Vita:Nagy-Magyarország

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Peyerk 14 évvel ezelőtt a(z) kivágott rész témában

Történelmi és szemléleti kérdések[szerkesztés]

Legutóbbi hozzászólás: 14 évvel ezelőtt19 hozzászólás4 résztvevő

A Magyar Királyság és Magyarország egy és ugyanaz a kifejezés. Különbséget tenni a kettő között kb. olyan, mint ha ma különbséget tennénk a Magyar Köztársaság és Magyarország között. Biztos néhány embert megzavar a Szent korona országai és a Horvát-Szlavónország kifejezés, de ezek nem valódi országok, hanem Magyarország részei. Közigazgatási értelemben beszéltek Magyarországon (Magyar Királyságon) belül Magyarországról és egyéb autonóm területekről. Toroko vita 2009. május 18., 21:24 (CEST)Válasz

A Magyar Királyság és Magyarország nem ugyanaz. Vagy éppen az is meg nem is. Belülről nézve nem, mert a Magyar Királyságot (=Magyar Szent Korona országai) Magyarország és Horvát-Szlavónország közösen alkotta. Kívülről nézve birodalmon belüli politikai értelemben a Magyar Királyságot is gyakran Magyarországnak nevezték (pl. az Ausztria-Magyarország összetételben) amiben Horváto. is benne volt, mivel a magyar koronán keresztül tagozódott be, nem önálló 3. félként. VTlevéltár 2009. november 24., 18:03 (CET)Válasz
Ennek azonban a cikk tárgyához semmi köze nincs, ezért kivettem belőle.
Ez a cikk egy politikai-ideológiai kifejezésről szól, nem a magyar történelem vagy más hasonló cikkek alternatívája vagy pótléka. Ebben a cikkben arról kéne beszélni, hogy a kifejezés hogyan, mikor, miért nyerte el ma is élő jelentését, és hogy mi is ez a jelentés.
Ezt próbáltam meg elkezdeni.
– Peyerk vita 2009. november 24., 23:50 (CET)Válasz
Pont a lényeget vetted ki. VTlevéltár 2009. november 25., 00:01 (CET)Válasz
Már miért lenne pont ez a lényeg? Ez egy nem túl megalapozott gondolatmenet a Nagy-Magyarország kifejezés jelentéséről, amihez szívesen vennék forrásokat, a történettudomány fősodrából természetesen.
A lényeg valójában éppen az, hogy konkrét jelentése a kifejezésnek nincs abban az értelemben, hogy nincs olyan ország, amit így hívtak volna. A Nagy-Magyarország kifejezés nem valami realitást nevez meg, hanem egy ideológiai-politikai álláspontot tükröz. A trianon előtti Magyarországot a kortársak soha nem nevezték így. Amikor elvétve használták a kifejezést trianon előtt, akkor Magyaroszág valamelyik még nagyobb területére értették, ami pár évszázaddal korábban volt érvényes.
Szerinted a fél ország hibásan használ egy kifejezést - szerintem viszont ez durván POV. A cikkben azt kell bemutatni, milyen ideológiai és politikai tartalmakat hordoz a kifejezés.
Világosabban: Nagy-Magyarország nem egy országot, hanem egy politikai koncepciót fejez ki. Azt kell tehát leírni, nem egy országot.
– Peyerk vita 2009. november 25., 18:04 (CET)Válasz
Rendben, ebben egyet is értünk, és a szövegváltozatom is világosan utalt erre: A Trianon után megjelenő Nagy-Magyarország fogalma VTlevéltár 2009. november 25., 20:31 (CET)Válasz
Szerintem nem érthetünk egészen egyet, mert szerintem a Horvátországgal kapcsolatos fejtegetésed nem való a cikkbe. Egyszerűen nincs jelentősége a társországok (mindig többesszám!) Magyarországhoz való közjogi viszonyának a cikk tárgya szempontjából.
Ha azonban volna, akkor a szöveged pontatlanságai miatt nem felelne meg.
Egyrészt a trianon előtti közjogi irodalom és a mai történettudomány nem azt mondja erről, amit te írsz (pl. nem perszonálunió volt).
Ennél is fontosabb azonban, hogy a trianon utáni irredenta, revizionista gondolkodás igenis beleértette a társországokat Nagy-Magyarország fogalmába, éppen úgy, ahogy a mai matricások. Ehhez elég a Horthy-rendszer filmhíradóinak jólismert kezdőképeit felidézni: a megnagyobbodó Magyarország a matricákról ismert kereten belül növekszik, tölt ki egyre nagyobb részt, nem pedig a Horvátország nélküli Magyarország határain belül.
További forrásként nézd meg ezt a könyvcímet és címlapot a korszak egyik kiemelkedő földrajzi-statisztikai szerzőjétől, 1934-ből: Cholnoky Jenő: A Kárpátoktól az Adriáig. Nagy-Magyarország írásban és képben.
– Peyerk vita 2009. november 25., 23:43 (CET)Válasz
Mellékszál
Minden vitalapnak és közösségi lapnak meghatározott célja van, ami ahhoz nem kapcsolódik, nem oda való (a szócikkek vitalapjai például szigorúan az illető cikk tartalmával és szerkesztésével foglalkoznak):
  • a más szócikkekről vagy felhasználókról szóló vitát vidd át azok vitalapjára;
  • a Wikipédia működésével kapcsolatos általános kérdéseket valamelyik kocsmafalon fejtsd ki;
  • a szerkesztéssel kapcsolatos szakkérdésekkel az illetékes műhelyt érdemes felkeresni.
  • Ha a szócikk tárgyáról szeretnél vitatkozni, vagy elmondani, hogy véleményed szerint melyik nézőpont a helyes, azt egy fórumon vagy blogon tedd – a Wikipédia nem vitafórum.
  • Én a mai matricások közé tartozom. És a matricáról levágtam Horvátországot. (Vagy lásd az aláírásom.) Az irredentizmusnak voltak árnyalatai: volt a mindent vissza, és volt a kevesebbel is beérő típus. Horvátország azonban csak azért került ezidőben állandóan a térképekre, mert így még drasztikusabb volt a csonka ország látványa. Abban az időben még mindenki tudta, hogy Horvátország sosem volt Magyarország része. L AndrásItt megtalálsz 2009. november 27., 00:12 (CET)Válasz
Ez érdekes spekuláció, de forrás kellene hozzá. Mondjuk legalább olyan súlyú, mint a fentebb hivatkozott Cholnoky-könyv. – Peyerk vita 2009. november 27., 10:14 (CET)Válasz

Elsődleges forrásként a cikkbe is betett, 1930-as cikkgyűjteményt említeném (Igazságot Magyarországnak - Trianon kegyetlen tévedései, a Pesti Hírlap karácsonyi albuma, Dr. Légrády Ottó szerkesztésében). Fontos a dátum: 1930. Még ekkor sincs benne ugyanis egyetlen egyszer sem a Nagy-Magyarország kifejezés, helyette Magyarország és Csonka-Magyarország van (egyébként helyesen). A koronként változó országhatár tekintetében pedig ezt írja: Az országhatárt mindig magához szükítette, vagy magához tágította a Kárpátok karéja és a Délen hömpölygő nagy folyók vonala. Indirekte látszik, hogy Horvátországot nem tekinti az ország testének, annak ellenére, hogy a közölt térképeken mindig ott van. Horvátországot sem a területi integritás, sem a történelmi érvek között nem említi, csak akkor foglalkozik vele kicsit, amikor az összetákolt Jugoszlávia van terítéken, és ekkor is etnikai szinten csak a Vajdasággal foglalkozik. Az elrabolt területek részletes ismertetésében sincs egyetlen horvát példa. Amint a térképekhez és a terület- népességveszteség kérdéséhez ér, mindjárt ott virít Horvátország is. Az 1931-es kiadás bevezető cikkében Herczeg Ferenc az első, aki az Adriát úgy határozza meg, mint a magyaroktól elvett tengert. De ezt is csak azért, mert a magyar kormány zsákszámra hordta a szegény nép pénzét, hogy nagyszerű kikötővárost teremtsen a szegény kis halászfalu helyén... és soha ellenzék nem sokallta a Fiuméra költött pénzt. Természetes direkt kijelentve, hogy Horvátorszég nem része Magyarországnak nem lesz ezekből az időkből, hiszen indifferens volt e tárgyban, senki eszébe sem jutott emlegetni. L AndrásItt megtalálsz 2009. november 27., 16:58 (CET)Válasz

Ez nekem magas. Hogy a csudába lehet forrás a Nagy-Magyarország cikkel kapcsolatban, a kifejezés jelentését illetően egy olyan cikksorozat, amiben egyetlen egyszer sem szerepel a Nagy-Magyarország kifejezés?!?
– Peyerk vita 2009. november 27., 22:58 (CET)Válasz

A Nagy-Magyarország szemléleti kérdése kialakulásának kérdésében éppúgy forrás, mint bármelyik '30-as évekbeli munka, amelyik a nagy háborúról, még akkor is, ha azt ma már első világháborúnak nevezzük. Pont az a lényege, hogy 1930-ban még úgy beszéltek a trianon előtti országról, hogy Magyarország, és az aktuálisról meg úgy, hogy Csonka-Magyarország. L AndrásItt megtalálsz 2009. november 27., 23:05 (CET)Válasz

Nekem ez még mindig nem kerek. Szedjük rendbe a premisszákat!
A) Szerinted a 20-as években egyáltalán nem használták a NMo kifejezést.
B) A 30-as években beleértették Horvátországot is.
Ebből akkor most hogyan következik az, hogy a 20-as évekre vonatkoztatva Horvátország nélküli Magyarország jelentést tulajdonítasz a kifejezésnek?
A kulcs ebben a mondatodban rejlik szerintem:
"Még ekkor sincs benne ugyanis egyetlen egyszer sem a Nagy-Magyarország kifejezés, helyette Magyarország és Csonka-Magyarország van (egyébként helyesen)."
Ez két implicit állítást is tartalmaz. Egyfelől, hogy az 1930-as Magyarország kifejezés az 1934-es Nagy-Magyarország helyett áll, másfelől hogy az előbbi szóhasználat a helyes, szemben az utóbbival. Ezzel a két állítással az a baj, hogy nem a szövegekből következnek, hanem ellenkezőleg, ezek a kiindulópontjaid, amikre igazolást keresel a szövegekben.
Szerintem ebben a cikkben a NMo kifejezés jelentésárnyalatait és jelentéscsúszkálásait kell bemutatni, nem egyik vagy másik ideológiai nézőpont vagy konkrét írásmű értelmezéseeit ráerőltetni. Ebből a szempontból a te álláspontod egyik a sok közül, melyben a revíziós törekvések egy meghatározott szintjéhez kapcsolódik a kifejezés: "mindent vissza, kivéve Horvátországot".
– Peyerk vita 2009. november 28., 09:42 (CET)Válasz
Az A premissza stimmel. A B premissza pedig csak részben. Még egyszer: Horvátország csak akkor került képbe, ha a területi- és népességcsökkenés kerül szóba. De nem itt a lényeg. A lényeg a Nagy-Magyarország kifejezés használatának hiánya. Magánkutatás egyelőre, de úgy tűnik, hogy a kifejezés csak akkor került megalkotásra, amikor a volt kisebbségeink feldobták Nagyromániát, Nagyszerbiát, Nagymoráviát (még jó hogy Nagyszlovákia nem került szóba). Ezeknek a meghonosodása volt az oka a NM megnevezés elterjedésének. Ez az, amit a cikkbe nem írhatok bele, mert forrással nem tudom igazolni, csak a saját eddigi tapasztalataimmal.
A zárójeles helyesen valóban implicit, azért zárójeleztem, és csak mellékszál. A szóhasználat kérdése viszont abszolúte explicit, mivel magának a szövegnek a tanulmányozásából származik, és nem az én véleményem.
A cikknek valóban a Nagy-Magyarország kifejezés jelentésváltozásait is tartalmazni kell, egyébként pont azért szóltam hozzá előszörre is, hogy ezt kifejezzem, csak nem sikerült. A fentebbi helyesen megállapításom is pont erre vonatkozott: Nagy-Magyarország nem egy történelmi alakulat, nem Magyarország megnevezése bármely korban, hanem utólag (1920 után) alkotott szó, ami kizárólag az irredentizmussal van kapcsolatban. Maga a szóhasználat téves, mert NM nem létezett, hanem létezett Magyarország 1919-1920-ig, és létezik Csonka-Magyarország azóta is. (A jelenlegi állam legfeljebb politikai értelemben Magyarország, de sem történeti, sem etnikai, sem semmilyen más Magyarország kritériumnak nem felel meg.) L AndrásItt megtalálsz 2009. november 28., 18:05 (CET)Válasz
"Szép" gondolatmenet. Hogy a mai Magyarország nem felel meg valamiféle "Magyarország-kritériumoknak"... phhh!!! Abban remélem egyetértünk, hogy ez erőteljesen tendenciózus álláspont, amire nem alapozható cikk.
A fejtegetésed azonban ettől függetlenül több súlyos tárgyi tévedéstől terhes.
1) A Nagy-Románia és Nagy-Szerbia kifejezések nagyon régiek, mivel R. és Sz. csupán a megfelelő nemzeti-etnikai közösségek töredékét egyesítették eredetileg, és ezekben az államokban és közösségekben a nemzeti egység megteremtése fontos ideológiai kérdés volt. Ezeknek tehát semmi közük a 30-as évekhez, nagyjából egy évszázaddal régebbiek.
2) Ideológiai tartalmakkal szemben nem releváns szempont a tudományos igazságokkal való illeszkedés. (Ez nem cinizmus, hanem az ideológiai tartalmakra vonatkozó tudományos álláspont :-)) Az enciklopédia viszont ebben a tekintetben nem semleges: a tudományos nézőpontot az ideológiai elé helyezi. Ez azt jelenti, hogy e cikkben érdektelen, hogy a NMo kiejezés használata különféle tartalmakkal és különböző összefüggésekben megfelel-e valamiféle tudományos állításoknak. Másképp: e cikknek nem az a tárgya, hogy valamiféle álláspont szerint helyes vagy helytelen a NMo kifejezés valamely használata, hnem a különböző használatok bemutatása.
Miközben tehát teljesen egyetértek veled, hogy a NMo "utólag (1920 után) alkotott szó, ami kizárólag az irredentizmussal van kapcsolatban", azzal nem értek egyet, hogy "maga a szóhasználat téves, mert NM nem létezett". Egy ideológiai tartalmú kifejezéssel kapcsolatban ugyanis nem felvethető, hogy az téves vagy sem.
Egy (csak látszólag távoli) hasonlattal élve: Krisztus feltámadásával kapcsolatban sem vethető fel, hogy ez a tan "téves" vagy "helyes". Ez egy doktrina része, amelyhez sokféle viszonyunk lehet, de az "igazság" e viszony kialakításakor nincs, nem lehet a segítségünkre.
– Peyerk vita 2009. november 28., 20:25 (CET)Válasz
  • Az általam hozott példákból egyedül Nagymorávia nevezhető jóval régebbinek, mondjuk Bíborbanszületett Konsztantinosz korabelinek (Moravia Magna). Csakhogy ez inkább a magyar Magna Hungaria rokona (apropó, a cikkben feltétlenül szerepelni kellene a Magna Hungaria fejezetnek is). Nagyromániánál nem ez a helyzet, a probléma ott kezdődik, hogy már a román szó is műszó a 19. század végéről. Az első olyan említés, amit hasonlót tartalmaz: Nagy-Valachia, és 1782-ben Franz Joseph Sulzer bécsi történetíró használta, de olyan értelemben, ahogyan mi a Magna Hungariát, miszerint onnan származtak volna az oláhok. Samuel Micu-Klein, akitől a Historia Daco-Romanorum származik (1780), szintén csak simán Erdélyről vagy Daciáról beszélt. A Nagyrománia szó trianon utáni alkotás.
  • A tendenciózus állásponttal kapcsolatban: tisztában vagyok vele. Ezért nem szerkesztettem még e cikkbe:-). L AndrásItt megtalálsz 2009. november 28., 21:53 (CET)Válasz
Ne csavarjuk a szavakat. A "jóval régebbi" abban az összefüggésben merült fel, hogy szerinted a Nagy-Románia és a Nagy-Szerbia kifejezések trianon után keletkeztek. Emlékeztetőül: ez azért fontos, mert szerinted a NR és NSz hatására alakult ki a NMo kifejezés. Én ezzel szemben azt állítom, hogy a NR és NSz a 19. században keletkezett kifejezések, ami jóval korábbinak nevezhető, amikor mintegy tíz éves intervallummal állítok szembe nagyjából évszázadnyit.
A 19. század közepén, Románia létrejöttekor már szerepelt a Nagy-Románia kifejezés a minden románt egyesítő állam koncepciója kapcsán. Ugyanez a helyzet Nagy-Szerbiával is. Ehhez képest a 18. századi hivatkozások érdektelenek, Nagy-Vlachia is meg a többi is. Átugrottad a 19. századot, ami pedig a kulcsot rejti.
Ez pedig azért fontos, mert emiatt ezeknek a kifejezéseknek a keletkezéstörténete sehogyan nem tudja alátámasztani azt az állításodat, miszerint a NMo kifejezés ezek hatására keletkezett az 1930-as években, míg a 20-as években még nem volt nyoma.
– Peyerk vita 2009. november 28., 22:44 (CET)Válasz
  • Befejezésképp - mert ez már nem idevaló téma - mint fentebb említettem volt, nincs rá forrásom, nem akarom betenni a cikkbe. Azonban nem teljesen ugrottam át a 19. századot, mert az akkor keletkezett műszó, a román, nyilvánvalóan nem volt a magyar köztudat része: addig, amíg maga a román népnév nem lett közhasználatú, addig a Nagyrománia kifejezést sem ismerhették a magyarok. Evidencia. A román népnév általános használata viszont a második világháború utánra tehető. Ezért még ha a Nagyrománia kifejezés az oláhoknál (esetleg) némiképp meg is előzné trianont (de nem évszázaddal, legfeljebb néhány évvel), akkor is csak jóval trianon után került a magyar köztudatba. L AndrásItt megtalálsz 2009. november 28., 22:55 (CET)Válasz
Záróreakcióként :)
Románia 1862-ben jött létre a két fejedelemség egyesülésével. Ettől kezdve az új országot magyarul ezen a néven illették, nem másképp. A román szó tehát ettől kezdve egyértelműen jelen volt a magyar nyelvben, de elsősorban az országhoz kötődést kifejező melléknévként, és együtt élt az oláh népnévvel. A Nagy-Románia kifejezés román nyelven az állam keletkezésekor már bizonyosan létezett (a harmadik fejedelemséggel - Erdéllyel - kiegészülő Romániát értették alatta), magyar nyelvű szövegből pedig a századforduló idejéről ismerem, de ez még mindig egyértelműen trianon ellőtti, trianon hatásától független jelenség. Erről írtam, amikor a 19. század közepéről tettem említést.
Hogy mit értesz, értünk a "köztudatba kerülés" alatt, az újabb sokezer karaktert indítana.
– Peyerk vita 2009. november 28., 23:11 (CET)Válasz

kivágott rész[szerkesztés]

Legutóbbi hozzászólás: 14 évvel ezelőtt5 hozzászólás4 résztvevő
Az elnevezés, bár alkalmanként korábban is használták, a trianoni békeszerződés után nyerte el ma is élő ideológiai, politikai töltetét. Ennek lényege, hogy egyfelől a magyar nyelvben (ellentétben több szomszédos nép nyelvével) nincs különbség a trianon előtti és utáni Magyarország elnevezésében, másfelől az irredenta gondolkodás és beszédmód hangulatfestő jelzők alkalmazásával teremti meg azt mintegy pótlólag. Ez azonban nem egyszerű elnevezésbeli megkülönböztetés és nincs tekintettel a korszakhatár előtti és utáni ország jellegének valóságos különbözőségeire, amilyen a nemzeti-etnikai jelleg, a politikai szerkezet stb., viszont pozitív és negatív hangulatfestő jelzőkkel ("nagy", "egész", illetve "csonka") ideológiai minősítést kapcsol hozzájuk.
A kommunista diktatúra alatt a kifejezés a revizionista gondolkodás egészével együtt eltűnt a közbeszédből, a 20. század végi rendszerváltozás után azonban újra megjelent, elsősorban a nemzeti radikálisok és a szélsőjobboldal szóhasználatában.
Ez hülyeség, kisantant/szdsz-es propagandaszöveg. A Nagy-Magyarország kifejezés nem hangulatfestő, és természetes, hogy nincs tekintettel semmire (mint pl. az etnikai összetételre - miért kellene bármire is tekintettel lennie?), mivel nem egy többoldalas értekezés, hanem egy elnevezés. Ez a szöveg nem kaphat helyet a cikkben. ♥♥♥ Gubb ✍ 2009. november 24., 23:57 (CET)Válasz

Hát, én nem-irredentáktól gyakrabban hallom a történelmi Magyarország elnevezést, a közvetlenül Trianon előttire meg a Monarchiát... – الانشاء üzi / پيغام 2009. november 25., 00:37 (CET)Válasz

Kedves Gubb, a minősítgetések mellett nem látok érvet.
Egyfelől természetes, hogy az irredenta közbeszéd nincs tekintettel az egykori Magyarország nemzetiségi visznyaira - másfelől ez csak az irredenta közbeszéd esetében természetes. Az enciklopédikus szövegekben nem. A hangulatfestés pedig teljesen nyilvánvaló a nagy és a csonka jelzők ellentétpárjában önmagában is, de éppen a közismert és a cikkben is idézett irredenta jelmondat nem hagy semmi kétséget afelől, milyen "árnyalatok" kapcsolódnak ezekhez. Kérlek kímélj meg attól, hogy erről kelljen ostoba vitatkozgatást folytatni, van a cikkben elég más megoldandó feladat is.
– Peyerk vita 2009. november 25., 18:12 (CET)Válasz

Kivancsi lennek, a lengyelek minek neveztek orszagukat a Molotov–Ribbentrop-paktum elott es utan, es volt e olyan honfitarsuk, aki a paktum elotti megnevezest pusztan "ideologiai"-nak minositette volna. Dixtroy vita 2010. április 22., 09:15 (CEST)Válasz

Mivel a lengyelek nem tudtak a nevezett paktumról, ezért az semmit sem változtatott az országuk önelnevezésén.
Ha Lengyelországnak a paktumot követő felosztására gondolunk 1939-ben, akkor előtte Lengyelországnak nevezték az országukat, utána pedig megszállt vagy felosztott Lengyelországnak.
Vélhetően nem volt olyan, aki a Lengyelország elnevezést ideológiainak minősítette volna.
– Peyerk vita 2010. április 22., 10:35 (CEST)Válasz

Angol cikkek - koncepcionális kiindulópontként[szerkesztés]

Legutóbbi hozzászólás: 14 évvel ezelőtt1 hozzászólás1 résztvevő

Figyelmetekbe ajánlom az angol WP két cikkét: en:Greater Hungary és en:Greater Hungary (political concept). – Peyerk vita 2009. november 25., 18:23 (CET)Válasz

Nézőpont[szerkesztés]

Legutóbbi hozzászólás: 14 évvel ezelőtt5 hozzászólás3 résztvevő

Ha a szócikk arról szól, hogy a jelenben mit gondolunk, akkor egyszerűen megoldható a kérdés azzal, hogy MINDEN álláspontot leírunk, máskülönben egyik szemlélet sem maradhat. Ha pedig arról van szó, hogy amikor még létezett, akkor mi is volt a szócikk tárgya, akkor nincs helye magyarkodásnak, sem jelenkori akadémikusi magyarázatoknak, sem „jobb a békesség a wikiben ne legyen politikai felhangúnak látszó szöveg” szerkesztői hozzáállásnak, hanem kizárólag a hiteles történeti források fogalmazatában kell rögzíteni. Stewe Feedback 2009. november 28., 21:03 (CET)Válasz

Harmadik lehetőség biztos nincs? :)
Olyan dolg, amit így neveztek, nem létezett, tehát az első kizárt.
A kifejezés viszont elég régi, tehát az, hogy ma mit gondolunk(-nak) róla, elég hiányos volna. Vagyis a második is.
Mint Krsztus feltámadása. Magáról az esetről nem sokat lehet írni, de hogy az elmúlt kétezer évben miket mondtak és gondoltak róla, az elég izmos szócikkre jó. Nem?
– Peyerk vita 2009. november 28., 21:46 (CET)Válasz
Szoval a temat 4 felekeppen lehet megkozeliteni 1. "magyarkodva" (ez a szo.. komoly ertekhianyra utal a hasznalata) - ez valoszinuleg erzelmileg elfogultat jelenthet 2. akademikusan - Szabatos kifejezessekkel leirva tudosok szaja ize szerint, akik valoszinuleg inkabb egyeb akademikusok velemenyebol meritenek, mint a valosagbol, 3. polkorrektul. De ezek nem jok, -> 4. a hiteles torteneti forrasok, azok a jok. A torok idokben nem tudom mondtak-e hogy csonka es nagy Magyarország. A trianoni bekediktatum csak 90 eve volt, azt mondjak ennel hosszabb idonek kell eltelnie, hogy objektiven lehessen megitelni az esemenyeket. Szerintem addig is erjuk be ezzel a cikkel, es mindenki gondoljon azt ami a szive diktal.Dixtroy vita 2010. április 22., 09:31 (CEST)Válasz

Nos egyről beszélünk! Leírhatjuk, hogy társadalmi rétegek vagy politikai körök mit gondolnak róla, de akkor nem csak a hivatalos, vagy többségi véleményt kell, hanem mindet, történelmi áttekintésben. Ha pedig a magyar nyelv mai szabályai szerint sohasem létezett Nagy-Magyarország, akkor át kell nevezni a szócikket, és meghagyni az átirányítást a keresőnek. Stewe Feedback 2009. november 28., 21:55 (CET)Válasz

Nem, nem egészen egyről. De ha ebből a kettőből kell választani, akkor egyértelműen az első változat.
De attól hogy valami nem "létezett" (a tudományos valóság értelmében), még lehet neki mégiscsak jól körülhatárolt jelentése és lehet tárgya egy lexikoncikknek. Például ilyenek lehetnek irodalmi alakok vagy ideológiai kategóriák.
– Peyerk vita 2009. november 28., 22:26 (CET)Válasz
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vita:Nagy-Magyarország&oldid=7561146”