Várhely (Sopron)
| Várhely (Burgstall, Purgstall) | |
 | |
| A Várhely a Károly-kilátóból | |
| Magasság | 482 m |
| Hely | Sopron |
| Hegység | Soproni-hegység |
| Elhelyezkedése | |
 Várhely
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 39′ 59″, k. h. 16° 31′ 57″Koordináták: é. sz. 47° 39′ 59″, k. h. 16° 31′ 57″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Várhely témájú médiaállományokat. | |
A Várhely (németül Burgstall vagy esetenként Purgstall[1][2]) a Soproni-hegység egyik csúcsa, tengerszint feletti magassága 482 m. Nevét a csúcsot körülvevő, a kora vaskor idején épült földvárról kapta. A földvár melletti területen számos halomsír található. A hegy legmagasabb pontján áll a fából épített Várhely-kilátó.
Földrajza[szerkesztés]
A Várhely Sopron belvárosától mintegy 5 km-re délnyugatra fekszik. A hegytető és a rajta álló kilátó a város több pontjáról, illetve a Soproni-hegység több kilátójából is látható. Északról a Brennbergi-völgy, keletről a Tacsi-árok, délről az Ördög-árok, nyugatról a Tolvaj-árok határolja. Tengerszint feletti magassága 482 m. Keleti oldalában fakad a Szent György-forrás, a hegyet határoló völgyekben pedig további három forrás található: a Természetbarát-forrás és a Hármas-forrás (Tacsi-árok), valamint a Béla-forrás (Brennbergi-vőlgy). Területét részben fenyő-, részben lombos erdő borítja.
Történelme[szerkesztés]
A kora vaskorban, az i. e. 7. században a Várhelyen élők a hegytetőn lévő telepüket sánccal vették körbe. A magaslatot körbevevő kettős, néhol hármas fősánc Hallstatt-korabeli, a délnyugati kettős elősánc és a fősánc által határolt területet kettéválasztó középső sánc kelta korabeli. A földből és fából épített vár egy 900 m hosszú és 350 m széles területet foglal el, a fősánc által határolt terület mintegy 21,5 ha (azaz 215 000 m2) nagyságú.[3]
Az földvár belső területén a kelták jelentős átépítéseket végeztek a késő vaskorban, ennek nyomát őrzik a belső sáncok. A főkapu közelében egy szögletes, földbe mélyített korai vaskori házat is feltárt a kutatás. Az erődítményhez déli irányból körülbelül 200 kisebb-nagyobb halomsír csatlakozik egy alacsonyabban fekvő domboldalon, a telephez vezető mai út két oldalán.
A Várhelyen található Hallstatt kori sáncvár a keleti Hallstatt kultúra egyik legfontosabb lelőhelye. Az itteni feltárásokat 1887-ben Bella Lajos, a soproni reáliskola (a mai Széchenyi István Gimnázium) tanára kezdte meg.[4] 1932-ig több ásatás történt a földvárban és a mellette elterülő halomsírokból álló temető területén.[5] Az ásatások 1971–1978 között Patek Erzsébet vezetésével folytatódtak.[6][7][8]
A Várhelyen előkerült leletek (elsősorban az alakos urnák) nemzetközi szinten is jelentősek. A település i. e. 750–600 közötti időszakának rétegeiből rozs- és búzaszemek valamint a tenyészett állatok: sertés, szarvasmarha, juh, kecske, ló és kutya csontjai kerültek elő. A vadászott állatok közül a gímszarvas, vaddisznó és őz csontjait találták meg. Az 1970-es években feltárt halomsírok egyikét a talált leletek másolatával berendezve megtekinthetővé tették.
Bella Lajos tiszteletére a soproni múzeumbarátok 1957-ben emlékművet állítottak az egykori ásatások helyszínén. Az emlékművet Szakál Ernő soproni szobrászművész tervezte, tetején az ásatások során előkerült urna öntöttvasból készült másolata áll.[9] Az emlékművet 2001-ben a Széchenyi István Gimnázium felújította.
-
Földsánc a Várhelyen -
Megnyitott halomsír -
Leletmásolatok a sírban -
A Bella-emlékmű -
A Bella-emlékmű felirata -
Várhelyi lelet Bécsben
Turizmus[szerkesztés]
A hegytetőn álló Várhely-kilátó, illetve az ásatási helyszíneken kialakított archeológiai park miatt a Várhely kedvelt túracélpont. Gyalog több irányból is megközelíthető a jól kiépített, jelzett turistautakon. A Bella-emlékmű közelében esőbeálló és pihenőpadok is találhatók. 2005 óta minden évben a Várhelyen kerül megrendezésre a „Kelta ünnep”.
A Várhelyen álló első kilátó 1885-ben közadakozásból épült. Az időjárás miatt 1896-ban már javításra szorult, de csak 1909-ben építették újjá. A második kilátó sem volt hosszú életű, 1929-ben újat kellett építeni, ez 1979-ig állt. A jelenlegi kilátót Somfalvi György tervezte, és 1981-ben adták át. Sajnos 2007-re ez is életveszélyessé vált, le kellett zárni, de 2009-ben a felújították, így újra használható.[10]
A Várhely-kilátó adottságai kiválóak, s talán ebből nyílik a legszebb kilátás a Sopront övező erdőségekre és településekre, valamint a szomszédos ausztriai tájakra. Jó a kilátás Sopronra és a Soproni-hegységre, Kismartonra (Eisenstadt), a Fertőre és a közeli ausztriai hegyekre (Rozália-hegység, Schneeberg, Hohe Wand). Tiszta időben Pozsony és mögötte a Kis-Kárpátok vonulati is látszanak.
-
A kilátó -
A Várhely-kilátó alulról -
Kilátás Sopronra -
A Károly-kilátó és a tv-torony -
Kilátás Kismartonra -
Kilátás a Schneebergre
Források[szerkesztés]
- ↑ A Pallas nagy lexikona → Sopron szócikk
- ↑ Könyöki József: A középkori várak különös tekintettel Magyarországra, 521. oldal
- ↑ Sopron-Várhely történelmi emlékhely Archiválva 2016. március 24-i dátummal a Wayback Machine-ben, a soproni Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. tájékoztató kiadványa
- ↑ Lauringer Ernő: Bella Lajos, A soproni Magyar Királyi Állami Főreáliskola harminckettedik értesítője az 1911/12-ik évről Archiválva 2016. május 31-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2–7. oldal, Sopron, 1912.
- ↑ Nováki Gyula: A soproni Várhely ásatásának története Soproni Szemle, 1955/1–2., 131–135. oldal
- ↑ Patek Erzsébet: Ásatások a soproni Várhegyen (Burgstall) 1973-ban (Előzetes jelentés), Soproni Szemle, 1974/1., 55–65. oldal
- ↑ Patek Erzsébet: A soproni Várhely (Burgstall) őskori földvára kutatásának 1974. évi eredményei, Soproni Szemle, 1975/3., 70–80. oldal
- ↑ Patek Erzsébet: A sopron-várhelyi ásatások 1975. évi eredményei (Előzetes jelentés), Soproni Szemle, 1977/2., 47–60. oldal
- ↑ Nováki Gyula: Bella Lajos emlékmű a Várhelyen., Soproni Szemle, 1958/4, 91-92. oldal
- ↑ Soproni kilátók Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben, a soproni Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. tájékoztató kiadványa
