Vujicsics D. Sztoján

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Vujicsics D. Sztoján
Stevan Kragujevic, Stojan Vujicic,pesnik, prevodilac.jpg
Élete
Született 1933. május 15.
Pomáz
Elhunyt 2002. február 11. (68 évesen)
Nemzetiség szerb
Szülei Vujicsics Dusán
Budimlics Nevenka
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers, útikönyv, próza
Irodalmi díjai József Attila-díj (1988)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje

Vujicsics D. Sztoján (Pomáz, 1933. május 15.[1]2002. február 11.) (szerbül: Стојан Д. Вујичић) magyarországi szerb író, költő.

Életpályája[szerkesztés]

Magyarországi szerb családban született. Édesapja, Vujicsics Dusán mint püspöki vikárius irányította a Budai Szerb Ortodox Egyházmegyét magyarországi szerb ortodox egyházat. Édesanyja Budimlics Nevenka volt.[2] Testvére Vujicsics Tihamér zeneszerző volt.

A Budapesti Egyetemen tanult.

Irodalomtörténészként dolgozott évtizedeken keresztül a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetében, de politikai okokból elbocsátották. Ezután 4 évig óraadó volt, szerkesztő, majd a Színháztudományi Intézetben dolgozott. Ezután ismét a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetébe került. A Szerb-Ortodox Egyházművészet és Tudományos Gyűjtemény alapító igazgatója volt. 1994-től a Magyar PEN Club alelnöke volt. Az Európai Utas főmunkatársa volt.

Kutatási területe a magyarországi szerb kultúra, a szerb irodalom, valamint a magyar-délszláv művelődési kapcsolatok.

Művei[szerkesztés]

  • Hunyadi-énekek (szerkesztette, 1956)
  • A koszovói lányka (szerb-horvát hősi énekek, 1957)
  • Mai jugoszláv elbeszélők (1960)
  • A pesti szerb templom (1961)
  • Jugoszláv költők antológiája (szerkesztette, 1963)
  • Magyar szerbhorvát útiszótár (1967)
  • Sebzett madár. Mai szerb és horvát drámák (1968)
  • Babérfák (dél-szláv népköltészet, Nagy Lászlóval, 1969)
  • A szerbhorvát irodalom kistükre a kezdetektől 1945-ig (szerkesztette, 1969)
  • Szomszédság és közösség. Délszláv-magyar irodalmi kapcsolatok (szerkesztette, 1972)
  • Szentendre (fotóalbum, 1973)
  • Расточење (Belgrád, 1973 és Budapest, 1993) - versek
  • Dubrovnik (fotóalbum, 1978)
  • Vitkovics Mihály magyar és szerb írásai (szerkesztette, 1978)
  • Szentendre (1981)
  • Јожеф Секач - Вук Стефановић Караџић: Српске народне песме (Нови Сад, 1986) - kétnyelvű kiadás
  • Blago Srba u Madarsko (1989)
  • Magyarok és szerbek (tanulmányok, 1997)
  • Szerbek Pest-Budán (kultúrtörténet, 1997)
  • Elillant évek szőlőhegyén (esszék, tanulmányok, 1997)
  • Magyarországi szerbek; Körtánc Egyesület, Bp., 1998 (Körtánc füzetek)

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Életrajz. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 23.)
  2. családja

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]