Weninger Antal

Linkek hozzáadása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ezt a szócikket némileg át kellene dolgozni a wiki jelölőnyelv szabályainak figyelembevételével, hogy megfeleljen a Wikipédia alapvető stilisztikai és formai követelményeinek.
Weninger Antal
A második feleségével
A második feleségével
Született 1902. április 22.
Boldogasszony
Elhunyt 1993. november 26. (91 évesen)
Budapest
Állampolgársága magyar
Foglalkozása
Sírhelye Új köztemető
Sablon • Wikidata • Segítség

Weninger Antal (Boldogasszony, Moson vármegye, 1902. április 22. – Budapest, 1993. november 25.[1]) orvos, szakíró, jógaoktató.

Élete[szerkesztés]

A jelenleg Ausztria területén lévő Boldogasszonyban született (ma Frauenkirchen). Két évesen családja Mosonbánfalvára költözött, miután édesapját ott főjegyzővé választották. Burgenland átcsatolásáig itt élt a család. A magyaróvári gimnázium első négy éve után, a világháború hősi ideáljától elragadtatva, a kismartoni katonai főreáliskola növendéke lett, és innen mint rangelső, a traiskircheni katonai akadémiára került.[2]

Az elvesztett háború után lemaradt a katonai pályáról és 17 évesen a bécsi orvostudományi egyetemre járt, végül a budapesti egyetemen szerzett diplomát 1930-ban. A debreceni klinikán tanársegéd, szülész-nőgyógyász, sebész és a röntgenlabor vezetője lett.

Ő írta 1939-ben az első magyar jógakönyvet A keleti jóga, India misztikája és ősi gyógymódja címmel, melyhez előszót az akkor már híres indológus, Baktay Ervin írt. A negyvenes évek végén Ortutay Gyula kultuszminiszter ki akarta nevezni Dr. Weningert nyilvánosan hiteles egyetemi tanárnak, nem utolsósorban azzal a céllal, hogy az orvosi egyetemen szabad, fakultatív tárgyként a pszichoszomatikus módszert tanítsa, majd bevezesse a jóga rendszeres oktatását. Azért, hogy akiknek a gyógyítás lesz a dolguk, először magukat, igazi Énjüket ismerjék meg, mielőtt másokat kezelnének. Az elkövetkező években tizenhárom könyve látott napvilágot ebben a témában.

A Magyar Nemzet első munkatársainak egyike volt, számos náciellenes cikket közölt Bánfalvi Szilárd álnéven, ezek közül kiemelkedett a Nyilas áfium ellen való orvosság és a Paranoiások című sorozata, amelynek egyik darabjában alig leplezve rajzolta meg Hitler elmeorvosi portréját. E cikk miatt bíróság elé is került. A második világháború előtt és alatt üldözöttek százait mentette meg saját élete kockáztatásával.

A háború után 1947-ben eltávolították igazgató-főorvosi állásából, megakadályozták, hogy a SOTE-n tanítson és sokáig csupán iskola-, és üzemorvosként dolgozhatott. Ezekben az években a gyógyításon kívül elsősorban a keleti orvoslással foglalkozott. Legjelentősebb könyve Az idő partján, mely az orvosi egyetem jógatankönyveként íródott, bár ezt a szerepet sajnos nem tölthette be.

1988-ban, negyvenhat évnyi szünet után jelent meg a mű átdolgozott 2. kiadása, mely szintén sokakat indított el a jóga útján. Írt külföldi orvosi szaklapokba németül, franciául, és angolul. Öt nyelven tájékozódott folyamatosan szemüveg nélkül mindarról, amit a világ orvostudománya újként kínál.

A 80-as években kis létszámú jógacsoportokat is oktatott. Csak élete vége felé jutott szóhoz a televízióban, 1991-től nevéhez fűződött az első, jógát népszerűsítő tévésorozat. Illetve ebben az időben írt cikkeket a Nők Lapjába melyek ezoterikus tartalmúak voltak. Elsősorban az Integrál-jógát (több klasszikus jógaforma intelligens kombinációja) népszerűsítette, könyveiben többször tesz említést róla.1992-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje polgári tagozata kitüntetést.

1993-ban távozott el az élők sorából. Sírhelye az Új köztemető 92-es parcellánál található. A Facebookon emlékére oldalt üzemeltetnek.[3]

Művei[szerkesztés]

  • A keleti jóga. India misztikája és ősi gyógymódja. Az ifjúság megőrzésének, a szervezet konzerválásának és a betegségek kezelésének új útjai; Palladis, Bp., 1939
  • A gyógyítóművészet új irányai; Vörösváry, Bp., 1941
  • Szellem és egészség. A gyógyítóművészet új irányai. Orvos a lélekért, 1-3.; Vörösváry, Bp., 1941
  • Razzia az emberi szervezetben; Vajda-Wichmann, Bp., 1943
  • A keleti jóga. India misztikája és ősi gyógymódja; 2. bőv., teljesen átdolg. kiad.; Vörösváry, Bp., 1943
  • Az egészség testi és lelki forrásai; Országos Közművelődési Szövetség, Bp., 1944
  • A nővérekhez / Mozart. Két előadás; Magyarországi Szimbólikus Nagypáholy, Bp., 1947
  • A jó egészség kincseskönyve. A magyar nép számára; Palladis, Bp., 1947
  • Az idő partján. Jóga és személyiség; előszó Róbert László; Tankönyvkiadó, Bp., 1986
  • Jóga a mindennapokban; Nótárius, Bp., 1991

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ „"Elhunyt Weninger Antal orvos szakíró" - Magyar Hírlap, 1993 november 26.”.  
  2. ↑ Varga Imre: Légy Önmagad! 
  3. ↑ Dr. Weninger Antal emlékoldala. (Hozzáférés: 2023. november 3.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Privát Ki Kicsoda. Szerk. Szigeti Sándor. Bp. , Haas & Singer, 1992.
  1. ↑ Weninger Antal Vitray Tamás műsorában. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Weninger_Antal&oldid=26661936”