Podosoje (Šipovo)
| Podosoje | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Šipovo |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 50 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 79 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 27,7 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 2,85 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 11′ 48″, k. h. 17° 09′ 35″44.196700°N 17.159700°EKoordináták: é. sz. 44° 11′ 48″, k. h. 17° 09′ 35″44.196700°N 17.159700°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Podosoje (szerbül: Подосоје) szerb falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Šipovo községben.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 64, közúton 93 km-re délre, községközpontjától légvonalban 11 km-re, közúton 13 km-re délkeletre, az Osoje-hegy alatt, a Janj-folyó bal partján fekvő dombos-hegyes területen található.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 150 | 79 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 0 | 0 |
| Összesen | 150 | 79 |
Története
[szerkesztés]A területén előkerült régészeti leletek alapján a településen már ősidők óta laktak emberek. A Janj bal partján levő erődítményt a bronzkorban, valószínűleg az illírek építetették, de később a vaskorban is használták. A falu területe a középkorban is lakott volt. Ezt igazolja az itt megtalált két középkori temető maradványa, bennük számos, a késő középkorban a bogumilokra jellemző sírkővel. [4] Ezek a sírkövek a kereszténység főáramlatának behódolni nem akaró, eredetileg Boszniában élő bogumilok díszesen faragott középkori sírkövei voltak. A legrégebbi ilyen sírkövek a 12. század második feléből származnak, de csak a 14-15. században terjedtek el Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Horvátország és Montenegró területén.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Stroici község részeként a faluban 20 házat és 169 ortodox lakost számláltak.[5] 1910-ben a településen 29 házat és 208 ortodox szerb lakost számláltak.[6]A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt.
A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 150-en éltek. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a Visoko Krajina többi településéhez hasonlóan a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A területén 1995 szeptemberéig nem volt háborús hadművelet, ekkor azonban a település területét a Horvát Köztársaság fegyveres ereje megszállta. A horvát csapatok elől a lakosság elmenekült. A daytoni békeszerződés aláírása után a település a Szerb Köztársasághoz, azon belül Šipovo községhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Hrid – ókori erődített település és középkori temető maradványai a Janj-folyó bal partja feletti platón találhatók. Az ókori erődből habarcs nélkül rakott falak romjai láthatók, melyek egy kisebb méretű várra utalnak. A települést ezen kívül még sáncok és paliszádok is védték. Korát a késő bronzkorra és a korai vaskorra teszik. A lelőhelyen egy késő középkori temető maradványai is megtalálhatók 6 db stećak sírkővel.[4]
- Raskršće – ókori tumulus és középkori temető maradványai. A lelőhelyen két történelem előtti tumulus (sírhalom) található, melyek valószínűleg a bronzkorból származnak. Mellettük késő középkori temető maradványai találhatók, mintegy 170 db stećak sírkővel. A sírkövek sírtábla, sírláda és szarkofág formájúak, egyikük félhold és nap motívum díszítéssel van ellátva.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20672
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Ribnik (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. július 14.)
- ↑ a b c Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. július 19.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 64. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 280. o.
További információk
[szerkesztés]
