Pribeljci
| Pribeljci | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Šipovo |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 50 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 209 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 4,0 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 51,75 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 09′ 01″, k. h. 17° 12′ 35″44.150300°N 17.209700°EKoordináták: é. sz. 44° 09′ 01″, k. h. 17° 12′ 35″44.150300°N 17.209700°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pribeljci témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pribeljci (szerbül: Прибељци) szerb falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Šipovo községben.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 71, közúton 105 km-re délre, községközpontjától légvonalban 19 km-re, közúton 25 km-re délkeletre, a Vaganac-patak völgye és a Stolovac-hegység közötti dombos-hegyes területen található.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 615 | 208 |
| Bosnyák | 0 | 1 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 1 | 0 |
| Egyéb | 1 | 0 |
| Összesen | 617 | 209 |
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területe már ősidők óta lakott. A Vaganac-patak jobb partján emelkedő meredek sziklán ókori erődítmény maradványai találhatók, melynek korát a szakemberek a bronzkorra és a vaskorra teszik.[4]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Vaganj község részeként a faluban 59 házat és 534 ortodox lakost számláltak.[5] 1910-ben a településen 90 házat és 873 ortodox szerb lakost számláltak.[6]A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt.
A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 617-en éltek. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a Visoko Krajina többi településéhez hasonlóan a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A területén 1995 szeptemberéig nem volt háborús hadművelet, ekkor azonban a település területét a Horvát Köztársaság fegyveres ereje megszállta. A horvát csapatok elől a lakosság elmenekült. A daytoni békeszerződés aláírása után a település a Szerb Köztársasághoz, azon belül Šipovo községhez került.
Oktatás
[szerkesztés]- Pribeljci Általános Iskola
Nevezetességei
[szerkesztés]- Gradina – ókori (valószínűleg illír) erődítmény maradványai a Vaganac-patak jobb partja felett.[4]
- Szent Vaszilij Ostroski tiszteletére szentelt ortodox temploma
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Ribnik (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. július 14.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. július 19.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 66. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 284. o.
További információk
[szerkesztés]
