Weber Kristóf

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Weber Kristóf
Kristof J. Weber 2014.jpg
Életrajzi adatok
Született 1959. augusztus 11. (60 éves)
Pécs
Pályafutás
Hangszer nagybőgő
Tevékenység zeneszerző, zenekritikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Weber Kristóf témájú médiaállományokat.

Weber Kristóf János (Pécs, 1959. augusztus 11. –) (külföldön Kristof J. Weber) magyar zeneszerző, muzikográfus.

Élete[szerkesztés]

1973–77 között középfokú hangszeres (nagybőgő) tanulmányokat folytatott a Pécsi Művészeti Szakközépiskolában, 1978–80 között Hergenrőder Miklós pécsi kanonok-zeneszerzőtől tanult partitúraolvasást és ellenpontot. Közben a pécsi és a kaposvári színházakban volt kisegítő énekes. 1979-től Budapesten intézményen kívül, önképzéssel tanult zeneszerzést Csapó Gyula (zeneszerző) felügyelete mellett. 1984-ben vendéghallgató volt Darmstadtban. 1985-től Vidovszky László asszisztense, mesterének őt tartja.

1984-től rendszeresen jelennek meg zenei tárgyú írásai a Dunántúli Naplóban, a Magyar Ifjúságban és a Jelenkorban. 1988-ban Witold Lutosławski kurzusát látogatta a lengyelországi Wrocławban. Kapcsolatot tartott a budapesti zenei undergrounddal: rövid ideig az A. E. Bizottság együttes vendégzenésze és megzenésítette Swierkiewicz Róbert (képzőművész) és a Xertox csoport dolgos meditációit (performanszait). Rendszeresen járt az Új Zenei Stúdió és a 180-as Csoport bemutatóira. Utóbbi mutatta be Gyászzene Güth János emlékére című művét. Számtalan hazai és külföldi kortárs mű bemutatásában működött közre zeneszerzőként, szerkesztőként és előadóként is.

1988-ban visszaköltözött szülővárosába. 1993-ban megnősült: felesége Weber Katalin nyelvész. Két gyermekük született: Anna Margaréta (1998) és János Theodor (2003). Az 1990-es évektől alkalmazott zenével foglalkozik, több mint száz kísérőzenét komponált rövidfilmekhez és színdarabokhoz. Elsősorban a pécsi, a debreceni és a kecskeméti színházak állandó zeneszerzője, de zenésített színdarabot Budapesten, Szegeden, Nyíregyházán, Békéscsabán és Kaposváron is. Műveit bemutatták Bulgáriában, Horvátországban, Németországban, Romániában,Szlovákiában, Szlovéniában, Törökországban és az USA-ban is. 2009 óta együttműködik a lipcsei Privatelektro Endliche Automaten zenekarával. 2014-től a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán számítógépes kottaszerkesztést oktat.

Művészete[szerkesztés]

Zeneszerzői munkásságára jellemző Erik Satie és John Cage, valamint az amerikai minimalizmus hatása. Két évtizede kísérletezik dupla faktúrájú (szinkronitikus) művek komponálásával, ahol nemcsak két faktúra szólal meg egyszerre, hanem két különböző (bitonális) hangnem és ritmus is. Egy-egy zeneművében különböző hangrendszereket szembesít: funkciós tonalitást véletlen műveletekkel, akusztikus hangaszereket elektronikussal, dodekafóniát modális hangsorokkal. Túlnyómórészt magyar nyelvű vokális műveket ír: megzenésítette többek között Borbély Szilárd, Csordás Gábor, Falcsik Mari valamint Zalán Tibor verseit. Hangszeres művei elsősorban hangszerszólók, de számos kamaraművet is jegyez.

Fontosabb művei[szerkesztés]

Zenei alkotások[szerkesztés]

  • 1977 – Stabat Mater –vegyeskar
  • 1983 – Rousseau park rezervátum – énekbeszéd, orgona (Csordás Gábor versére)
  • 1989 - Gyászzene Güth János emlékére - kamarazenekar
  • 1990 – Miserere – vegyeskar
  • 1994 – Kaiserschnitt – mágnessel preparált zongora
  • 1995 – Decens darabok – zongora
  • 1996 – Decrescendo – kamarazenekar
  • 1998 – Vasárnapi énekek – vegyeskar
  • 1999 – Fuvolára, zongorára is–fuvola, zongora
  • 2000 – Négyötöd ötnegyedben – vegyeskar
  • 2001 – Papírdalok – alt, zongora ( Borbély Szilárd verseire)
  • 2002 – Az ólomkatona története – meseopera (szöveg: Borbély Szilárd, Andersen nyomán)
  • 2003 – Abendlied der Margarethe– mezzo, szimfonikus zenekar (szöveg: J. W. Goethe)
  • 2003 – 4 Canzoni – hegedű
  • 2003 – Álmatlanság–pergődob
  • 2005 – Egyszerű mise – vegyeskar, harmónium
  • 2006 – Showkirálynő – énekes szólisták, zongora, gitár ( Zalán Zibor színművéhez)
  • 2007 – Bambuszrügyek– zongora
  • 2008 – Haláldalok– szoprán szóló (szöveg: Hélinant de Froimont, fordította Csorba Győző)
  • 2009 – Rézfúvóstriók – trombita, harsona, tuba
  • 2009 – Die Bachstelze – cselló
  • 2009 – Éneklő állatkert – gyermekkar
  • 2010 – Missa in memoriam Francisco Liszt – tenor, 2 hegedő cselló, harmónium
  • 2010 – Igyunk itt – cimbalom
  • 2010 – Halotti búcsúztató – szoprán, alt énekesekre, harsonára (szöveg: Borbély Szilárd)
  • 2011 – Oktett– alt, és 7 hangszer (szöveg Borbély Szilárd)
  • 2011 – Nincs ott aki –mezzo, angolkürt, zongora (szöveg: Borbély Szilárd)
  • 2011 – Volt egy hely–női kar, ütősök (szöveg: Falcsik Mari)
  • 2012 – Diaulia – két blockflöte

Könyvei[szerkesztés]

  • 1997 – Beszélgetések a zenéről (Vidovszky Lászlóval). Jelenkor, Pécs ISBN 9636760861
  • 2005 – Alkalmazott zene – Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar, Pécs ISBN 9636420467

Diszkográfia[szerkesztés]

  • 1994 – Short Day's Music –Dió Stúdió, Budapest
  • 1996 – Decrescendo –Dió Stúdió, Budapest
  • 1997­ – Rythms of the Future Unknown –Dió Stúdió, Budapest
  • 2011 – Edd meg a fényt – (feLugossy Lászlóval), szerzői kiadás

Érdekességek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]