Werner von Haeften

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Werner von Haeften
Bundesarchiv Bild 146III-347, Werner Karl v. Haeften.jpg
Született 1908. október 9.[1]
Berlin
Meghalt 1944. július 21. (35 évesen)
Tiergarten
Sírhely Alter St.-Matthäus-Kirchhof Berlin
Állampolgársága német
Rendfokozata főhadnagy
Csatái második világháború
Kitüntetései Vaskereszt
Halál oka golyó általi halál
Szülei Hans von Haeften
A Wikimédia Commons tartalmaz Werner von Haeften témájú médiaállományokat.

Werner Karl von Haeften (Berlin, 1908. október 9. – Berlin, 1944. július 21.)[2] második világháborús német katona, a Wehrmacht főhadnagya, a Walküre hadművelet, azon belül is az Adolf Hitler elleni július 20-i merénylet egyik fontos résztvevője. A német náciellenes mozgalom hősének tekintik.

Korai élete[szerkesztés]

Haeften és testvére, Hans Berlinben születtek, apjuk Hans von Haeften volt, katonatiszt és a Német Nemzeti Levéltár (Reichsarchiv) elnöke. Werner szülővárosában tanult jogot, majd egy hamburgi bankban dolgozott a második világháború kirobbanásáig, amikor csatlakozott a német hadsereghez.

Háborús szolgálat, a Walküre hadművelet[szerkesztés]

1943-ban, miután felépült egy, a keleti fronton elszenvedett súlyosabb sebesüléséből, Haeften Claus von Stauffenberg ezredes szárnysegédje lett, aki a német ellenállás egyik legmeghatározóbb alakja volt.

1944. július 20-án Stauffenberg és Haeften voltak azok, akik a kelet-poroszországi Rastenburgba (ma Kętrzyn, Lengyelország) utaztak, a Wehrmacht főparancsnoki erődítményébe, a Farkasverembe (Wolfsschanze), azzal a céllal, hogy megölik Adolf Hitlert, és így a Tartalékhadsereg átveheti az irányítást a náciktól. Stauffenberg egy aktatáskába rejtett bombát helyezett el abban a konferenciateremben, ahol fontos német katonai vezetők tartottak tanácskozást a Führer részvételével. A robbanást követően Stauffenberg és Haeften sietve elhagyták a helyszínt, és Berlinbe repültek, ahol (abban a tudatban hogy Hitler meghalt, aki – mint később kiderült – túlélte a merényletet) elindították a Walküre hadművelet névre keresztelt tervet. A terv azonban kudarcot vallott, a nácikhoz hű csapatok megakadályozták a hatalomátvételt.

Még aznap este Haeftent, Stauffenberget, valamint Friedrich Olbricht tábornokot és Albrecht Mertz von Quirnheim ezredest letartóztatták a Bendlerblock területén (a Hadügyminisztérium épületében), és Friedrich Fromm tábornok, a Tartalékhadsereg főparancsnoka (akinek a beleegyezése nélkül indították el a hadműveletet, és akit később szintén letartóztattak és kivégeztek hallgatólagos bűnrészességért) egy gyorsított hadbírósági eljárás keretében mind a négyüket golyó általi halálra ítélte. Az ítéletet éjfél után, a Bendlerblock udvarán hajtotta végre egy tíz főből álló gyalogsági kivégzőosztag.[3] Olbricht és Quirnheim volt az első két kivégzett, majd Stauffenberget szólították, ám Haeften, hűségét és hatalomnak való ellenszegülését még egyszer utoljára bizonyítandó, a Stauffenbergnek szánt golyók útjába állt, így ő halt meg harmadikként.[4]

Werner testvérét, Hansot (aki szintén részt vett az ellenállási mozgalomban) 1944. augusztus 15-én kötéllel végezték ki a Plötzenseei börtönben.

Megjelenése a kultúrában[szerkesztés]

A Bendlerblock udvarán kivégzett ellenállók emlékműve

Az 1971-es, Osvobozhdenie: Napravlenie glavnogo udara[5] című, a keleti blokk országainak koprodukciójában készült filmdrámában Haeftent a keletnémet Hans-Edgar Stecher alakította. A 2004-es német Stauffenberg - A Valkűr hadművelet című filmben Hardy Krüger, Jr. játszotta el, a 2008-as Valkűr című filmben pedig Jamie Parker.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Werner von Haeften című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Munzinger-Archiv. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. (Fest, 1996) 277–278. o.
  3. (Moorhouse, 2006) 207. o.
  4. (Fest, 1996) 278. o.
  5. Nincs magyar címe.

Források[szerkesztés]

  • Fest, Joachim. Plotting Hitler's Death ('Staatsstreich: Der lange Weg zum 20 Juli'). Weidenfeld & Nicolson (1996). ISBN 0-297-81774-4 
  • Moorhouse, Roger. Killing Hitler. Jonathan Cape (2006). ISBN 0-224-07121-1