Weisz Fanni
| Weisz Fanni | |
| Született | Weisz Ágnes Fanni 1992. szeptember 18. (33 éves) Pécs |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | modell |
Weisz Fanni[1] (Pécs, 1992. szeptember 18. –)[2] hallássérült fotómodell, szépségkirálynő, esélyegyenlőségi aktivista.
Élete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Siketen született,[3] ami a hétköznapi életben nem elenyésző probléma. A beszéd, mely az elsődleges kommunikációs eszköz az ember számára, összefügg a hallással. Édesapja Weisz Gábor, édesanyja Léránt Ágnes.
Hatéves korában szereztek tudomást róla, hogy van egy cochleáris implantáció nevezetű műtét, mely az utolsó megoldásnak tűnt, hogy hallhasson. Hétéves korában a szegedi klinikán cochleáris implantációs műtétet végeztek rajta, aminek segítségével hall ugyan, de a hallás utáni értelmezés nem tökéletes, ezért sok esetben tolmácsra van szüksége, és a nyilvánosság előtt fél beszélni.[4]
Tízéves koráig a kaposvári Duráczky József siketek és nagyothallók iskolájában tanult,[3] Pécsett az Illyés Gyula Általános Iskolába járt. Középiskolai tanulmányait a pécsi József Nádor Gimnázium és Szakképző Iskolában kezdte, majd magántanulóként Budapesten folytatta,[3] mellette modellként dolgozott és esélyegyenlőségi aktivistaként, országjáró kampányt indított a jelnyelv népszerűsítésére, előadásokat tartott oktatási intézményekben.
2018. augusztus 11-én összeházasodott Hajmásy Péter Pál kosárlabda-játékossal. 2020. július 16-án közösségi oldalán bejelentette, hogy válnak.
Bendegúz nevű gyereke 2024. december 19-én született.[5]
Munkássága
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]2010 decemberében, a Megasztár döntőjében Rúzsa Magdi Gábriel című dalát kísérte jelnyelven.[3]
Csend Hangja néven egy nevelési-oktatási és esélyegyenlőségi programot kezdeményezett, amely köré a segíteni szándékozó emberek, civil szervezetek és cégek részvételével egy klaszter szerveződött.[3][6]
2011-ben a Szegedi SZEFO Zrt, Chance márkájának arca lett, és szerepelt a Jóban Rosszban című sorozatban.
2012-ben a Magyar Baptista Szeretetszolgálat jótékonysági nagykövete ingyenes ételosztáson vesz rész majd, Haitire utaznak, a világ legszegényebb és egyik legkorruptabb országába,[6][7] illetve esélyegyenlőségi aktivistaként támogatta a fogyatékkal élő gyermekek számára megrendezett Danubius Mosoly Olimpiát.[8]
2012-ben Európa első siket sajtószóvivője az Afrikai-Magyar Egyesületnél, amely hátrányos helyzetű embereken segít.
2013-ban a Danubius Szállodalánc Arca[9] mellette a Vodafone főállású angyalaként iskolákban tartott érzékenyítő előadásokat, segítette a Hallatlan alapítvány munkáját.[3]
2013-ban indult a Weisz Fanni szakkör is. Az a pécsi kezdeményezés, amelynek keretében jelelő szakkört szerveztek általános iskolások számára. Az ötletet Fanni adta, aki több pécsi iskolában is tartott rendhagyó osztályfőnöki órát, ahol arról beszélt a diákoknak, milyen a siket emberek világa és hogyan találhatják meg a közös nyelvet. Az előadásoknak akkora sikere volt, hogy több gyerek érdeklődését is felkeltette a jelnyelv iránt.[10]
2014-ben az M1 csatornán induló Ég, föld, férfi, nő című sorozat műsorvezetője volt.[3]
2015-ben megjelent Hallatlan vakáció című regénye,[11] a Márka üdítő márkanagykövete lett és a 2015-ös Milánói Világkiállításon Magyarország Arca-ként képviselte hazánkat.[12]
2015-ben BMW, 2017-ben az Infiniti, 2018 -ban a Toyota, 2019-ben a Lexus márkanagykövet.
2018-2019-ben az Oriflame márkanagykövete.
Áder János köztársasági elnök újévi beszédeinek jeltolmácsa volt: 2013-ban,[8] 2014-ben,[3] 2015-ben, 2016-ban, 2017-ben,[13] 2018-ban,[14] 2019-ben, 2020-ban,[15] 2021-ben, és 2022-ben.
Elismerései
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 2007-ben a megye szépe.[2]
- a Blikk Év embere-választásán a 2010-es év civil hőse.
- A szépségkirálynő című műsor közönségdíjasa (végül nem utazik ki a Miss Intercontinental 2011 szépségversenyre).[6]
- 2011 decemberében Pécs polgármestere, Páva Zsolt a pécsi kötődésű Vujity Tvrtko kezdeményezte felterjesztés alapján úgy döntött, hogy Weisz Fanninak adományozza a Pécs Város Arca címet.[6] A városháza tájékoztatása szerint az országszerte ismert pécsi modell az első olyan fogyatékkal élő, aki saját szülővárosát képviseli.
- 2013. június 19-én az Új Nemzedék Jövőjéért Program keretein belül, Navracsics TiborDr. Navracsics Tibor]] közigazgatási és igazságügyi miniszter fővédnökségével a siketek egyenlőségéért folytatott küzdelméért és példamutató munkásságáért inspiráció kategóriában kapott díjat.[16]
- 2014-ben az év embere Baranyában.[2]
- 2015-ben Forbes 30 sikeres 30 alatti listáján szerepel.[17]
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Cégadatok a BCE Nemzeti Cégtár Nonprofit Zrt. adatbázisában". Nemzeti Cégtár. 2018. január 4. Hozzáférés: 2018. január 4.
- 1 2 3 "Weisz Fanni a "Baranyai neves személyek" életrajzi adatbázisában". Csorba Győző Könyvtár. 2018. 2018. január 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. január 4.
- 1 2 3 4 5 6 7 8 Bus István (2014. október 15.). "Weisz Fanni-interjú". nlcafe.hu. Hozzáférés: 2018. január 4.
- ↑ Horváth Patrícia (2014. január 17.). "Weisz Fanni valójában hall és beszél, de gátlásos, ezért kevesen tudják". Pécsi Újság. Hozzáférés: 2018. január 4.
- ↑ Weisz Fanni boldogabb mint valaha: „Ma már sokkal könnyebb minden, egyre stabilabb vagyok”
- 1 2 3 4 Babos Attila (2012. március 24.). "Közismert lett Weisz Fanni, a siket modell". Dunántúli Napló. 2018. június 12. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. január 4.
- ↑ Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen
<ref>címke; nincs megadva szöveg a(z) „:0” nevű lábjegyzeteknek - 1 2 "Weisz Fanni új munkát kapott". hvg.hu. 2013. január 8. Hozzáférés: 2018. január 4.
- ↑ "Weisz Fanni lett a Danubius hotelhálózat háziasszonya | Marie Claire". 2013. január 17. Hozzáférés: 2021. március 14.
- ↑ "Indul a Weisz Fanni szakkör". Pécs, a kultúra városa. 2014. november 23. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. március 14.
{{cite web}}: Unknown parameter|archívdátum=ignored (súgó); Unknown parameter|archívurl=ignored (súgó) - ↑ Weisz Fanni (2015. december 1.). "Hallatlan vakáció". Tóthágas Kiadó. Hozzáférés: 2018. január 4. (ISBN 9786155463976)
- ↑ https://www.epiteszforum.hu. "A 2015-ös Milánói Világkiállítás magyar pavilonja". https://www.epiteszforum.hu (angol nyelven). Hozzáférés: 2021. március 14.
{{cite web}}: External link in|last=és|work= - ↑ "Mégis ott lehet Weisz Fanni Áder mellett szilveszterkor". hvg.hu. 2016. december 15. Hozzáférés: 2018. január 4.
- ↑ "Áder Assisi Szent Ferencre bízta a piszkos munkát". hvg.hu. 2018. január 1. Hozzáférés: 2018. január 4.
- ↑ "Áder János: Legyünk hálásak 2021-ben!". Magyar Hírlap. 2021. január 1. 2020. december 31. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. január 3.
- ↑ "Új Nemzedék Központ". www.ujnemzedek.com. 2019. december 28. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2021. március 14.
- ↑ "30 sikeres magyar 30 alatt | szmo.hu". www.szeretlekmagyarorszag.hu. 2015. február 7. Hozzáférés: 2021. március 14.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "Weisz Fanni hivatalos honlapja". 2013. január 10. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. január 3.
- Vujity Tvrtko (2012). "Pokoli történetek - A királynő beszéde". Pokoli-Angyali Kiadó. Hozzáférés: 2018. január 4. (ISBN 9789630848831)
- MTI (2011. október 10.). "Egy fogyatékkal élő fotómodell miatt fogtak össze a pártok". hvg.hu. Hozzáférés: 2018. január 4.
- "Ha valaki veszekszik, lekapcsolom a villanyt, és kész". hvg.hu. 2012. március 6. Hozzáférés: 2018. január 4.
- Bakonyi Gyöngyi (2015. április 30.). "A csend nagykövete". design.hu. 2018. január 4. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2018. január 4.
