Weninger Antal

Weninger Antal
az 1950-es években
Született	1902. április 22. Boldogasszony
Elhunyt	1993. november 26. (91 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	orvos szakíró
Sírhelye	Új köztemető
Sablon Wikidata Segítség

Weninger Antal (Boldogasszony, Moson vármegye, 1902. április 22. – Budapest, 1993. november 25.) orvos, szakíró, jógaoktató.

Élete

A jelenleg Ausztria területén lévő Boldogasszonyban született (ma Frauenkirchen). Két évesen családja Mosonbánfalvára költözött, miután édesapját ott főjegyzővé választották. Burgenland átcsatolásáig itt élt a család. A magyaróvári gimnázium első négy éve után, a világháború hősi ideáljától elragadtatva, a kismartoni katonai főreáliskola növendéke lett, és innen mint rangelső, a traiskircheni katonai akadémiára került. Az elvesztett háború után lemaradt a katonai pályáról és 17 évesen a bécsi orvostudományi egyetemre járt, végül a budapesti egyetemen szerzett diplomát 1930-ban. A debreceni klinikán tanársegéd, szülész-nőgyógyász, sebész és a röntgenlabor vezetője lett.

Ő írta 1939-ben az első magyar jógakönyvet A keleti jóga, India misztikája és ősi gyógymódja címmel, melyhez előszót az akkor már híres indológus, Baktay Ervin írt. Az 1940-es évek végén Ortutay Gyula kultuszminiszter ki akarta őt nevezni hiteles egyetemi tanárnak, nem utolsósorban azzal a céllal, hogy az orvosi egyetemen szabad, fakultatív tárgyként a pszichoszomatikus módszert tanítsa, majd bevezesse a jóga rendszeres oktatását. Azért, hogy akiknek a gyógyítás lesz a dolguk, először magukat, igazi Énjüket ismerjék meg, mielőtt másokat kezelnének.^[forrás?] Az elkövetkező években tizenhárom könyve látott napvilágot ebben a témában.

A Magyar Nemzet első munkatársainak egyike volt, számos náciellenes cikket közölt Bánfalvi Szilárd álnéven, ezek közül kiemelkedett a Nyilas áfium ellen való orvosság és a Paranoiások című sorozata, amelynek egyik darabjában alig leplezve rajzolta meg Hitler elmeorvosi portréját. E cikk miatt bíróság elé is került. A második világháború előtt és alatt üldözöttek százait mentette meg saját élete kockáztatásával.

A háború után 1947-ben eltávolították igazgató-főorvosi állásából, megakadályozták, hogy a SOTE-n tanítson és sokáig csupán iskola-, és üzemorvosként dolgozhatott. Ezekben az években a gyógyításon kívül elsősorban a keleti orvoslással foglalkozott. Legjelentősebb könyve Az idő partján, mely az orvosi egyetem jógatankönyveként íródott, bár ezt a szerepet sajnos nem tölthette be.

1988-ban, negyvenhat évnyi szünet után jelent meg a mű átdolgozott 2. kiadása, mely szintén sokakat indított el a jóga útján. Írt külföldi orvosi szaklapokba németül, franciául, és angolul. Öt nyelven tájékozódott folyamatosan szemüveg nélkül mindarról, amit a világ orvostudománya újként kínál.

A 80-as években kis létszámú jógacsoportokat is oktatott. Csak élete vége felé jutott szóhoz a televízióban, 1991-től nevéhez fűződött az első, jógát népszerűsítő tévésorozat. Illetve ebben az időben írt cikkeket a Nők Lapjába, melyek ezoterikus tartalmúak voltak. Elsősorban az integrál-jógát népszerűsítette, könyveiben többször tesz említést róla. 1992-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozata kitüntetést.

1993-ban távozott el az élők sorából.

Emlékezete

Sírhelye az Új köztemető 92-es parcellánál található. A Facebookon emlékére oldalt üzemeltetnek.

Művei

• A keleti jóga. India misztikája és ősi gyógymódja. Az ifjúság megőrzésének, a szervezet konzerválásának és a betegségek kezelésének új útjai; Palladis, Bp., 1939
• A gyógyítóművészet új irányai; Vörösváry, Bp., 1941
• Szellem és egészség. A gyógyítóművészet új irányai. Orvos a lélekért, 1-3.; Vörösváry, Bp., 1941
• Razzia az emberi szervezetben; Vajda-Wichmann, Bp., 1943
• A keleti jóga. India misztikája és ősi gyógymódja; 2. bőv., teljesen átdolg. kiad.; Vörösváry, Bp., 1943
• Az egészség testi és lelki forrásai; Országos Közművelődési Szövetség, Bp., 1944
• A nővérekhez / Mozart. Két előadás; Magyarországi Szimbólikus Nagypáholy, Bp., 1947
• A jó egészség kincseskönyve. A magyar nép számára; Palladis, Bp., 1947
• Az idő partján. Jóga és személyiség; előszó Róbert László; Tankönyvkiadó, Bp., 1986
• Jóga a mindennapokban; Nótárius, Bp., 1991

Források

• forum.nol.hu: ELFELEDETT MAGYAROK
• magyarmenedek.com
• A jóga magyarorszagi története 1.
• termeszetgyogyaszat-konyvek.hu Archiválva 2015. április 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Weninger Antal Vitray Tamás műsorában
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Privát Ki Kicsoda. Szerk. Szigeti Sándor. Bp. , Haas & Singer, 1992.