Váradalpár
Megjelenés
Váradalpár (Alparea) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Község | Fugyivásárhely |
Rang | falu |
Községközpont | Fugyivásárhely (Oșorhei) |
Irányítószám | 417361 |
SIRUTA-kód | 30292 |
Népesség | |
Népesség | 1426 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 8 [1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 164 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 47° 01′ 50″, k. h. 22° 02′ 53″47.030537°N 22.048124°EKoordináták: é. sz. 47° 01′ 50″, k. h. 22° 02′ 53″47.030537°N 22.048124°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Váradalpár (Alparea), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Nagyváradtól délkeletre, a Tasád-patak mellett, Fugyivásárhelytől délkeletre fekvő település.
Története
[szerkesztés]Alpár Árpád-kori település. Neve először 940 körül Ond fia Alpár nevében tűnt fel egy oklevélben.
1272–1290 között Alpar a Geregye nemzetségből való Pál fia Miklós vajda birtoka volt, akitől kártétel miatt IV. László elkobozta és a váradi káptalannak adta.
1851-ben Fényes Elek írta Alpárról:
... Lakja 1025 óhitű, anyatemplommal. Van 27 4/8 egész úrbéri telke, igen szép erdeje ... Bírja a váradi deák káptalan.
1910-ben 903 lakosából 39 magyar, 852 román volt. Ebből 22 református, 860 görögkeleti ortodox, 13 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Központi járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görög keleti ortodox temploma
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro
Források
[szerkesztés]- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.