Gornji Mujdžići
| Gornji Mujdžići | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Šipovo |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 50 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 191 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 20,6 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 9,26 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 14′ 27″, k. h. 17° 05′ 21″44.240800°N 17.089200°EKoordináták: é. sz. 44° 14′ 27″, k. h. 17° 05′ 21″44.240800°N 17.089200°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gornji Mujdžići (szerbül: Горњи Мујџићи) szerb falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Šipovo községben.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 60, közúton 86 km-re délre, községközpontjától légvonalban 4 km-re, közúton 6 km-re délre, a Janj bal partján, átlag 550 méteres tengerszint feletti magasságban, változatos domborzatú, hegyvidéki területen található. Donji Mujdžići a Janja jobb partján, a Gornji Mujdžići pedig a bal partján található. A Donji Mujdžićinál található Janja-híd köti össze őket.[3] A folyón van egy vízimalom, amely 1965-ből származik.[3] A Sokolina nevű település feletti sziklán vár maradványai találhatók.[3]
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[4] |
Népesség 2013[4] |
|---|---|---|
| Szerb | 270 | 191 |
| Bosnyák | 123 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 4 | 0 |
| Összesen | 397 | 191 |
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az őskortól fagva folyamatosan lakott volt. A legrégibb leletek a vaskorból származnak, melyek a Janj bal partján egy erődítmény maradványai közül kerültek elő. A Janj jobb partján a római korban jeletős település állt. Egyhajós bazilikájának alapfalait 1930-ban tárták fel először nagyon figyelemreméltó leletekkel, köztük oszlopfőkkel és a falkoszorú maradványaival. A templom közelében megtalált római temető szarkofágjai ugyancsak jelentős településre utalnak. A jobb parti település a középkorban is jelentékeny maradt. Ezt támasztja alá az itt talált magtár és számos középkori temető maradványa.[5] A jobb parti középkori település virágzásának feltehetően az 1463-as oszmán hódítás vetett véget.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Volari község részeként a faluban 31 házat és 168 muszlim lakost számláltak.[6] 1910-ben a településen 87 házat, 308 ortodox szerb és 136 muszlim lakost találtak.[7] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború elején a lakosság elmenekült, majd amikor a településre visszatértek elfogták és élve égették el őket egy istállóban.[3] A lakosság visszaemlékezései szerint családonként átlag egy ember élte túl a második világháborút.
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 397-en éltek. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a Visoko Krajina többi településéhez hasonlóan a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A területén 1995 szeptemberéig nem volt háborús hadművelet, ekkor azonban a település területét a Horvát Köztársaság fegyveres ereje megszállta. A horvát csapatok elől a lakosság elmenekült. A daytoni békeszerződés aláírása után a település a Szerb Köztársasághoz, azon belül Šipovo községhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Sokolina – őskori erődített település maradványai a Janj bal partján emelkedő magaslaton. A romok egy 150x100 méteres területen találhatók, melyen belül számos kerámia töredéket, vaskohászatra utaló vashulladékot és salakot, valamint vastárgyakat találtak. A leletek korát a késő bronzkorra és a korai vaskorra teszik.[5]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
- ↑ a b c d Огњишта: Мујџићи (ср nyelven). Радио-телевизија Републике Српске, 2012. március 18. (Hozzáférés: 2012. március 19.)
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Šipovo (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. július 14.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. július 24.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 65. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 286. o.
További információk
[szerkesztés]
