Vrnograč
| Vrnograč | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
| Kanton | Una-Szanai |
| Község | Velika Kladuša |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 449 fő[1] |
| Népsűrűség | 439,9 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 252 m |
| Terület | 1,73 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 09′ 49″, k. h. 15° 57′ 13″Koordináták: é. sz. 45° 09′ 49″, k. h. 15° 57′ 13″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vrnograč témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vrnograč falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában. Közigazgatásilag Velika Kladušához tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Bihácstól légvonalban 39, közúton 58 km-re északra, Velika Kladušától légvonalban 11, közúton 16 km-re keletre levő dombos, erdős vidéken, a Velika Kladušát Bužimmal összekötő főút mentén fekszik. Pehova brdo tetején, annak meredekebb oldala fölött, a Vrnograč központjában található Vrnograč vára, melyet Bosznia-Hercegovina nemzeti műemlékévé nyilvánítottak.
Népessége[szerkesztés]
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 37 | 1 |
| Bosnyák | 1104 | 354 |
| Horvát | 10 | 3 |
| Jugoszláv | 30 | 5 |
| Egyéb | 20 | 86 |
| Összesen | 1201 | 449 |
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek alapján a település már az őskorban lakott volt, erre utal a Vrleten talált kőszekerce.[4]
Vrnograč települést először a 13. század közepén említik írásos dokumentumok, mint a Kreščić nemzetség birtokát. IV. Béla magyar király ugyanis 1264. október 4-én kelt oklevelével hálája jeléül Kreša, Kupiš és Raka Kreščić testvéreknek a mongolok elleni harcokban tanúsított bátorságukért, különösen azért a vitézségükért, amelyet Trau várának közelében tanúsítottak Topuszka, Podzvizd és Vrnograč környékén hűbérbirtokokat adományozott. 1456-ban V. László magyar király megengedte a Kreščić nemzetség utódainak, hogy Podzvizdben és Vrnogračban várat építsenek. Míg Podzvizd kimondottan erődítményként, addig Vrnograč a reneszánsz előtti stílusú várkastélyként épült meg.[5][6] 1553 után a vár többször cserélt gazdát osztrákok és az oszmánok között. 1580-ban az osztrák haditanács okirata szerint Podzvizd és Vrnograč elpusztult.[5][6] 1636-ban az oszmán hadsereg újjáépítette Vrnograč falait, és 100 katonát állomásoztat benne. A vár bejárata közelében egy fából készült mecsetet építettek.[5][6] 1696-ban Batthyány Ádám horvát bán visszafoglalta, majd 1697-ben ismét visszakerült az oszmánokhoz. Az erődben lévő őrség a kapitány fennhatósága alá tartozott. A 18. század első felében a török őrségnek 100 katonája, 2 nagy és 2 kisebb ágyúja volt. Az erődöt 1840-ben elhagyták.[5][6]
Ma a vrnograči muszlim gyülekezet a Velika Kladusa község területének legnagyobb gyülekezete, 1416 háztartással. Az imámi szolgálatot Hazim Hadžić efendi látja el.[7]
Kultúra[szerkesztés]
- A "Svjetlost" Vrnograč nőegyesületet 2010. április 14-én alapították azzal a céllal, hogy megerősítsék a nőket a társadalomban és népszerűsítsék a helyi közösséget. Nyolc éves aktív munkával és elkötelezettséggel számos tevékenységet valósítottak meg humanitárius és kulturális területen. Céljuk a társadalmi élet minden területéről érkező polgárok nevelése és a környezettudatosság fejlesztése, különös tekintettel a hagyományőrzés és kulturális javak megőrzésére.[8]
- A KUD Vrnograč Kulturális és Művészeti Egyesület, Velika Kladuška önkormányzatának egyik legrégebbi kulturális és művészeti társasága 1956-ban alakult, és a mai napig számos nemzedék és egyén volt aktív tagja a tevékenységének, akik közül mindegyik a maga módján járult hozzá az egyesület fennmaradásához és sikeréhez. Az egyesületnbek a fennállása alatt számtalan koncertje és fellépése volt mind Bosznia-Hercegovinában, mind a Horvát Köztársaságban, Szlovéniában, Szerbiában, Ausztriában és Törökországban, valamint más országokban. Fellépéseikről számos díjat is hazahoztak, amelyek az egyesület vitrinjeit díszítik, és emlékeztetnek a jelenlegi és leendő tagokra.[9]
- A vrnograči Hashija és Bekir Kozlica házaspár több éves odaadó munkával őrzi a hagyományt. Aktivizmusukat a KUD Vrnograč Kulturális és Művészeti Egyesületben végzett munkájukkal fejtik ki, amelynek több mint 60 évet szenteltek együtt. Hashija több mint 40 éve tagja KUD-nak, míg Bekir a háború után csatlakozott az egyesülethez.[10]
Oktatás[szerkesztés]
A településen 1880 óta működik általános iskola. Az elmúlt tanévhez képest az "1. Mart" Vrnograč Általános Iskola tanulói létszáma a 2023/24-es tanévben 44 tanulóval kevesebb volt, azaz 366 diák követte a tanórákat. Az adatok több mint aggasztóak, különösen, ha az elmúlt tíz év adatait nézzük. Az elmúlt tíz évben az iskola 242 diákot, vagyis 9 osztálynyi tanulót veszített. 2013-ban még 608 diákja volt, 2023-ban 366. A 2023/24-es tanévben mindössze 26 elsőévest vettek fel. A létszámcsökkenés már három területi iskola bezárását eredményezte, korábban a gradinai és a poljanai regionális iskola, a 2023/24-es tanévtől pedig a šestanovaci regionális iskola is megszűnt.[11]
Sport[szerkesztés]
- Az NK Mladost Vrnograč labdarúgóklubot 1971-ben alapították.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Vranogrács várának romjai a település központjában emelkedő Pehovo nevű magaslaton találhatók. A déli oldalt kivéve minden oldalról a falu főutcája öleli körül, míg délen a vár alatt a falu futballpályája található. Az erődítmény téglalap alaprajzú, 27x19 méteres volt. Az erőd belső falai masszívak és kőből épültek. Szélességük 80-100 centiméter, a külső falak szélessége 3 méter volt. Ezek a falak az északkeleti oldalon épültek, és védekező jellegűek voltak, míg az erőd sarkain három kör- és egy négyszögletes torony állt. Az erődítményt úgy alakították ki, hogy a külső részek nagyon jól meg voltak erősítve, ami biztonságérzetet adott a lakosságnak az ellenséges támadásokkal szemben, miközben a belül kialakított kamrák kényelmet és nyugalmat biztosítottak. Napjainkra sűrű növényzet nőtt a falai köré, ami nehezen megközelíthetővé teszi. A falmaradványokat többnyire lebontották, és anyagukat a környező építkezésékhez használták fel. A várat 1977-ben a neves boszniai régész Branka Raunig tárta fel. A vár a 4 méteres magasságú sokszögletű erődfalakból és a 32x37 méteres palotából állt, melynek magassága 8 méter volt. A palota udvarán állt a várkút. A leletek a török korból származó kerámia, üveg és vastárgyak voltak.[4]
- A falu mecsetét története során többször lerombolták és újjáépítették. A mai mecset ünnepélyes megnyitója 1935. november 8-án volt. Méretét és szépségét tekintve a környék legszebb mecsetjeihez hasonlítható. Ez a mecset is nagy károkat szenvedett a boszniai háború során, de a háború után helyreállították. Méretei 15,80×13,80 méter, a minaret 38 méter magas. Az épület 400-500 hívő befogadására alkalmas.[7]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11118
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=11118
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Velika Kladuša (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. január 14.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
- ↑ a b c d Hamdija Krešljaković: "Stari Bosanski gradovi"
- ↑ a b c d Redžić, Husref: AUTOR I DJELO Prikaz knjige: Srednjovjekovni gradovi u Bosni i Hercegovini Autor: Husref Redžić, 2009
- ↑ a b Druga emisija o kladuškim džematima: Džemat Vrnograč. radiokladusa.ba . (Hozzáférés: 2024. január 23.)
- ↑ Udruženje žena “Svjetlost” Vrnograč. radiokladusa.ba . (Hozzáférés: 2024. január 23.)
- ↑ KUD “Vrnograč” proslavio 60. rođendan. radiokladusa.ba . (Hozzáférés: 2024. január 23.)
- ↑ Porodica Kozlica iz Vrnograča: Čuvari kulturnog krajiškog naslijeđa. radiokladusa.ba . (Hozzáférés: 2024. január 23.)
- ↑ OŠ “1. mart“ Vrnograč: Zatvorena još jedna područna škola, treća po redu. radiokladusa.ba . (Hozzáférés: 2024. január 23.)
