Vita:Hélium

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Gubbubu 9 évvel ezelőtt a(z) Felhasználás témában
Ez a szócikk témája miatt a Kémiaműhely érdeklődési körébe tartozik.
Bátran kapcsolódj be a szerkesztésébe!
Jól használható Ez a szócikk jól használható besorolást kapott a kidolgozottsági skálán.
Nélkülözhetetlen Ez a szócikk nélkülözhetetlen besorolást kapott a műhely fontossági skáláján.
Értékelő szerkesztő: Dorgan (vita), értékelés dátuma: 2009. január 31.
Kémiai témájú szócikkek Wikipédia:Cikkértékelési műhely/Index

A Helium az hélium[szerkesztés]

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!

A Helium az hélium nem? Van benne egy é betű erősen. Vagy tévedek? Mellesleg eddig az egész cikk inkább a radioaktív bomlásról szól, bár nyomokban előfordul benne hélium is, mint a mogyoró a túrórudiban. --Hellhammer 2004 május 19, 18:47 (CEST)

...és amúgy is lopott. :-P --grin 2004 május 19, 21:12 (CEST)

Mogyoróból több van :) - korr.

Lektor sablon -- gáz van[szerkesztés]

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!

Legalább azt biztosan elmondhatjuk a hélium jelenlétében, hogy gáz van. Hacsak nincs túl hideg. :-)))

Kérem szépen, a "A hélium normális körülmények között nem lép reakcióba más elemekkel. " szöveget egy anon ellenkező értelműre módosította, hogy ti. rendkívül reakcióképes elem. Na ez a "nem mindegy" tipikus esete, nem tudom, hogy visszaállítsam vagy hagyjam. Bináris 2006. december 18., 17:46 (CET)Válasz

Már nincs gáz, legalábbis súlyos károkat okozó, reakcióképes nincs. Visszaállítottam. Április elsején jó lett volna. Hajlandó vagyok lufiból héliumgázt beszívni az anonim szerkesztő cáfolására (bár gyerekké visszavedleni nem tudok). Amúgy a halogének között nem találod meg a héliumot. -- Árpi (Harp) 2006. december 19., 10:48 (CET)Válasz

Reakcióképes? Nemesgázok?

Lockyer felfedezése[szerkesztés]

Az angol Wikipédia szerint Lockyer az 1868-as indiai napfogyatkozás alkalmával fedezte fel a D3 vonalat (Vijaydurgban). Valószínűleg inkább Janssen járt ott (is?). Esetleges forrás: Alex Soojung‐Kim Pang: Empire and the Sun - Victorian Solar Eclipse Expeditions (Stanford: Stanford University Press, 2002). talán ebben benne van az igazság: ott volt-e Lockyer egyáltalán Indiában 1868-ban (egyébként nem lehetetlen, például az 1871-es napfogyatkozáskor részt vett egy indiai expedícióban). Gubb 2010. január 16., 16:38 (CET)Válasz

elhalt link[szerkesztés]

Az egyik legfontosabb forrást (H. Kragh: The solar element ...) sajnos fizetőssé tették. archive-ban nem találonm a szöveget. Ha van erre valamilyen sablon, meg lehet jelölni a linket. Γουββοσ Θιλοβούββοσ 2010. augusztus 5., 11:50 (CEST)Válasz

Hélium felhasználása bekezdésben van egy kisebb hiba[szerkesztés]

Megoldva, kész, ok, stb. MegoldvaHiányzik az aláírás!

A bekezdés egyik mondata így szól: Különlegesen alacsony olvadás- és forrpontja miatt hűtőanyagként használják MRI-berendezéseknél, nukleáris reaktoroknál, szupravezető mágneseknél és a kriogenikában.

Az igaz, hogy alacsony forráspontja miatt használják az MRI és NMR berendezésekben (szupravezető mágnes hidegen tartására), és az is oké, hogy használnak héliumot (néhány, nagyon-nagyon kevés kísérleti és prototípus atomreaktorban), DE a reaktoroknál már nem az alacsony forráspont miatt használják! Azokban a reaktorokban a hélium hőmérséklete 900K és 1200K körül van, jóval a forráspont felett.

Abban a néhány atomreaktorban (4 darabról tudok összesen) amiben tényleg héliumot használtak hűtőközegként, a hélium viszonylag nagy hőkapacitása és kémiai közömbössége miatt használták. Hiszen nem jó, ha a hűtőközeg reakcióba lép a szerkezeti anyagokkal, és korrodálná azokat... – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 80.95.82.183 (vitalap | szerkesztései) 2013. január 29., 10:34‎

Tudnál a reaktoroknál való használatra forrást mutatni? misibacsi*üzenet 2013. január 29., 19:44 (CET)Válasz

Persze! Németországban Jülich mellett működött a AVR kísérleti reaktor, illetve a THTR 300 (néhány évig) Hamm-Uentrop város mellett. Az Egyesült Államokban a Fort St. Vrain volt ilyen hélium hűtésű, de azt később átalakították földgáztüzelésű hőerőművé. Kínában a HTR-10 az egyetlen, ahol most is működik ilyen. A jövőben hélium gázzal akarják hűteni a gázhűtésű gyorsreaktorokat (GFR), és a "kavicságyas" VHTR-eket. – Aláíratlan hozzászólás, szerzője 80.95.82.183 (vitalap | szerkesztései) 2013. január 30., 15:19‎

"Forrás" alatt elsősorban internetes forrást értettem, de majd megpróbálok rákeresni a fenti infók alapján. misibacsi*üzenet 2013. január 30., 16:45 (CET)Válasz
A források rendben vannak, a cikk szövegét a javaslatnak megfelelően már módosítottam. misibacsi*üzenet 2013. január 30., 18:47 (CET)Válasz
Vitalapot nem olvasva utólagos engedelmetekkel betettem egy erre vonatkozó magyar nyelvű linket. Tisztelettel: --efendi vita 2014. január 1., 13:37 (CET)Válasz

Kimentve a Gyógyszer című cikkből[szerkesztés]

Nem kell ahhoz orvosnak lenni, hogy belássuk: a hélium nem gyógyszer.
Akkor viszont a gyógyszer cikkben semmi keresnivalója annak a bekezdésnek, amelynek az első mondatát adaptáltam ebbe a cikkbe.
A bekezdés további szövege ("A hélium forráspontja a legalacsonyabb (-269 oC), kis atomátmérője miatt pedig a legkisebb pórusokon is áthatol." a hélium cikkben pontosabban benne van - és a gyógyszereknél offtopic.----Linkoman vita 2013. május 26., 00:55 (CEST)Válasz
Az átemelt mondat – "A mágneses magrezonanciás tomográfok nagy teljesítményű szupravezető mágneseinek hűtéséhez alkalmazzák." – felesleges, mivel ez az alkalmazás már meg volt említve pár ponttal feljebb ("Különlegesen alacsony olvadás- és forrpontja miatt hűtőanyagként használják MRI-berendezéseknél, szupravezető mágneseknél és a kriogenikában."). Utóbbin kicsit csiszoltam, előbbit meg kivettem. Szaszicska vita 2013. május 26., 09:02 (CEST)Válasz
re Szaszicska - elnézést, én csupán azt észleltem, hogy leghosszabb cikkeink "varázslója" ezeket a tényeket a Gyógyszer c. szócikkbe írta bele. Köszönöm a korrekciót.--Linkoman vita 2013. május 26., 09:14 (CEST)Válasz

Felhasználás[szerkesztés]

Két helyen javítottam aprócskát:

  • Az egyik a »nagyfeszültségű fénycső« – a fénycső kisfeszültségű. A neoncső (neonreklám) működik nagyfeszültségről. l. ott.
  • A hélium-neon lézert gázlézerre cseréltem. Evidens, hogy a hélium-neon lézerben van hélium. Csakhogy a széndioxid lézerbe is adagolnak, forrás oldalszámmal mellékelve magyar nyelven, l. jegyzetek.

Összességében a cikket élvezet volt olvasni, bár akadtak apróbb hiányosságok. Bbárcsak minden wiki cikk ilyen színvonalú lenne! Grat!

Tisztelettel: --efendi vita 2014. január 1., 13:37 (CET)Válasz


Szívesen. A "Hélium története" szakasz megírása részemről - amint az a laptörténetből is látható - mintegy három hetet (egy teljes évi szabadság idejével összemérhető nagyságrendű időt) vett el az életemből. Nagyon megérte, és nem is állítom, hogy nem lehet rajta még bővíteni; de ennél többet már csak akkor tudnék rááldozni, ha hivatásos tudománytörténész lennék. Gubbubu12 2014. október 15., 19:34 (CEST)Válasz