Vlagyimir és Szuzdal fehér műemlékei

Vlagyimir és Szuzdal fehér műemlékei
Világörökség
Adatok
Ország	Oroszország
Világörökség-azonosító	633
Típus	Kulturális helyszín
Kritériumok	I, II, IV
Felvétel éve	1992
Elhelyezkedése
Vlagyimir és Szuzdal fehér műemlékei Pozíció Oroszország térképén
é. sz. 56° 09′ 00″, k. h. 40° 25′ 00″56.15, 40.4167
A Wikimédia Commons tartalmaz Vlagyimir és Szuzdal fehér műemlékei témájú médiaállományokat.

A Vlagyimir és Szuzdal fehér műemlékei elnevezés az UNESCO világörökség listájára 1992-ben felvett oroszországi műemlékek egy csoportját jelöli. A csoport Vlagyimir és Szuzdal városok és környékük nyolc középkori épületegyütteséből áll.

Történeti áttekintés

A korai orosz államalakulat, a Kijevi Rusz a 11. század végére szétesett, helyén egymással is harcban álló részfejedelemségek alakultak. Közülük a 12. században, Jurij Dolgorukij fejedelem idején (1125-1157) Rosztov Velikij és Szuzdal emelkedett ki. A Rosztov–Szuzdali Fejedelemség székhelyét Dolgorukij utóda, Andrej Bogoljubszkij (1157-1174) a Kljazma-folyó partján fekvő Vlagyimirba helyezte át. A Vlagyimir–Szuzdali Nagyfejedelemség hatalmát a mongol hódításig (1237-1238), tekintélyét pedig jóval tovább, a 14. század végéig megőrizte.

Nagyobb részt ebből az időből származnak a térség műemlékként védett templomai, épületegyüttesei, köztük a világörökség részének nyilvánított épületek is. Akkoriban a könnyen megmunkálható fehér mészkő volt a templomok és paloták építőanyaga, ezért a 12-13. századi vlagyimir-szuzdali építészetet gyakran fehérkő építészetnek nevezik.

A világörökség részei

• A szuzdali Kreml a Jézus születése-székesegyházzal (Rozsgyesztvenszkij-székesegyház)
• A Jevfimijevi Megváltó-kolostor (Szpaszo–Jevfimijev-kolostor), Szuzdal
• A Mária oltalma templom (Pokrov-templom) a Nyerl-folyó partján, Bogoljubovo falu
• Az Arany-kapu, Vlagyimir

Istenanya elszenderedése székesegyház, Vlagyimir

A vlagyimiri Istenanya elszenderedése székesegyház (Uszpenszkij-székesegyház) az egykor hatalmas Vlagyimir–Szuzdali Nagyfejedelemség központi temploma volt a 13–14. században. Építészeti megoldásai és művészi megformálása révén mintául szolgált későbbi korok építőmesterei számára.

Az Istenanya elszenderedése székesegyház, Vlagyimir

Dmitrij-székesegyház, Vlagyimir

A vlagyimiri Dmitrij-székesegyház III. Vszevolod fejedelem uralkodása idején, 1194-1197 között épült és az ottani fejedelmi udvar része volt.

Fejedelmi palota, Bogoljubovo falu

A Vlagyimirtól 14 km-re fekvő kis település, Bogoljubovo egykor a fejedelem vidéki rezidenciája volt. Andrej Bogoljubszkij fejedelem építtette 1158-1165 között azon a helyen, ahol a kis Nyerl folyó a Kljazmába torkollik, és ahol a legenda szerint Vlagyimirba menet a fejedelemnek Szűz Mária megjelent. Andrej Bogoljubszkijt ellenségei ebben a palotában gyilkolták meg 1174-ben, később a palotát is feldúlták. Megmaradt védelmi rendszerét az 1230-as években a mongol invázió során rombolták le. Az egykori palota területén később kolostor létesült.

A 12. századi épületegyüttesből nem maradt fenn más, csak egy négyzetes alaprajzú bástya, szépen faragott hármasablakával, belsejében csigalépcsővel, valamint a bástyához hozzá csatlakozó, egykor a lakóépületbe vezető díszes átjáró. A csonka építmény a kora középkori orosz világi építészet egyik nagyon ritka példája. A 12. századi épületrészt később kiegészítették: a régi templom alapjain 1751-ben új templomot emeltek, a bástya fölé sátortetős harangtorony került, a 19. században nagy, ötkupolás székesegyházat építettek. Az épületeket jelenleg az itteni női kolostor és a helyi múzeum közösen használja.

Borisz és Gleb-templom, Kigyeksa falu

A Szuzdal melletti Kigyeksa falu erről a Nyerl folyó partján épült kis templomáról nevezetes. A környék legrégebbi, 1152-ben épített kőtemploma, fennmaradt freskótöredékei szintén a 12. századból valók. Az egykupolás templomot a 18. században átépítették.

Források

• White Monuments of Vladimir and Suzdal (angol nyelven). UNESCO World Heritage Centre. (Hozzáférés: 2012. április 27.)
• Arhityekturnije i isztoricseszkije pamjatnyiki goroda Vlagyimira (orosz nyelven). Vlagyimir–Szuzdal Múzeum portálja. [2015. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. április 27.)