Vita:René nápolyi király

A szócikket átmozgatni illett volna az új nevére, nem kopipészttel átemelni a tartalmat, így a laptörténet követhetetlen. Műszaki segély szükségeltetne (gondolom), a laptörténet összefésülésére. Hozzáadott érdekesség, hogy a vitalap értékelősablonostul itt maradt az átirányítás vitalapjaként. Arra már ki sem térnék, hogy egy korábbi megbeszélés eredményeként került I. René alá a szócikk, ezt illett volna figyelembe venni, vagy ha I. Renátusz említéseket találtunk szakirodalomban, újratárgyaltatni a témát. Pasztilla 2010. október 20., 12:15 (CEST)Válasz

Visszaállítva. – Tgr^vita 2010. október 21., 09:19 (CEST)Válasz

Renátusz név[szerkesztés]

Legutóbbi hozzászólás: 13 évvel ezelőtt8 hozzászólás4 résztvevő

Korábban a vitában valaki kijelentette, utána lehet nézni, megvan, hogy Renátusz név pedig a magyarban nem létezik, pedig bizony van, Perfectmissnek talán hisznek, hiszen ő hozta létre az idén a Ladó névkönyv alapján. Mint tudvalevő, a Renátusz latin eredetű név, ennek francia változata a René. Miután korabeli magyar nyelvű forrást követelni értelmetlen, ilyen nincs, ráadásul a korabeli források is főként latinul íródtak, ott Renatus alakban szerepel, és nem Renéként:

Ezek azok a források, amikkel alátámasztom a Renátusz változatot, több mondanivalóm nincs, tehát reagálásokra nem válaszolok, úgy lesz, ahogy lesz.Peadar ^vita 2010. október 20., 18:07 (CEST)Válasz

Rossz a memóriád, segítek. Olyan hülye senki sem volt, hogy kortárs (középkori) forrást kért volna. Magyar nyelvű (lehetőleg minél kurrensebb) szakirodalmi forrást kéne produkálni... Amúgy az általad linkelt, Perfectmiss szerkesztette cikk tanúbizonysága szerint a franciás René és az olaszos Renátó IS magyarban létező névforma. Tehát az érved, hogy "Renatus = Renátusz", cáfolatot nyert. – 80.98.102.176 (vita) 2010. október 20., 19:03 (CEST)Válasz

Nem a Renátó volna a jó megoldás? Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 21., 11:08 (CEST)Válasz

Peadar téved, senki nem állított ilyet, hogy a magyarban nincs Renátusz név, nem is értem a felvetést. Azt állította rajta kívül mindenki, hogy az itt nevezett királyt az általunk kézbe vehető kézikönyvekben I. René, Jó René néven említik. Korábban az a valaki (én) sem azt kértem, amit Peadar a számba ad, hanem azt, hogy I. Renátusz előfordulásokra hozzunk magyar történettudományi szakirodalmi adatokat. Teljesen irreleváns, hogy középkori latin szövegekben Renatusként jelenik meg, az a releváns, hogy magyar szövegekben nem fordul elő I. Renátusz. A Google is csak Peadar szócikkeit dobje fel "I. Renátusz"-ra.

Bennó: Ha van René név a magyarban, és a szakirodalom I. Renének hívja, milyen szempont alapján kellene csak nálunk I. Renátónak hívni? Pasztilla 2010. október 21., 12:51 (CEST)Válasz

Csak a pontosság kedvéért szeretnék emlékeztetni, hogy Átnevezés I. René alakra alcím alatt fenti szerkesztő tette be ezt a linket, ahol ez a mondat olvasható: helyesírási kocsmafalon/Itt vetem fel, nehogy Peadar megint az önkényeskedésemről kezdjen siránkozni. Renátusz magyar név nincs, Renátó viszont van. Tehát megint én tévedek, ugye? Renátusz nem létezik. De mint oly sokszor, felesleges jártatnom a számat, mert akkor is én vagyok a hibás, ha igazam van.:)Peadar ^vita 2010. október 21., 13:10 (CEST)Válasz

Szóval a megbeszélést elindító Mathae első mondatára reagáltál, függetlenül az azt követően sokak által leírt mellékzöngére, hogy nem önmagában a Renátusz, hanem az I. Renátusz a probléma? Pasztilla 2010. október 21., 13:26 (CEST)Válasz

Pasztilla: azért, mert abban is megállapodtunk, hogy ha a szakirodalom következetlen, mi akkor is végrehajtjuk a honosítást, amennyiben az adódik. Magunk húztuk meg a határt sok ilyen esetben, hogy például a pápák neve honosodik, ahol tud, de mondjuk a bizánci császároké nem, és görögösen íródik valamekkortól. Szóval számomra elfogadható, ha azt mondjuk, hogy a René egyrészt van magyarul is, másrészt nem felel meg pontosan a Renátónak, és ezért hagyjuk úgy ahogy van, mert nincs neki jobb alternatívája, de a felmerüllés felmerül. Bennó^{Folybeszt a WP-be!} 2010. október 21., 13:13 (CEST)Válasz

Továbbra sem értelek: Ha van magyarul René név, akkor azon mit kell honosítani? Másrészt: miből olvastad ki azt, hogy a szakirodalom következetlen? Egyelőre senki nem talált kurrens magyar kézikönyvben mást az uralkodóra, mint Renét. Ebben még az internet (lásd Gugli) is egységes. Pasztilla 2010. október 21., 13:26 (CEST)Válasz

Renátus(z) király a magyar hagyományokban[szerkesztés]

Legutóbbi hozzászólás: 13 évvel ezelőtt3 hozzászólás2 résztvevő

Nem akarok senkit se meggyőzni, csak azt kívánom bemutatni, hogy az sem állja meg a helyét, hogy nincs, nem volt Renátusz a magyar szakirodalomban, tehát nem az én kitalációm, persze erre azt lehet most meg ráfogni, hogy avítt, de mindegy, nem az én alkotásom, ez a lényeg, de felesleges többet mondanom:

A., a nagylelkü. Aragónia, Nápoly és Szicilia királya, I. Ferdinando fia, szül. 1401., megh. 1458 jul. 27. A kormányt 1416. vette át. II. Janka nápolyi királyné hivására elment Nápolyba, hol annak ellenfeleit, Sforzát és Anjou Lajost legyőzte. De midőn az iránta ellenséges indulatu Caraccioli-t, a királyné szeretőjét fogságra vetette, Janka szakított vele és nem őt, hanem Anjou Lajost nevezte ki örökösének. Janka halála után (1435), kit I. Renatus, lotharingiai herceg követett a trónon, A. megint háborut indított Nápoly ellen, de a főváros eredménytelen ostroma után, Gaëta vivása közben, a genuai hajóhad János öccsévei együtt elfogta és Fülöp milanói hercegnek adta ki (1435). Később a herceggel kibékült és visszanyerte szabadságát. További öt évi küzdelem után célt ért annyiban, hogy IV. Jenő pápa Nápoly trónját hűbérül reá ruházta (1402). Mint ember tudomány kedvelő s fényüző volt és a Konstantinápolyból menekülő tudósok pártfogása által érdemeket szerzett; de másrészt erőszakos és kicsapongó volt. Aragónia és Navarra trónján öccse, II. János követte, Nápoly trónján pedig a pápa által törvényesnek elismert fia Ferdinánd.

Pallas/Lotaringia/Felső-L. II. René (Renatus), a Vaudemont grófok (II. Károly unokájának és Jolánthának, Izabella leányának) ivadékáé lett, akit ezért az új L.-i dinasztia fejének tekintenek. Burgundiai Bátor Károly megtámadta Renét, elvette Nancyt (1475), de René a svájciakkal szövetkezve, 1477. megverte Bátor Károlyt, ki a csatában elesett. Halála után 1508. egyik fia, Jó Antal Felső-L.-t, a másik, Claudius, Normandiát, Picardiát, Flandriát és Hennegaut kapta s a Guise hercegi család törzsapja lőn. Jó Antalt 1544. fia, I. Ferenc követte, de ez már 1546. átadta a kormányt két éves fiának, III. Károlynak, akitől II. Henrik francia király elvette Metz, Toul és Verdun püspökségeket. IV. Károly alatt pedig, 1670. egész L. Franciaországé lett. Utódját, Károly Henriket, mivel a pápa szerint érvénytelen frigyből sarjadt, kizárták az örökösödésből, s csak a ryswijki békében (1697) kapta vissza Lipót a tartomány egy részét; utána 1729. Ferenc István (l. I. Ferenc ném.-róm. császár) következett, de a lengyel örökösödési háboruban (1733) Franciaország ismét elfoglalta L.-t, melyet csak a bécsi békében 1735. engedett át Szaniszló lengyel királynak, ki 1737. kezdett uralkodni. Ennek halála után 1766. Felső-L. ismét Franciaországé lett, mely azt 1871-ig a frankfurti békéig birta. Azóta Németországé.

[http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/086/pc008681.html#9 Pallas/Renatus 1. lotaiai hercegek, l. René. - 2. R. Vegetius, római iró, l. Vegetius Rentus]

[http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/pallas/html/086/pc008687.html#1 Pallas/René

(I.), Renatus, másként Jó R., Nápoly és Jeruzsálem címzetes királya, lotaiai herceg és Provence grófja, szül. Angersben 1409 jan. 16., megh. Aisban 1480 jul. 10. II. Lajos nápolyi király második fia, az Anjou-ház ifjabb ágából. Kezdetben Guise gróf név alatt szerepelt és Izabella lotaiai örökös hercegnő kezével e tartomány birtokába jutott, de apósának, I. Károly lotaiai hercegnek halála után (1431) az I. Károlytól kitagadott Vaudemont Antal gróftól megtámadtatván, az 1431 jul. 2. Bulgnéville mellett vívott csatában fogságba esett. 1435. követség által felhivatott Nápoly és Szicilia trónjának elfoglalására, amely II. Janka királynő halálával reá szállott. Fogságából azonban csak 1437. szabadult ki magas váltságdíj lefizetése után és csak 1438 máj. 9. jelenhetett meg Nápolyban, de most sem volt szerencséje és 1442. kénytelen volt e királyságról ellenfele Alfonz javára lemondani. Provenceba visszatérvén, Lotaiát átadta Jánosnak, legidősebb fiának és Calabria címzetes hercegének; előmozdította továbbá a békekötést Franciaország és Anglia között, s ez utóbbi királyának, VI. Henriknek leányával, Margittal házasságra lépett. Sokat fáradozott a szépművészet s az ó-provençal költészet újfelvirágoztatásán, amennyiben a troubadourok költeményeit összegyűjtötte, sőt maga is megpróbálkozott a költészettel. 1823. Aixban szobrot emeltek emlékének. Provencet XI. Lajos francia királynak adta örökbe. Iratait és költeményeit Quatrebarbes adta ki: Oeuvres du roi R. (Páris 1845-46, 4 köt.). V. ö. Villeneuve-Bargemont, Histoire de R. d'Anjou (u. o. 1825, 3. köt.); Lecoy de la Marche, Le roi R. (u. o. 1875, 2 köt.).]

Turul folyóirat/Renátusz

Renatus Peadar ^vita 2010. október 21., 14:17 (CEST)Válasz

Az általad linkelt Pallas a Renatus (nem Renátusz!) alakot hozza ÁTIRÁNYÍTÁSKÉNT a – na, mire? – a René névre. A Pallasban tehát René néven szerepel, ahol tisztességes módon megemlítik latin (saját korában használt) nevét is. De hova tűnt Renátusz? Hova tűnt Renátusz? Peadar, neked nem a Renét kell bizonygatnod, ne ess ki a szerepedből :) – Mathae Fórum 2010. október 22., 00:32 (CEST)Válasz

Arról nem beszélve, hogy a másik linkben pedig RENATUS szerepel, ami (hiába szeretnéd), nem azonos azzal a betűsorral, hogy RENÁTUSZ. Ha hirtelen gyermeket nemzenél, nem tudnád RENATUS néven anyakönyvezni, csak RENÁTUSZ-ként, mivel az első nem magyar név. Tehát az első forrásod azt bizonyítja, hogy a királyt latin nevén is emlegetik a források (a többségi René mellett, ugyebár...), de a színmagyar, Á-val és SZ-szel megspékelt Renátusz nevet eddig csak a te szellemi termékeidben láttuk előtűnni, külső forrásban nem... – Mathae Fórum 2010. október 22., 00:35 (CEST)Válasz