalkotáshoz, vagy valamilyen politikai vagy vallási mozgalomhoz.
  4. A könyv iskolai, főiskolai, egyetemi vagy posztgraduális tananyag valamely országban.[5]
  5. A könyv szerzője történelmileg olyan jelentős, hogy bármely műve nevezetesnek tekinthető.[6]

Más szempontok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Minimális követelmények[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A könyv rendelkezzen ISBN-számmal (ez csak az 1966 után kiadott könyvekre vonatkozik), legyen elérhető legalább egy tucat könyvtárban és szerepeljen a származási országának a hivatalos vagy tényleges nemzeti könyvtárában. Magyarországon a könyveket az Országos Széchényi Könyvtár katalogizálja; az Amerikai Egyesült Államokban a Library of Congress; az Egyesült Királyságban a British Library; Franciaországban a Bibliothèque nationale de France; Németországban pedig a Deutsche Nationalbibliothek.

Ezek a követelmények szükségesek, de nem elégségesek: ha egy könyv megfelel ezeknek a minimumfeltételeknek, abból még nem feltétlenül következik, hogy a könyv nevezetes, ha viszont a könyv nem teljesíti a minimumfeltételeket, akkor valószínűleg nem nevezetes.

Saját kiadás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külön megjegyzendő, hogy a saját kiadás jelzi ugyan, de nem bizonyítja a nem-nevezetességet. Léteznek ugyanis kivételek, mint például Robert Gunther: Early Science in Oxford vagy Edgar Allan Poe: Tamerlane. Vegyük észre, hogy mindkét könyv eleve, már az 1. kritérium alapján is nevezetes.

A minimumkövetelmény kapcsán ne feledkezzünk el arról, hogy sok saját kiadású és nevezetesnek nem tekinthető könyv is rendelkezik ISBN-nel, az ilyen könyvek is szerepelhetnek a nemzeti könyvtár katalógusában, továbbá megtalálhatóak lehetnek a Google Book Search segítségével.

Megkérdőjelezheti a Wikipédia-cikk megtartását, ha azt a könyv szerzője vagy más érdekelt fél hozta létre.

Online könyvesboltok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Önmagában az a tény, hogy egy könyv az online könyvesboltok (például az Alexandra, Amazon.com, Antikvárium.hu, Bookline) listájában szerepel, még nem jelent feltétlenül nevezetességet, mivel ezek a weblapok számos olyan kiadványt is felsorolnak, ami a szerző saját költségén jelent meg. Arra vonatkozóan sincs érvényes megállapodás, hogy ezek könyveladási listáján milyen helyezés tekinthető a nevezetesség vagy a nem-nevezetesség bizonyítékának.

Meg nem jelent könyvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Wikipedia is not a crystal ball. Nem tanácsos cikket írni a még meg nem jelent könyvekről. Egy ilyen cikk csakis akkor fogadható el, ha a könyv valamilyen további szempontból nevezetesnek minősül, tipikusan akkor, ha a könyv előrejelzése már önmagában is nevezetesség. Ilyenkor azonban több független forrással kell alátámasztani azt is, hogy a könyv az adott címmel és valóban meg fog jelenni, valamint azt is, hogy körülbelül mikor.

Nem kortárs könyvek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Pragmatikusan nézve a legtöbb könyv, amelynek a nevezetességéről vita indul és a róla szóló cikk törlési megbeszélésre jut, a modern korból származik. Mindazonáltal a sokkal korábban írt könyvek nevezetességét is meg lehet kérdőjelezni esetenként; a fenti kritériumok azonban, tekintve, hogy elsősorban a modern könyvekre vonatkoznak, nem nagyon alkalmasak a régiek megítélésére. Ilyenkor egy józan megközelítés javasolt; derítsük ki, hogy idézték-e széleskörűen a könyvet, vagy hogy írtak-e róla, továbbá hogy kiadták-e nemrégiben; vizsgáljuk meg a könyv hírnevét a múltban és helyét az irodalomtörténetben.

Egyetemi jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyetemi jegyzetek eltérnek a nagyközönség számára írt könyvektől céljukat és megjelentetési módjukat illetően. Gyakran nagyon speciális tartalmúak, kis példányszámban jelennek meg, és csak szakosodott könyvtárakban vagy könyvesboltokban találhatók meg. Ezért a fent vázolt kritériumok ebben az egyetemi szférában nem alkalmazhatóak minden további nélkül. Ismét csak a józan észre kell hagyatkoznunk. Ilyen esetekben a nevezetesség tekintetében azt kell figyelembe venni, hogy a könyv milyen kiadónál jelent meg,[7] hogy milyen gyakran idézik más egyetemi kiadványokban vagy a médiában,[8] és hogy a könyv a saját szakterületén vagy a határos diszciplínákban mennyire elismert, valamint hogy tananyag-e, kötelező olvasmány-e több jelentős oktatási intézményben.

Származtatott cikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Általánosan elfogadott a Wikipédián, hogy a cikkeket nem szabad egyre apróbb és részletezőbb alcikkekre szabdalni, mivel a nevezetesség szintje rendszerint minden felosztással tovább csökken. Ez azt jelenti, hogy míg a könyv lehet nevezetes, abból nem következik, hogy a könyv egyes szereplői vagy elemei nevezetesek, és gyakran fordul elő az az eset, amikor egy könyv kinyilvánítottan nevezetes, a belőle származtatott cikk nem az. Persze léteznek kivételek, lásd Wikipédia:Nevezetesség (fikció).

Egyes esetekben, ha maga a könyv nem tesz eleget a megállapított nevezetességi kritériumoknak, ajánlatosabb a könyvről szóló anyagot a szerző cikkében elhelyezni, semmint külön cikket indítani a könyvről.

Eszközök[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Nem nevezhető a mű tárgyának egy olyan triviális előfordulás, ami csak a könyv, a szerző vagy a kiadás egyszerű megemlítésére szorítkozik, egy árlista része vagy egyéb nem lényegi említés.
  2. ^ a b A triviális munkák körébe a személyes weblapok, blogok, fórumok és Usenet-posztok, a wikik és más olyan médiumok tartoznak, amelyek önmagukban nem tekinthetőek megbízhatónak. A tárgyalási mód elemzése is perdöntő lehet; a Slashdot.org például megbízható ugyan, de már a közönség által a lapra írt megjegyzések nem mondhatóak annak. Fontos azt is ellenőrizni, hogy a mű szerzője, kiadója, kereskedője vagy ügynöke nem érdekelt-e a külsőnek tekintett forrásban.
  3. ^ a b A függetlenség követelménye nem zárja ki a kiadóipartól való függést általánosságban, csak az olyan függő viszonyt, ami az adott könyvhöz kapcsolódik.
  4. ^ a b Az önreklámozás és a termékkihelyezés nem jelenthet utat az enciklopédiacikk felé. A kiadott mű azt jelenti, hogy valaki más ír a könyvről. (A Wikipédia:Önéletrajz foglalkozik azokkal az ellenőrizhetőségi és semlegességi problémákkal, amelyek akkor lépnek fel, ha a cikk tárgya egyben a cikk forrása is). A nevezetesség mércéje éppen az, hogy a tárgytól (illetve annak szerzőjétől, kiadójától, kereskedőjétől vagy ügynökétől) független emberek úgy találták, hogy a könyv elég jelentős ahhoz, hogy nemtriviálisnak tekinthető művet írjanak és jelentessenek meg róla.
  5. ^ a b Ez a kritérium nem tartalmazza a speciálisan tankönyvnek szánt szöveggyűjteményeket vagy kézikönyveket, csak az olyan önálló műveket, amelyek önmagukban elég jelentősek ahhoz, hogy tanulmányozás tárgyát képezzék, például jelentős filozófiai, irodalmi vagy tudományos művek.
  6. ^ a b Például egy olyan személy, akinek az életét és műveit tananyag tárgyalja.
  7. Egy nagyon jó érv, ha a könyv egy nevezetes egyetemi kiadónál jelent meg; részint mivel ezek a kiadók nem kereskedelmi jellegűek, de azért is, mert a kiadás előtt megívánják a szakmai lektorálást.
  8. Lehet azonban, hogy a könyv annyira speciális, hogy a világon alig száz ember képes megérteni és kommentálni az anyagot.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]