Vražić
| Vražić | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Šipovo |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 50 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 288 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 57,2 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 5,04 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 17′ 01″, k. h. 17° 04′ 21″44.283600°N 17.072500°EKoordináták: é. sz. 44° 17′ 01″, k. h. 17° 04′ 21″44.283600°N 17.072500°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Vražić (szerbül: Вражић) falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Šipovo községben.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 54, közúton 82 km-re délre, községközpontjától 1 km-re nyugatra, a Pljiva és a Lubovačka-patak, valamint a Borovica-hegy között elterülő területen, 550 – 700 méteres tengerszint feletti magasságban található, de a Borovicára felnyúló részei elérik a 900 méteres magasságot is.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 175 | 260 |
| Bosnyák | 164 | 27 |
| Horvát | 0 | 1 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 0 | 1 |
| Összesen | 340 | 288 |
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint Vražić területe már az őskortól fogva lakott volt, ahol egy bronzkori erődítmény is állt.[4]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Šipovo község részeként a faluban 43 házat és 287 ortodox szerb lakost számláltak.[5] 1910-ben a településen 80 házat, 273 ortodox szerb és 208 muszlim lakost találtak.[6]A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 340-en éltek. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a Visoko Krajina többi településéhez hasonlóan a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A területén 1995 szeptemberéig nem volt háborús hadművelet, ekkor azonban a település területét a Horvát Köztársaság fegyveres ereje megszállta. A horvát csapatok elől a lakosság elmenekült. A daytoni békeszerződés aláírása után a település a Szerb Köztársasághoz, azon belül Šipovo községhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Kobaši – őskori erődített település maradványai a Pliva bal partja felett, a Borovica lejtőin. A régészeti leletek főként kerámiatöredékekből állnak, korukat a késő bronzkorra és a korai vaskorra teszik.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Šipovo (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. július 14.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. augusztus 3.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 67. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 286. o.
További információk
[szerkesztés]
