Vita:Német nyelvtan

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt 84.161.31.168 8 évvel ezelőtt a(z) "Szófajtan (die Wortgrammatik)" - Part of Speechs témában
Ez a szócikk témája miatt a Németország-műhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Szajci (vita), értékelés dátuma: 2008. március 2.
Német témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

Hiba[szerkesztés]

Ezzel mi legyen? Ebben a formában használhatatlan... - Serinde üzenet 2005. november 21., 15:25 (CET)Válasz

"A német nyelv flektáló nyelv, vagyis a nyelvtani kapcsolatokat képzőkkel és részben ragozással fejezi ki. Ezért ellentétben a nem flektáló nyelvekkel (angol nyelv, kínai nyelv) a mondatbeli pozíciók viszonylag rugalmasak"

A képzők és a ragozás pont nem a flektáló nyelvekre jellemző, hanem az agglutináló nyelvekre. Másrészt az angol is flektáló nyelv. Szerintem ezt így értelmetlen szócikknek megírni, inkább wikikönyvbe való. A flektáló nyelveknél egyébként tőváltozás is van a ragozás során (a "hajlítás"), innen a flektáló elnevezés.

Az ún. flektáló nyelvekben is vannak képzők, nemcsak az agglutináló nyelvekben (pl. a magyar). A német pl. pont jó példa erre: ld. Vater (apa), Väterchen, Vati (apuka, apuci), Lehrer - Lehrerin (tanár - tanítőnő). Előképzők a németben: mißbrauchen, verstehen, vorschlagen, abfahren (elutazik, elindul). gmed 2007. július 7., 15:01 (CEST)Válasz

"A módhatározóként álló melléknév alap- és középfokban nem kap ragot. A felsőfokot rendszerint am + (Umlaut)(e)sten fejezi ki." Én sosem hallottam hogy nincs ragozás az alap- illetve középfokban. (Pl.: krank (alapfok), kränker (középfok), am kränksten (felsö fok) Ha tévedek valamiben, úgy kérnék példákat a fent lévö állitáshoz. -Weißenbach89

Megjegyzés[szerkesztés]

A második bekezdés hülyeség. A flektáló nyelv nemcsak a szótőváltozást jelenti, hanem az összes többi alakváltozást. A flektáló és az agglutináló nyelv között egyetlen alapvető különbség van: a flektáló nyelvben a ragozott, képzett alakok száma igen korlátozott, tehát legtöbbször csak egyetlen ragot vagy képzőt tesznek a szótőhöz, viszont az többféle nyelvtani funkciót is jelölhet egyszerre. Ezzel szemben az agglutináló nyelvek a szótőhöz egymás után ragasztják a toldalékokat, és egy toldalék csak egyféle funkciót jelöl, ezért van szükség többre. Másrészt az angol sem izoláló nyelv, hanem analitikus és flektáló, mert az igéknél ott van a flexió és a többes szám jelölése is flexiónak számít. – Mex plática 2009. január 28., 21:08 (CET)Válasz

A mai angol nyelvet sokan izoláló nyelvnek nevezik, mert kevés végződést, hangváltást használ. Másrészt viszont gazdag képzőrendszere van, és szintézisindexe 1,68. Egyébként a kifogásolt bekezdést nem én írtam, és nem tudom, hogy ez szerepelt-e az ő forrásaikban. Javítsd nyugodtan, úgyis jobban értesz ehhez. Szalakóta vita 2009. január 28., 21:24 (CET)Válasz

Hát pontosan azért nem izoláló, mert gazdag képzőrendszere van. Az izoláló kizárja a szóképzést is, az a nyelv lehet csak izoláló, ahol a tőszavakon kívül más nem létezik (a kínai jó példa). Az analitikus nyelv pedig azt jelenti, hogy a szóképzés és a ragozás is (bár kis mértékben) jelen lehet, de az analitikus szerkezetek dominálnak (pl. igei körülírás, birtokviszony kifejezése elöljárószóval stb.). – Mex plática 2009. január 28., 21:31 (CET)Válasz

Igeragozás[szerkesztés]

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaJavítottam. – User:Lantika User_vita:Lantika 2012. szeptember 18, 00:13 (CET)

A tőhangváltás csak említés szintjén van benne, ezt jobban ki kellene dolgozni. DJS vita 2012. június 18., 00:13 (CEST)Válasz

A ß használata[szerkesztés]

@Gaja: Az 1996-os írásreform nem ment végbe a kisebbek mellett pl. Ausztriában és Svájcban sem. A szócikk nem csak a németországi Hochdeutschról szól, nem beszélve a klasszikus irodalomról, tehát valami módon ismertetni kell a régebbi alakot is. Dőreség lenne kategorikusan hibásnak minősíteni. Voxfax vita 2015. június 16., 08:47 (CEST)Válasz

@Voxfax: Rendben, de akkor valami megjegyzéssel, vagy lábjegyzetben. Én úgy gondolom, hogy a „német” az egyenlő a „Hochdeutsch”-csal. Ami ettől eltér, azt lehet jelezni, de csak megjegyzésben, mert az nem tartozik a „hivatalos” nyelvtanhoz. A magyar nyelvtan ismertetésekor sem térünk ki minden egyes szabálynál az egyes nyelvjárási szokásokra... Egyébként ha németből nyelvvizsgázol (Ausztriában és Svájcban is), a Hochdeutsch szabályait kérik számon. - Gaja   2015. június 16., 09:29 (CEST)Válasz

"Szófajtan (die Wortgrammatik)" - Part of Speechs[szerkesztés]

Please me excuse me using English.

  • According to dictionaries etc. "viszonyszó" means the same as German "Verhältniswort" (viszony = Beziehung, Verhältnis = relationship, relation; szó = Wort = word). "Verhältniswort" means the same as "praepostion" (in the broad sense, including postpositions etc.) or "adposition".
    As reference e.g. epa.oszk.hu/01600/01617/00010/pdf/EPA01617_foreal_szekudvarh_1885-86.pdf , p.34: "Viszonyszók. Verhältniswörter, Prépositions" (Hungarian, German, French).
    • Maybe for further information: German Verhältniswörter or Adpositionen (rarely used term) or Präpositionen (in the broad sense) include prepositions (like "an dem Tage), ambipoitions (like "wegen des Lichtes" or "des Lichtes wegen"), postpositions (like "des Geldes halber", though that could also be an ambiposition or have been one). According to modern dictionaries and grammar books, there are also circumpositions (like "um Gottes willen), though that could be a misinterpretations of a prepositions (i.e. "um Gottes Willen").
  • "Partikel" (literally "particle" or "little part") on the other hand means the same as "részetske" or "szócska/szótska" (the form with t could be older or be dated nowadays, is it?).
  • "Nomen" (in Latin also spelled as "nomen") was also translated into Hungarian as "név" (both literally meaning "name"). In case of compounds like "főnév" it's still just "név" and not "főnévszó". Thus, with "név" and "főnév" there is a better 'parallelism' compared with e.g. Latin "nomen" and "nomen substantivum".
    Also: The Hungarian words "főnévszó" and "főszó" were used in older times, but well, I don't know how common they were or are. As a reference: epa.oszk.hu/02600/02625/00011/pdf/EPA02625_archivum_europae_1941_04_489-526.pdf , p.518: "im Ungarischen bei Benyák (1777) als főnévszó (Hauptnamenwort), später als főnév (Haupt­name, 1790), főszó (Hauptwort, 1792)".
  • Maybe for further information: There are, but especially were, many other names for the parts of speech. For example, for little children usually "Wie-Wort" and "Tu-Wort" are commonly used for "adjective" and "verb" respectively. But there are too many words to mention them all, and these childish terms are childish.

To put it in a nutshell: The soon to be made change should include Hungarian words which are more fitting. -84.161.31.168 (vita) 2016. január 31., 21:40 (CET)Válasz