Vujicsics D. Sztoján

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vujicsics D. Sztoján
Élete
Született1933. május 15.
Pomáz
Elhunyt2002. február 11. (68 évesen)
Róma, Olaszország
Nemzetiségszerb
SzüleiVujicsics Dusán
Budimlics Nevenka
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers, útikönyv, próza
Irodalmi díjaiJózsef Attila-díj (1988)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje

Vujicsics D. Sztoján (Pomáz, 1933. május 15.[1]Róma, 2002. február 11.) (szerbül: Стојан Д. Вујичић) magyarországi szerb író, költő.

Életpályája[szerkesztés]

Magyarországi szerb családban született. Édesapja, Vujicsics Dusán mint püspöki vikárius irányította a Budai Szerb Ortodox Egyházmegyét magyarországi szerb ortodox egyházat. Édesanyja Budimlics Nevenka volt.[2] Testvére Vujicsics Tihamér zeneszerző volt.

A Budapesti Egyetemen tanult.

Irodalomtörténészként dolgozott évtizedeken keresztül a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetében, de politikai okokból elbocsátották. Ezután 4 évig óraadó volt, szerkesztő, majd a Színháztudományi Intézetben dolgozott. Ezután ismét a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetébe került. A Szerb-Ortodox Egyházművészet és Tudományos Gyűjtemény alapító igazgatója volt. 1994-től a Magyar PEN Club alelnöke volt. Az Európai Utas főmunkatársa volt.

Kutatási területe a magyarországi szerb kultúra, a szerb irodalom, valamint a magyar-délszláv művelődési kapcsolatok.

Művei[szerkesztés]

  • Hunyadi-énekek (szerkesztette, 1956)
  • A koszovói lányka (szerb-horvát hősi énekek, 1957)
  • Mai jugoszláv elbeszélők (1960)
  • A pesti szerb templom (1961)
  • Jugoszláv költők antológiája (szerkesztette, 1963)
  • Magyar szerbhorvát útiszótár (1967)
  • Sebzett madár. Mai szerb és horvát drámák (1968)
  • Babérfák (dél-szláv népköltészet, Nagy Lászlóval, 1969)
  • A szerbhorvát irodalom kistükre a kezdetektől 1945-ig (szerkesztette, 1969)
  • Szomszédság és közösség. Délszláv-magyar irodalmi kapcsolatok (szerkesztette, 1972)
  • Szentendre (fotóalbum, 1973)
  • Расточење (Belgrád, 1973 és Budapest, 1993) - versek
  • Dubrovnik (fotóalbum, 1978)
  • Vitkovics Mihály magyar és szerb írásai (szerkesztette, 1978)
  • Szentendre (1981)
  • Јожеф Секач - Вук Стефановић Караџић: Српске народне песме (Нови Сад, 1986) - kétnyelvű kiadás
  • Blago Srba u Madarsko (1989)
  • Magyarok és szerbek (tanulmányok, 1997)
  • Szerbek Pest-Budán (kultúrtörténet, 1997)
  • Elillant évek szőlőhegyén (esszék, tanulmányok, 1997)
  • Magyarországi szerbek; Körtánc Egyesület, Bp., 1998 (Körtánc füzetek)

Díjai[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Életrajz. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 23.)
  2. családja

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]